Kipróbáltuk: Panasonic DMC-L1 teszt

Képminőség

Fájlformátumok

Az Olympus E-330 típusjelű „tesóhoz” képest a Panasonic DMC-L1 jelentős változásokat mutat a fájlformátumokban is. A veszteségesen tömörített JPEG mellett itt csak a veszteségmentes RAW formátumot használhatjuk, TIFF mód nincs. Talán ezért nem is kár annyira, hisz a RAW sokkal rugalmasabb, s manapság már a konverziója sem okoz problémát, hála az Adobe mindig friss Camera RAW pluginjának.
A RAW fájlok mellé mindenképpen kerül JPEG kép is, ami nem is rossz, bár a JPEG képek minimális mérete is közel 1 MB. Ha ennél kisebb méretig is le lehetne menni, biztosan senkit sem zavarna, hogy mindenképpen kell JPEG-et is a RAW mellé menteni. A RAW fájlok egyébként tömörítés nélküliek, méretük 15 MB-hoz közeli, vagyis a kategóriájában elég nagy.

A gép egyik érdekessége, hogy a képeket nem csak 4:3, de 3:2 sőt 16:9 oldalarányban is elmenthetjük, ez ráadásul vonatkozik a RAW fájlokra is. 4:3-tól eltérő oldalarányú képeket viszont csak LiveView módban készíthetünk, ami érthető is, hiszen csak így biztosítható az, hogy tudjuk: mi az, ami nem marad még le a képről (az optikai kereső 4:3 oldalarányú). Talán meg lehetett volna oldani úgy is, hogy a kereső mattüvegére belegravírozni egy-egy vízszintes jelző csíkot, bár lehet, hogy ez bizonyos esetekben zavaró lett volna. Viszont a vízstintezést mindenképpen segíthetné.

Szintén a RAW formátumhoz kapcsolódik, hogy ennek mentése során sajnos a gép teljesen használhatatlanná válik, amíg a kártyára nem kerülnek a fájlok, a géppel nem tudunk új képet készíteni, sőt a menü sem lesz elérhető. A cég azonban október 12-én elkészítette az 1.1-es firmware frissítést, amely többek között ezt a problémát is orvosolja, letöltése természetesen ingyenes.

Képzaj

A fényképezőgép érzékenysége auto módban ISO100 és ISO400 közötti lehet, kézileg kiválasztva viszont ISO 1600-ig növelhetjük az erősítés mértékét. Egy kompakt gépnél már nem meglepő, ha nagyobb érzékenységeknél a gép zajcsökkentést végez (lásd pl. Panasonic DMC-FZ50, ahol a Venus Engine III túlzásba is viszi tevékenységét). Az már ritkább, hogy ennek mértéke is állítható legyen, vagy akár ki is lehessen kapcsolni. Egy tükörreflexes gépnél persze más a helyzet. Itt egyelőre az a ritka, ha a képek zajszűrésen esnek át. A DMC-L1-ben is megvan ez a lehetőség, méghozzá a korábban már említett képi profilokban, ahol egyenként állíthatjuk be, hogy az egyes profilokban milyen mértékű zajszűrés legyen. Ez persze csak a JPEG képekre vonatkozik, a RAW fájlokat a konverzió során szűrhetjük meg (a gyári SilkyPix erre is alkalmas).
A képzaj szintje egyébként az új LiveMOS szenzor alkalmazásával egy kicsit javult az előzőekhez képest, ez főként magasabb (ISO 800, ISO 1600) érzékenységeknél vehető észre. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a JPEG képek zajszűrése a minimális érték ellenére észrevehető a RAW fájlokkal szemben. ISO800 és ISO1600 érzékenységgel ezek alapján elsősorban RAW formátumban érdemes fotózni, hisz itt jelentős a külünbség.

A RAW tesztképeket a gyári Silkypix Developer Studio SE 2.0-val és Adobe Camera RAW 3.5-tel konvertáltam (nulla zajszűrés, Silkypixnél 10-es élesítés, ACR-nál 25-ös élesítés). Sajnos az ISO800 érzékenységű tesztképet az Adobe Camera RAW nem tudta megnyitni, így ezt csak a Silkypix konverterrel tudtam JPEG-gé alakítani.

Érzékenység – zajtartalom

JPEG, ISO100, F7,1; 1/2 mp, 2185 KB

RAW Silkypix, ISO100, F7,1; 1/2 mp, 1549 KB

RAW ACR 3.5, ISO100, F7,1; 1/2 mp, 3103 KB

JPEG, ISO200, F7,1; 1/4 mp, 2124 KB

RAW Silkypix, ISO200, F7,1; 1/4 mp, 1826 KB

RAW ACR 3.5, ISO200, F7,1; 1/4 mp, 3348 KB

JPEG, ISO400, F7,1; 1/8 mp, 2529 KB

RAW Silkypix, ISO400, F7,1; 1/8 mp, 2774 KB

RAW ACR 3.5, ISO400, F7,1; 1/8 mp, 3729 KB

JPEG, ISO800, F7,1; 1/15 mp, 2206 KB

RAW Silkypix, ISO800, F7,1; 1/15 mp, 4236 KB

JPEG, ISO1600, F7,1; 1/30 mp, 2335 KB

RAW Silkypix, ISO1600, F7,1; 1/30 mp, 5511 KB

RAW ACR 3.5, ISO1600, F7,1; 1/30 mp, 5216 KB

Általános képminőség

Érdekes dolog ez a JPEG képfeldolgozás. Már csak azért is, mert csak a JPEG képeknél jelentkezik pl. Moiré hatás. Bár ez nagyon ritkán látszik, s a megjelenése sem erőteljes, RAW formátumból a gyári szoftverrel lekonvertálva viszont még ennyire sem jelentkezik.

JPEG és RAW kép moiré szempontból

RAW (SilkyPix-szel konvertálva)

JPEG (gépen belüli)

Ezen kívül még a színterekben van jelentős eltérés, amely a szárazvirág kompozíciónál látszik leginkább, a virágok és a sárga háló színében. Pedig a JPEG-nél is sRGB-t választottam és a RAW konverzió során sem volt más beállítva, ráadásul az alapértelmezett paramétereken túl a legtöbb érték „camera setting” álláson volt, vagyis elméletileg ugyanazt a képet kellett volna kapjuk.

Hosszú expozíció

A fényképezőgép legnagyobb beállítható zárideje 60 másodperc, de B módot is használhatunk. Ekkor az eddigi FourThirds digitális vázakhoz hasonlóan a Panasonic DMC-L1 is korlátozza a maximális B-időt, a specifikációk szerint 8 percben. A tapasztalatok alapján azonban ez az érték a mi példányunknál 8 perc 55 mp.
ISO200 érzékenység mellett letakart objektívsapkával (és géppel) készítettünk két darab közel 9 perces expozíciós idejű felvételt, egyiket kikapcsolt, másikat bekapcsolt hosszúzáridős zajcsökkentés mellett. A zajcsökkentés ez esetben a hosszú expozíciós időkre jellemző hotpixelesedés megszüntetésére szolgál, vagyis darkframe elv szerint a gép két felvételt készít, a másodikat csukott zárral. Ez utóbbi jó esetben csak hotpixeleket tartalmaz, így ezt kivonva az első képből, megkapjuk a hotpixel-mentes képet.
Sajnos mind a zajszűrés nélküli, mind a darkframe zajszűrt változaton jól látható sötétzaj vehető észre. Kikapcsolt zajszűrésnél a kép jobb alsó és felső sarkában tűnik fel legkorábban a (vélhetőleg melegedés okozta) sötétzaj hatása, valamint a kép felületén elszórt hotpixelek is. Ezeket a darkframe zajszűrés szerencsére jó hatással kiiktat, ami persze dupla képkészítési idővel jár, mivel a darkframe (vagyis teljesen sötét) képet ugyanolyan expozícióval kell elkészíteni, mint az eredeti képet, amelyből ki kell vonni. Az a „baj”, hogy ennél az Olympus E-330-asa jobban teljesített, méghozzá nem kis mértékben, pedig a képérzékelő fejlesztője a Matsushita (Panasonic), nem pedig az Olympus. Ha valaki hosszú expozíciós idejű felvételeket szeretne készíteni, a DMC-L1-gyel nem lesz könnyű dolga.

Hosszú záridejű felvétel (ISO200, 8-9 perc)

teljes kép

képkivágás

Panasonic DMC-L1 hotpixel szűrés nélkül

Panasonic DMC-L1 hotpixel szűrés nélkül, hisztogram széthúzással kiemelve

Panasonic DMC-L1 darkframe hotpixel szűréssel

Panasonic DMC-L1 darkframe hotpixel szűréssel, hisztogram széthúzással kiemelve

Olympus E-330 hotpixel szűrés nélkül

Olympus E-330 hotpixel szűrés nélkül, hisztogram széthúzással kiemelve

Olympus E-330 darkframe hotpixel szűréssel

Olympus E-330 darkframe hotpixel szűréssel, hisztogram széthúzással kiemelve

Készítettünk valós környezetben is egy-egy felvételt, ahol jól látható, hogy már 25 mp-es expozíciós időknél is megjelenik a zavaró sötétzaj, legalábbis kikapcsolt darkframe zajszűrés esetén (egyébként ez a hatás már 8 mp-nél is látszik).
A hotpixelek kivonása szerencsére nem favágó módszerrel történik, vagyis a kivont képpontok helyén nem marad sötét pont, helyét többnyire a szomszédos képpontokból interpolált értékkel „tömi” be a fényképezőgép. Ilyet egyébként nem sokat találtam (köszönhetően a pixelfrissítés hatékonyságának), a 25 mp-es témánál két pontot vettem észre, egyik a kép jobb szélénél (lásd képkivágás), másikat a bal oldalán. Ami viszont zavaróbb, az a sötétzaj miatti bíbor színű fátyol, mely hotpixelszűrés nélkül már 8-10 mp-es expozíciós időtől is érezhető a kép jobb oldalán (lásd képkivágás és teljes kép).
Azt is láttam viszont, hogy a darkframe hotpixel kivonás mellett vélhetőleg a hagyományos zajszűrés is bekapcsol, mivel ez a kép kissé lágyabb lett, mint a zajszűrés nélküli (több kép is készült, mindegyiknél ez figyelhető meg).

25 mp-es expozíciós idejű felvétel (ISO100)

teljes kép

képkivágás

hotpixel szűrés nélkül

darkframe hotpixel szűréssel

Memória kapacitás

A nagy felbontás és a kis tömörítés miatt a legjobb minőségű JPEG képek közel 5 MB-ot foglalnak. Ezt figyelembe véve legalább 512 MB-os kártya megvásárlását javasoljuk, de csak abban az esetben, ha RAW formátumban nem fogunk fotózni. Ha már a RAW formátum is szükséges, akkor a 15 MB-os RAW fájloknak leginkább 1 GB-os tárhelyet tudunk elképzelni.
Szerencsére a gép támogatja az SDHC kártyákat, így ha szükségét érezzük, akár 4 vagy 8 GB-os kártyát is vásárolhatunk. Mivel a DMC-L1 egész jó sebességgel kezeli a kártyákat, így ha sokszor használunk RAW formátumot és/vagy sűrűn készítenénk sorozatot, érdemes lehet nagyobb sebességű kártyát beszerezni.
Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja (a RAW + JPEG méretnél a legkisebb JPEG fájl méretet kalkuláltuk a RAW fájl mellé):