Kipróbáltuk: Panasonic DMC-L1 teszt

0

Optika

A fényképezőgép csak objektívvel együtt vásárolható meg.
A dobozban egy jó fényerejű Leica D Vario-Elmarit 14-50 mm/F2,8-3,5 Asph objektívet kapunk, melyet optikai képstaibilzáló lecsetaggal is elláttak.
Ez az első NégyHarmados optika, amely képstabilizálást is képes végezni. Mivel a FourThirds rendszerben egyelőre nincs szenzormozgatáson alapuló képstabilizálás, reméljük a Panasonic a jövőben több optikába is beépíti majd ezt a technológiát.
A szokásos első és hátsó kupakon kívül gyári napellenzőt is kapunk.

Leica D Vario-Elmarit 14-50 mm/F2,8-3,5 Asph
Gyújtótávolság 14-50 mm (×2)
Látószög (átlós) 75 – 24 fok
Legszűkebb blende F22
Felépítés 16 lencsetag 12 csoportban
2 aszférikus lencsével
Fókusz rendszer belső élességállítású
Rekesz 7 lamellából
Közelpont 29 cm
Legnagyobb nagyítás 0,32×
Szűrőmenet 72 mm
Méretek (átmérő × hossz) 102,8 mm × 78,1 mm
Tömeg 490 gramm
Gyári kiegészítő szirom formájú napellenző

Kromatikus aberráció

A kromatikus aberráció minimális, még teljesen nyitott blendével is. A 8 Mpixeles képeken legrosszabb esetben is csak 5-6 pixel széles színi hibával találkozunk. Ez 10×15 cm-es fotón nem érné el a 0,3 mm méretet. A leginkább egyébként nagylátószögnél jelentkezik a hatás, a tele állásra még kevésbé jellemző a színi hiba. Nagylátószögnél rekeszeléssel nem igazán tudjuk csökkenteni a hibát, de a nagyobb gyújtótávolságoknál már igen.
Az alsó két fotó a természetes környezetben előforduló kromatikus aberrációt próbálja szemléltetni, bár inkább csak annak kis mértéke látszik. Végignéztem a tesztfotókat, de egyetlen egyet találtam csak, ahol a színi hiba valamenyire felfedezhető. Hogy őszinte legyek: nem emlékszem rá, hogy valaha is lett volna olyan gép illetve kit optika, ahol ennyire kellett volan keresgélni, hogy egy-egy képet találjak, amit ide be lehetne rakni. Aki nem szereti a kromatikus aberrációt, annak kiváló választás ez az objektív.

Kromatikus aberrációk

F2,8; 14 mm

F22; 14 mm

F3,5; 50 mm

F22; 50 mm

F8; 16 mm

F9; 50 mm ekv.

Zoom

Az optika 14-50 mm fizikai gyújtótávolságú, amely a 2x-es fókuszszorzó miatt egy 28-100 mm-es kisfilmes gép látószögének feleltethető meg (leszámítva az oldalarányokból adódó eltérést).
A DMC-L1 egyik érdekessége, hogy itt is használhatjuk a Panasonic gépekből már ismert Extra Optical Zoomot, vagyis a gyújtótávolságtól és felbontástól függő képkivágást. Ha nem a maximális felbontásban dolgozunk, akkor ugyanis a gép képes a fotó belső területének egy részetét kivágni, így érve el kisebb látószöget. Ezt a dinamikus, digitális képkivágást nevezi a Panasonic Extra Optical Zoom-nak (EZ), amely szintén csak LiveView módban érhető el, ahogy a 4:3 oldalaránytól eltérő képméretek is.
Ami viszont teljesen megdöbbentő, hogy lehetőség van digitális zoom bekapcsolására is. Ez az egyetlen digitális tükörreflexes, ahol ez a lehetőség él, bár nyilván nem sokan fogják használni.

Optikai zoom

teljes kép

kivágott képrészlet
f=14 mm (x2): 1x

teljes kép

kivágott képrészlet
f=50 mm (x2): 2,8x