Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-FZ100 teszt

0

AF, sorozat, videó

Élességállítás

A Panasonic tavaly vezette be Sonic Speed AF elnevezésű automata élességállító rendszerét, mely tesztalanyunkban is megtalálható. Az új rendszer ugyanúgy kontrasztérzékelésen alapszik, mint más kompakt gépben, de ebben a kategóriában a leggyorsabbak közé való, sőt! A Panasonic ígérete szerint 0,3-0,4 mp körülire csökken az átlagos AF idő, ami a gyakran másodperces értékekhez képest elég baráti. Itt is bekapcsolhatunk Elő-autofókuszt, mely még gyorsabbá teheti az élességállítást.

Az FZ100 ezen felül több fókuszmezőt és fejlettebb beállításokat is kapott. A korábbi 9-mezős rendszer, most 23 fókuszpontot számlál és a következő módok választhatók:

  • Arcfelismerő: az FZ50-ből még hiányzó, de azóta széles körben elterjedt üzemmód, mely megfelelő körülmények között maximálisan 15 emberi arcot képes érzékelni. Tetszőleges arcvonásokat (6 db-ot) eltárolhatunk a gép memóriájában, akár az illető nevével mentve. Ezeket később elsőbbséggel kezeli és a mentett nevet is megjeleníti a képernyőn.
  • Témakövető AF: viszonylag új szolgáltatás, így az FZ50-ben még nem szerepelt. Mozgó témák folyamatos „élesen tartásához” használható. Az AF/AE Lock gombbal rögzíthető a fókuszpont a témán, és nem csak annak elmozdulásakor, de a kép átkomponálásakor is folyamatosan leköveti a témát.
  • AF mező kiválasztása
  • 23-pontos: teljesen automatikus fókuszpont választás, melynél a gép dönt a 23 lehetséges mező közül, akár egyszerre többet is használva.
  • 1-pontos: alapesetben a középső fókuszmezőt használja a gép, de a bal oldali Focus gomb lenyomása után magunk választhatjuk ki a kívánt mezőt, csaknem a teljes képernyőn. A vezérlőtárcsával négyféle fókuszmező méret is megadható.

Nem akkora újdonság, de az elődben még nem szerepelt az AF/AE Lock gomb, melynek feladata az élességállítás és fénymérési adatok rögzítése a következő képig. A menüben kiválasztható, hogy a gomb melyik funkciót (esetleg mindkettőt) vezérelje. Lenyomásával az AF és a fénymérés elindítása is lehetséges. A fénymérés a szokásos üzemmódokban (multi, középre súlyozott, szpot) használható.

A Panasonic Lumix DMC-FZ100 bal oldalán visszaköszön ugyanaz a kapcsoló, amely az FZ50-en is megtalálható volt annak idején. Feladata a fókuszmódok közötti váltás. A felső két állásban Normál és Makró AF tartomány között választhatunk. Normál módban nagylátószögnél 0,3 métertől, míg tele végállásban 2 métertől képes fókuszálni a gép. Makró módban nagylátószögnél akár 1 cm-re is lehetünk a főtémától, a teljes zoomot kihasználva pedig 1 méterről fókuszálhatunk.

kézi élességállítás adatai

A kapcsoló harmadik állása az MF, vagyis kézi élességállítás mód. A FZ50 és elődei kézi fókuszgyűrűjét itt el kell felejtenünk, a hátsó vezérlőtárcsa elfordításával állíthatunk élességet. A gép látszólag mindent megtesz, hogy ebben segítse a fotóst, de így sem lesz egyszerű, kapunk távolságskálát a képernyőre, jó felbontású az LCD-énk, sőt képnagyítás is bekapcsol a tárcsa megmozdításakor, de mindez mit sem ér, ha a nagyított kép nem valódi részletnagyítást, csupán szoftveresen interpolált nézetet ad, így elég nehéz a finomabb beállítás. A képkivágás egyébként a MENU/SET gomb lenyomása után tetszőlegesen görgethető a képernyőn, vagyis a képmező bármely részét kinagyíthatjuk.

A kézi élességállításnál könnyebbséget jelenthet a kombinált MF+AF lehetőség. Ha közben nyomva tarjuk a Focus gombot, a gép azonnal átvált automata élességállításra, elengedve pedig újra kézzel finomítható a fókuszbeállítás.

Sorozat fényképezés

A Lumix DMC-FZ38 tesztjében épp azon morfondíroztam, hogyan csökken minden egyes új modell sorozat sebessége a felbontás növekedése mellett. A trend az FZ100-ban úgy tűnik pozitív irányba fordul, hiszen a korábbiaknál sokkal jobb teljesítményt kapunk. Az FZ50-ben még valahol 2 kép/mp körül volt a csúcssebesség, ez most az alap, melyre akár teljes felbontásban és 100 kép hosszan képes a gép. Választhatunk 5 kép/mp-es sorozatot is ugyanezekkel a feltételekkel, sőt teljes felbontásban akár 11 kép/mp-es mód is beállítható, igaz „csak” 15 kép hosszan. Ráadásul a gép RAW-ban is hajlandó a sorozatra, mely az előző modellekről nem volt elmondható.

Ha feláldozzuk a felbontást még gyorsabb képsorozatokat készíthetünk, melyek a gyári mérések alapján a 40, vagy 60 kép/mp-et is elérhetik, igaz előbbihez 5, utóbbihoz 3,5 megapixelre kell lemennünk. A sebességeket és a készíthető képek számát mi is megmértük és a következő táblázatban foglaltuk össze:

Sorozat sebességek
sebesség
(gyári érték)
készíthetõ képek száma
(gyári érték)
sebesség
(általunk mért)
készíthetõ képek száma
(általunk mért)
2 fps sorozat 2 kép/mp 100 kép 1,8 kép/mp 100 kép (Fine JPEG)
12 kép (RAW)
5 fps sorozat 5 kép/mp 100 kép 4,9 kép/mp 30kép (Fine JPEG) – majd lassult
11 kép (RAW)
11 fps sorozat 11 kép/mp 15 kép 10,4 kép/mp 15 kép (Fine JPEG)
11 kép (RAW)
40 fps sorozat 40 kép/mp 50 kép (5 Mpx) 37,8 kép/mp 50 kép (JPEG)
— (RAW)
60 fps sorozat 60 kép/mp 60 kép (3,5 Mpx) 58,2 kép/mp 60 kép (JPEG)
— (RAW)

A fenti sorozatmódokhoz a gép tetején, a bekapcsoló gomb melletti sorozatgombbal jutunk, de ha jobban szétnézünk a szolgáltatások között, találhatunk egyéb lehetőségeket is. Például a témaprogramok menüjében (SCN) megbújó Vakusorozatot, melynél legfeljebb 3 megapixeles felbontás használható, bármilyen oldalaránnyal. A gép ilyenkor 5 képet készít egyhuzamban, mindegyiket vakuval. Az általunk mért sebesség 1,9 kép/mp volt.

Ide sorolhatjuk az automata expozíció sorozatot is, mely az eddigiekhez hasonlóan 3 képet készít egymás után, különböző expozíció értékekkel. A köztük lévő lépésközt a fel gombbal megnyíló ablakban állíthatjuk be akár 3 fényértékű lépésközökre is. A korábbi 1 Fé maximális lépésközhöz képest ez igen komoly változás. A legkisebb fokozat 1/3 Fé maradt.

Ha a bal iránygombot használjuk az önkioldó beállításai válnak elérhetővé. 2 és 10 másodperces időzítés állítható, valamint egy 3 képes sorozat, melyet a gép 10 másodpercenként exponál.

Video, mozgóképrögzítés

Nem csak a sorozatok, de a videó terén is nagy az előrelépés. Az „öreg” előd még csak WVGA, azaz 848 x 480 pixeles M-JPEG videókra volt képes mono hangfelvétellel. Ezúttal azonban kétféle formátumot választhatunk, különböző felbontásokkal. Alapnak megmaradt az M-JPEG, mely 320 x 240, 640 x 480, 848 x 480 és 1280 x 720 pixeles felbontásra állítható, minden esetben 30 képkocka/mp-es képfrissítéssel. Extra formátumként pedig a tárhelykímélő AVCHD Lite-ot használhatjuk, kétféle tömörítéssel (FSH – 17 Mb/s, FH – 13 Mb/s) és felbontással. A nagyobb felbontás 1920 x 1080i (váltottsoros) Full HD, 50i frissítési sebesség mellett, a kisebb pedig 1280 x 720 képpont, PAL norma esetén 25 képkocka/mp-cel.

Az FZ100 egyik érdekes szolgáltatása a nagy sebességű mozgókép mód, melyet a témaprogramok menüjében találunk. Ez 220 képkocka/mp-es sebességet jelent, így gyors témákat, pl. autóversenyt, vagy állatokat is megörökíthetünk vele. Felbontása azonban csak 320 x 240 képpont.

A gép különálló videó gombjának köszönhetően a felvétel bármilyen felvételi üzemmódban azonnal indítható. A készülék tetején lévő mikrofon Dolby Digital sztereó minőséget biztosít és a zoomállásnak megfelelően változtatja a felvételi érzékenységi szögét. A menüben szélzaj csökkentést is bekapcsolhatunk. Aki még jobb hangminőségre vágyik vásárolhat külön sztereó mikrofont is, mely a gép bal oldalán lévő aljzatba csatlakoztatható.

A Panasonic a DMC-FZ38-ban vezette be a Manuális videó módot, mely csaknem minden fontosabb kézi beállítást megad, amit a fénykép üzemmódban is megkapunk. Programautomatika, rekesz- és záridő-előválasztás, valamint teljesen manuális állás is választható. ISO3200-ig szabadon emelhető az érzékenység, akár finom részletekbe menően szabályozható a fehéregyensúly, használhatunk többféle AF módot – bár kézi élességállításra nincs lehetőség. A készülék ezen felül film üzemmódokat, témaprogramokat, képfeldolgozási beállításokat is kínál, működik az optikai stabilizátor, az Intelligens felbontás és i-Expozíció is. Felvétel közben szabadon állítható az optikai és digitális zoom, valamint működik a fénymérés.