Felépítés
Ergonómia, kezelés
A Panasonic G90 első ránézésre akár tükörreflexes gépnek is tűnhet, ugyanis formája és kialakítása erre hajaz. Kényelmes markolata, felső üzemmód tárcsája, elektronikus keresője legalábbis ezt sugallja. Más kérdés, hogy akik nagyon járatosak a fényképezőgépek felépítésében, kiszúrhatják, hogy a kereső mögött nincs meg a pentaprizmás keresőkre jellemző „dudor”.
Méretét tekintve is hasonlít egy DSLR-re, egy EOS 800D-hez képest pl. csak hat milliméterrel alacsonyabb, szélessége és mélysége viszont 1 milliméter eltéréssel kvázi azonos. A markolat kellően széles, így kényelmes fogás vehető a gépen.
A kényelmes kezelésért dupla vezérlőtárcsát, a hátsó vezérlőtárcsa közepén és a hátlapon programozható funkciójú Fn gombokat, hátul további egy tárcsát, külön üzemmód és kioldási mód tárcsákat, valamint érintésérzékeny hátsó kijelzőt kínál a G90 (az Fn gombokra programozható funkciók a menüt bemutató videóban tekinthetők meg). Az üzemmódtárcsa nem reteszelhető, ez a kiváltság megmarad a G9-nek.
Sokat segíthetnek a dedikált érzékenység és fehéregyensúly gombok is a gyors beállításban, alapesetben viszont az expozíció korrekciót nem közvetlenül tárcsával, hanem a hozzá rendelt gomb megnyomásával, majd a hátsó tárcsa forgatásával állíthatjuk be. Ezt azonban átprogramozhatjuk, bármelyik tárcsával állíthatjuk közvetlenül az expozíció kompenzációt is.
A hátsó kijelzőn gyorsmenü is megjeleníthető a Q.Menu gomb megnyomásával, ahol alapesetben 12 paraméter értékét módosíthatjuk az alábbiak közül:
- képstílus
- vaku mód
- videó felbontás/képfrissítés
- fotó felbontás/oldalarány
- JPEG és RAW minőség
- fókusz müd
- fókusz terület
- fénymérés
- záridő
- rekesz
- érzékenység
- fehéregyensúly
A Q.Menu tartalma egyébként testreszabható, ide a következők közül választhatunk magunkak tetszőket:
- képstílus
- szűrő hatás
- felbontás
- tömörítés/fájltípus
- egyszer/folyamatos fókusz
- fénymérés
- sorozat sebessége
- 4K Photo mód
- önkioldó
- automatikus sorozat
- intelligens kontraszt
- intelligens felbontás
- min. zársebesség
- HDR mód
- zártípus
- vaku mód
- vaku teljesítmény korrekció
- kiterjesztett telekonverter
- digitális zoom
- stabilizátor mód
- elektronikus (digitális) stabilizálás videofelvételkor
- 4K élő vágás
- Snap videó (rövidfilm)
- mozgókép beállítás
- fotó vagy video prioritás
- hangfelvétel hangereje
- csendes mód
- élkiemelés
- hisztogram
- kompozíciós segédrács
- zebraminta
- monokróm élőnézet
- állandó valós élőnézet
- élőkép gyorsítása
- felvételi terület kijelzése
- zoomléptetés (PZ objektívnél szokásos gyutávok könnyű kiválasztása)
- zoom sebesség
- AF mód
Egy dolog a sok dedikált kezelőszerv, egy másik viszont a menürendszer, hiszen nem mindent állíthatunk közvetlenül gombokkal. A Panasonic gépekben általában 5-6 főmenü áll rendelkezésünkre, itt most a felvétel, videó, egyedi beállítások, beállítás, saját és lejátszás menük használhatók. Az egyes főmenükön belül a különböző menüpontok több lapon helyezkednek el, amelyeket lefelé lapozással, vagy a kijelző oldalán lévő csúszka érintésével és mozgatásával érhetünk el.
A teljes menürendszer itt tekinthető meg (ha túl gyors lenne, a fogaskerék ikonra kattintva a lejátszási sebesség módosítható):
Jó pont, hogy saját, egyéni menüt is készíthetünk, amelybe 3 lapnyi (mintegy 23 elemből álló) menüpontot vehetünk fel a gép összes létező menüpontja közül, ezeket pedig igény szerint sorba is rendezhetjük.
A gépet használhatjuk magyar nyelvű menüvel is, igaz, ezúttal sem maradt baki nélkül a fordítás, így néha találkozhatunk érdekes ferdítésekkel, mint amikor USB powerbankot vagy töltőt bekapcsolt állapotú fényképezőgéphez csatlakoztatunk. Ekkor a következő felirat jelenik meg: „USB-tápellátás biztosítvaa csatlakoztatott eszközről. Töltés közben kapcsolja ki a tápellátást.” Ez nyilván első olvasatra megdöbbent, második olvasatra meg nem érthető. Az angol menünyelvre átállva aztán megoldódik a talány, hiszen ez esetben ez a felirat jelenik meg: „USB power is supplied from the connected device. Please turn off the power when charging.”. Azaz nem arról van szó, hogy a tápellátást kellene kikapcsolni, hanem arról, hogy ha tölteni szeretnénk az akkut, akkor a fényképezőgépet ki kell kapcsolni. Bekapcsolt géppel az akku nem töltődik, csak a működéshez szükséges energiát veszi fel a külső áramforrásról.
Van még egy furcsaság, ahol megrémülhetünk, ez pedig a saját menü törlésénél, amikor is az opciók között az „elem törlése” alatt az „összes kép törlése” felirat látható. Ez természetesen nem törli a képeket, csupán a saját menünk összes menüpontját.
A G90 is rendelkezik Bluetooth LE és Wi-Fi vezérlővel, ahogy a G9 is. A Bluetooth LE távoli kioldásra is alkalmas, akár B-módban is (rögzíthető az expozíció az alkalmazásban), az alacsony energiaigényének köszönhetően pedig így több órás expozíciók sem jelenthetnek gondot. További előnye a Bluetooth-nak, hogy ha a fényképezőgép energiagazdálkodási beállítások miatt alvó móda lép, onnan is felébreszthetjük a G90-et, majd akár Bluetooth kioldással, akár Wi-Fi-n való csatlakozással távvezérelhetjük azt.
a 6-9 képek a G9 gép vezérlésekor készültek
Wi-Fi-n kapcsolódva a Panasonic Image App segítségével rengeteg beállítás elvégezhető, felsorolni sem egyszerű:
- ISO
- Fehéregyensúly (finomhangolás nem)
- üzemmódtól függően rekesz és/vagy zársebesség
- fókusz terület
- MF állásban kézi fókusz (nagyított képterülettel)
- expozíció kompenzáció
- kép felbontás
- kép oldalarány
- tömörítés/formátum (RAW)
- videó formátum/minőség
- fotóstílus
- digitális effekt szűrő
- fénymérés
- 4K mód
- automatikus sorozat (expozíció, rekesz, fókusz)
Az időjárásállóságot nyújtó szigetelésekkel ellátott vázra fém állványmenetet építettek, ami pontosan az optikai tengely és a szenzor alá került (ideális pozíció gömbpanorámák készítésénél).
Az akkumulátort és a memóriakártyát állványra helyezett fényképezőgépből is kivehetjük és cserélhetjük.
Képérzékelő
A Panasonic G90-be a G9-ből már megismert, ahhoz újonnan fejlesztett 20 Mpixeles szenzort építették, amely elé nem került aluláteresztő szűrő, így az nem rontja a képélességet (cserébe persze nagyobb az esély a moiré megjelenésére). Nem változott természetesen a formátum, így továbbra is 4:3 oldalarányú, 17,3×13 mm-es képérzékelőről beszélhetünk.
A legnagyobb felbontás 20 Mpixeles képeket ad, emellett választhatunk 10 vagy 5 Mpixeles felbontású JPEG képeket is. A JPEG mellett RAW formátum, illetve ezek kombinációja is választható, a JPEG kétféle tömörítési fokával.
Az érzékenység alapértéke ISO200, ezt harmad fényértékenként emelhetjük egészen ISO25600-ig. Lefelé az érzékenység kiterjesztésével ISO100-ig juthatunk, szintén 1/3 blendénként.
Használhatunk automatikus érzékenységet is, ahol nem csak a maximum értéket adhatjuk meg, de a minimális zársebességet is kiválaszthatjuk. Sajnos a reciprok szabályhoz képest való pozitív, vagy negatív eltérést nem állíthatjuk be, pedig ez többet érne, mint a zársebesség minimumának közvetlen megadása.
A szenzor elé, attól viszonylag távolra egy szűrőt építettek, amelyet a szennyeződések lerakódása ellen a gép képes nagy frekvencián megrezegtetni. A szenzortisztítás minden kikapcsoláskor automatikusan elindul, de kézzel is beindíthatjuk a menüből. Szoftveres portérkép készítésére és utólagos korrekcióra a gép viszont nem kínál lehetőséget.
A szenzort stabilizált mechanikára építették, a szenzorstabilizáció és az optikai stabilizáció együtt is használható, a Dual I.S. így akár 5 Fé-nyi előnyt adhat a reciprok szabályhoz képest.
Objektív
A fényképezőgépre natív módon (adapter nélkül) mikro NégyHarmados objektívek tekerhetők fel (mFT bajonett), gyári kitben kétféle objektívvel vásárolhatjuk meg. Az olcsóbb objektív a nálunk is járt Panasonic Lumix G Vario 12-60mm f/3,5-5,6 ASPH POWER O.I.S., a drágább kitbe pedig a nagyobb átfogást nyújtó Panasonic Lumix G Vario 14-140mm f/3.5-5.6 Asph Power O.I.S utazózoom került.
Hátsó kijelző és kereső
A G90 hátuljára az elődjével (és a G9-cel) szemben nem LCD, hanem OLED megjelenítő került. A 3″ képátlójú (7,5 cm-es) 3:2 oldalarányú, kapacitív multitouch kijelző remek felbontású, ezt az 1.040.000 képpont teszi lehetővé (720×480 pixel). A szubpixelek elhelyezése is jó, így recézettség még a betűk szélei mentén sem fedezhető fel.
A panel egyébként az ún. S-stripe elrendezést követi, amelyet az LG és a Samsung is alkalmaz (utóbbi pl. a Note II-nél).
Az OLED előnye az LCD-vel szemben a korlátlan betekintési szög (még alulról, oldalsó irányból sem „másznak el” a színek), illetve a tökéletes feketék illetve az ebből adódó gyakorlatilag végtelen kontrasztarány.
Az OLED kijelző közel 180 fokban kihajtható és el is fordítható 250 fokban, azaz pár fok híján teljesen visszafordítható szelfi állásba, másik irányba pedig lefelé döntve kb. 70 fokig juthatunk el, 20 fok híján vízszintesig, ami egyébként a fej fölüli fotózáshoz tökéletesen elegendő is.
A kijelzőnél nem csak a háttérvilágítás fényerejét állíthatjuk ±6 lépésben, de a kontrasztot, a színtelítettséget és a színezetet is (zöld-borostyán és sárga-cián irányban egyaránt). Az OLED megjelenítő színhelyessége egyébként remek, csupán a pirosak tűnnek kissé erősebben szaturáltnak egy kalibrált monitor képéhez képest (kvázi OLED „betegség”).
Az érintésérzékeny felületének köszönhetően a gép kezelésében is komoly szerepe van e hátsó kijelzőnek, főképp a fókuszterület választásnál, de egyébként az egyes menüpontok vagy funkciók kiválasztására is használható (lásd aktív státuszkijelzés). A fókuszterület választás ráadásul az elektronikus kereső használatakor is közvetlenül rendelkezésünkre áll, amely komoly segítség lehet a gyors fókuszpont váltáshoz anélkül, hogy a gépet le kellene emeljük a szemünk elől.
Ezen kívül az OLED panel jobb oldalán a fotóstílusnak, az érintésre kioldásnak (vagy csak fókuszkeret mozgatásnak), az élkiemelésnek, illetve 5 virtuális Fn gombnak (Fn4-Fn8) alakítottak ki fület. Utóbbiak tartalma szintén saját magunk által kiválasztható a fent már közzétett listából.
A hátsó kijelzőn felvételkor megjeleníthető segédrács, élő hisztogram, zebra minta a túlexpós részek jelzéséhez, élkiemelés a fókusz helyesség látványosáabbá tételéhez, elektronikus horizont (elfordulás és döntés is), valamint láthatók a különböző paraméterek.
Lejátszáskor az alapadatokon túl részletes információk is megtekinthetők, illetve elérhető világosság és RGB hisztogram is, valamint a kiégett területek is villogtathatók.
A képekbe kb. 16×-os mértékig nagyíthatunk bele, a vezérlőtárcsával 2×, 4×, 8× köztes értékekkel, de az OLED panelen az okostelefonoknál megszokott két ujjas módszerrel tizedes lépésenként is változtatható a nagyítás mértéke. A dupla koppintással rögtön 2×-es nagyítást eszközölhetünk. Az érintésérzékeny felületen a görgetés is működik (nagyított nézetnél és normál nézetnél is a lapozáshoz).
A fókusz ellenőrzéshez segítség, hogy nagyított nézetben is válthatunk a képek között a hátsó tárcsa segítségével, ráadásul ez esetben is a részletgazdag nagyított képrészlet jelenik meg elsőre is, nem az EXIF-be mentett kis felbontású kép nagyított változata, kivéve persze, ha csak RAW formátumban fotóztunk. A RAW fájlba ugyanis csupán 1920×1440 pixeles beágyazott JPEG képet ment a gép, amelyet nem csak előnézetnél, de képnagyításkor is felhasznál. Ez azt is jelenti, hogy ha csak RAW-ban fotózunk, akkor az élesség és a részletek megtekintése nem annyira történik jó felbontásban, mint ha RAW+JPEG-ben, vagy JPEG-ben fotóznánk.
Az elektronikus kereső szintén OLED panelt tartalmaz, ez 2,36 millió képpontból épül fel, így kiváló felbontású képet ad, de azért a vájtszeműek észrevehetik a pixeleket, főképp a számok, betűk megjelenítésénél. Pozitívum viszont, hogy a teljes keresőkép élesen, optikai hibák nélkül képződik le, azaz a képsarkokat is remekül láthatjuk, bárminemű élességvesztés, vagy homályosodás nélkül.
A keresőkép 0,74×-es nagyítású, ami azt jelenti, hogy itt kb. 29 fokos szög alatt látható az élőkép (vízszintes irányban), amely megfelel egy 1×-es nagyítású 100% lefedettségű SLR kereső közelítőleg 73%-ának, ami gyakorlatban annyit jelent, hogy nagyjából egy full-frame szenzoros profi vázéhoz hasonló keresőképet láthatunk (persze itt 4:3 oldalaránnyal).
Az elektronikus keresőt dioptria korrekcióval is ellátták, ennek tárcsája a keresőtől balra található. Az EVF rendelkezik betekintés érzékelővel is, így amikor belenézünk, az LCD-ről automatikusan átkapcsolhat a gép az EVF-re. Ez azonban felülbírálható, választhatunk csak LCD-s és csak EVF-es élőképet.
Vaku
A gépre felpattanó vakut is helyeztek, amelyet csak a felhasználó tud felnyitni az oldalsó (a fenti képen az elektronikus kereső előtti) kapcsoló elhúzásával, a gép magától nem pattintja fel, még intelligens automata módban sem.
Ezen kívül vakupapucs is került a gépre, így rendszervaku és rádiós vakukioldó is használható. A vakuszinkron idő max. 1/200 mp a gyári specifikáció szerint, de nekünk 1/250 mp-nél is csak egy nagyon minimális sötétebb csík jelent meg a kép felső részén, rádiós kioldóval vezérelt vakunál.
Csatlakozók, memóriakártya, akku
A csatlakozókat a gép bal oldalára helyezték, itt található egy gumi fedlap mögött a mikrofon bemenet, valamint egy másik, nagyobb méretű gumilap mögött a fejhallgató kimenet, a micro (Type D) HDMI, micro USB 2.0 és a vezetékes távkioldó aljzata.
Memóriakártyából SD és SDHC mellett SDXC-t is kezel a fényképezőgép, s nem csak az UHS-I-es, de az UHS-II-es nagy sebességű interface-t is támogatja. Időjárásállóságot adó szigetelés leginkább az akkumulátor fedlapjánál érhető tetten, de mind a csatlakozók fedlapjai, mint a memóriakártya aljzat fedlapja gumiból készült, így ott sem jut be egykönnyen a víz. Ettől persze a gép nem lesz vízálló, csupán vízpermet ellen (pl. esőben) védett.
A fényképezőgéphez DMW-BLC12 jelű lítium-ion akkumulátort mellékelnek, amely 7,2 V feszültéségű, 1200 mAh kapacitású, azaz 8,7 Wh energiát képes tárolni. A CIPA ajánlású gyári mérések szerint egy töltéssel 390 fotó készíthető.
Az USB csatlakozón keresztül a fényképezőgépben lévő akkumulátor is tölthető, a gép bekapcsolt állapotában viszont nem töltődik az akku, csak a működéshez szükséges energiát veszi fel a gép a külső áramforrásból.
Az akkufedélen egyébként külső áramforrás adapteréhez is kialakítottak egy kivágást, így ilyen megoldás is választható.
Az akkumulátort nem csak a gépen belül tölthetjük, de egy külső töltőt is mellékel a gyártó, amelynek szintén micro USB 2.0 csatlakozója van, s ehhez egy adaptert és kábelt is kapunk. Számomra igazán tetszetős ez a megoldás, hiszen akár egy notebookkal, akár okostelefon töltővel, de még egy USB-s PowerBank-kel is szuszakolhatunk töltést a gép akksijába, s mivel külső töltőnél is elérhető ez a funkció, így egy csere akkuval és egy komoly PowerBank-kel akár több napot is kihúzhatunk.
Az akku töltöttségét négy szegmenses ikonon ellenőrizhetjük. Sajnos százalék pontosságú visszajelzést sem a kijelzőkön, sem a menüben nem érhetünk el.
