Kipróbáltuk: Panasonic Lumix G90 – teszt

0

AF, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

A Panasonic kitart a tükör nélküli fényképezőgépeinél a DFD (Depth from Defocus) fókuszrendszernél, amely alapjaiban nézve kontraszt alapú, azonban az általános kontraszt keresgéléshez képest itt sokkal hatékonyabb, már-már a fázis-különbség érzékelés előnyeit elérő megoldást alkalmaznak. A módszer lényege, hogy nagy képfrissítéssel (másodpercenként 240 képet olvasnak ki) vizsgálják a fókuszálandó területet az élességállítás során, így néhány század másodperc után már több kép is rendelkezésre áll, amelyeket analizálva kideríthető a fókuszon kívüli területek tartalma alapján, hogy melyik irányba is kell módosítani a fókuszt. Sőt, a DFD rendszer azt is képes jól megbecsülni, hogy nagyjából mennyit is kell eltolni ahhoz, hogy jó fókuszunk legyen (hasonlóképp kicsit a fázis-különbség érzékeléshez). Természetesen ez az eltolás beállítása nem jelenti a fókuszálás végét, ezt követően újabb finomhangolás következik, amelynek eredményeként valóban igazán precíz és pontos fókuszunk lesz.

A DFD megoldás abból a szempontból egyedülálló, hogy más gyártók nem alkalmazzák ezt. A többiek a fázis-különbséggel támogatott hibrid fókuszrendszereket alkalmazzák (kivéve a Canont, mert ők az újabb Dual Pixel AF-es MILC-eiknél csak a fázis-különbséget használják, kontraszt ellenőrzés nélkül, ami néha nem szerencsés).
A DFD (kontraszt alapú) fókuszrendszer kis mélységélességek esetében jól látható hintázást produkál (pl. közeli képek, makrók, nagy fényerejű objektívvel portré), még akkor is, ha a fókusz helyes és csak újra lenyomjuk az exponáló gombot félig. A fázis-különbséget (is) vizsgáló fókuszrendszereknél ez a jelenség azonban nagyon ritkán fordul csak elő és mértéke is jóval enyhébb.

Nem állíthatjuk, hogy a Panasonic megoldása a leggyorsabb, hiszen ehhez képest a Fujifilm és az Olympus is sokkal előrébb jár, azonban a Panasonic MILC-ek fókuszsebességével sincs semmi gond, remekül használható még mozgó témáknál is, ezt pedig a folyamatos fókusszal kombinálható témakövető mód is elősegíti. Ebben a kategóriában tehát teljesen rendben van ez a fókuszmódszer.

Ami viszont DSLR-ekhez képest egyértelmű előny, az a képmező fókuszponttal való 100%-os lefedettsége, azaz a kép bármely részére helyezhetjük a fókuszmezőt (~ 100×70 terület áll rendelkezésre).
A 100%-os lefedettség azonban nem vonatkozik a tűhegy pontosságú AF pontra (az csak a képmező kb. felén használható) és a témakövető módra sem (ami a képmező kb. 80%-án érhető el).
Egy mezős AF-nél a fókuszkeret mérete 67 féle lehet, az igen kicsitől a negyed képmező méretűig.
Arra is van mód, hogy egyedi fókuszmezőt használjunk, ilyenkor 49 területből kiválaszthatjuk azokat, amelyeket a gép felhasználjon az élességállítás során (lehet vízszintesen egy sorban, vagy függőlegesen, de akár egyéni „minta” is kijelölhető).

Az autofókusz egyszeri, folyamatos, illetve a kettő közötti átmenetet képező ún. rugalmas (AF Flexible – AFF) módban használható. Ez utóbbi a normál élességállítás után figyeli az élességet, és ha az elmozdul, akkor újra fókuszál.
A fókusz üzemmódjait a gép hátulján lévő karral (AFS/AFF, AFC és MF), illetve a felvétel menüben (AFS vagy AFF), a fókuszterület típust pedig alapesetben a balra iránygombbal választhatjuk ki.
Van lehetőség az érintőképernyőt is felhasználni a fókuszpont kijelölésére, ezt ráadásul akkor is megtehetjük, ha épp az elektronikus keresőt használjuk, azaz nem kell leemelnünk a gépet a szemünk elől, az OLED kijelzőt mint egy touchpad-et használhatjuk a fókuszmező mozgatására (választható abszolút érzékelés és relatív, azaz eltolás is).

A gyenge fényben történő élességállítást a gép elején lévő narancs fényű LED segíti, bár a -4 Fé-es érzékenység miatt erre igazán ritkán van szükség.

Kézi élességállítás során a hátsó kijelzőn, vagy az EVF-ben valós nagyított kép jelenik meg (akár 20×-os mértékig, de 10× felett már interpoláltnak tűnik), amelynek forrás ablakát módosíthatjuk is (a képmező kb. 80%-án végezhetünk kézi élességállítást), s amely segít a pontos fókuszálásban. A képnagyításon kívül kérhetünk élkiemelést is.

Sorozat fényképezés

Sorozatfelvétel terén kb. annyit tud a G90, mint egy nagyon komoly, profi DSLR. Az átlag DSLR-ek 6 kép/mp-ével szemben a G90 2, 6 sőt akár 9 kép/mp-cel is használható (egyszeri fókusz esetén). Folyamatos fókusznál 6 kép/mp az elérhető maximum.

A belső puffer mérete 27 RAW kép tárolására elegendő (érdekes, hogy a specifikációban a gyártó 45-öt adott meg), így lassabb kártyánál is legalább ilyen sorozathosszig tartható a sebesség. Ha a belső puffer telítődik, a sorozatfelvétel nem áll le, csak a kártya sebességének függvényében lelassul. Az UHS-II memóriakártyák támogatásának köszönhetően így gyors kártyával a puffertelítődés után is jó sorozatsebességet használhatunk.

Pozitívum, hogy a sorozatfelvételt követően a kártyaírás közben a gép továbbra is teljes mértékben használható marad, akár újabb sorozatot szeretnénk, akár valamilyen paramétert változtatni, vagy a menübe menni, ezek mind elérhetők az írás alatt is (videofelvételt viszont nem indíthatunk addig, amíg a sorozat összes képe nem került a kártyára).

A normál sorozat módon kívül automatikus sorozatok is elérhetők, így 3; 5 vagy 7 képes automatikus expozíció sorozat, rekesz sorozat (3, vagy 5 képes, illetve teljes rekesz tartomány), fókusz sorozat (1-10 közötti eltolás mértékkel), illetve fehéregyensúly sorozat.

A lehetőségek még itt sem érnek véget, hiszen programozott, időzített sorozat is készíthető, amelyből time-lapse videót szerkeszthetünk, akár a fényképezőgépen belül is. Itt tehát elsőként a képkockákat kell létrehoznunk a time-lapse-hez, majd ezt követően a lejátszás menüből lesz lehetőségünk videó összeállítására Full HD vagy Ultra HD felbontásban. Itt megadható a forrásképek képváltási sebessége 1-60 kép/mp-re (a video fps értékének függvényében), a videófájl pedig 24, 25, 30, Full HD felbontásnál ezeken felül 50 és 60 kép/mp is lehet. Így tehát utólag is megadhatjuk, hogy milyen sebességgel kerüljenek lejátszásra az egyes képkockák.

Nem szabad elfelejteni a 30 kép/mp sebességet kínáló 4K Photo módot. Erről részletesebben a Különlegességek oldalon írunk.

Videófelvétel

Videofelvétel terén nagyjából a mostani átlagot hozza a gép, azaz Ultra HD (4k) videók felvételére is képes, de max. 30 kép/mp frissítéssel. A sávszélesség ekkor max. 100 Mbps lehet. Full HD felbontásban 60 kép/mp is elérhető, sőt, van lehetőség még magasabb, akár 120 kép/mp-es felvétel készítésére is, de ez már hang nélküli slow-motion videó lesz.
Időben lassított lejátszású felvételek mellett időben gyorsított lejátszású is készíthető, ehhez a gép a Time-lapse videó készítést kínálja (programozott sorozat képkockáiból), aminél a maximum képfrissítés Ultra HD-ben 30 kép/mp, Full HD-ben 60 kép/mp.

Hangot egyébként a beépített sztereó mikrofonon, vagy külső mikrofonon keresztül is képes menteni a gép, az érzékenységet a menüben állíthatjuk.
A felvétel közben működik a fénymérés és a fókusz is, illetve akár a fókuszpontot is áthelyezhetjük menet közben, valamint kézi videó módban a rekeszérték és az érzékenység is módosítható, csupán a kijelzőre bökve, tehát teljesen hang nélkül.

Érdemes tudni, hogy a G9-cel szemben a G90 jelentős (mintegy 1,25×-es) képkivágással dolgozik Ultra HD felbontásban, a teljes látószöget csak Full HD standard képfrissítésnél érhetjük el. A slow-motion felvétel az Ultra HD-nél is egy hajszállal kisebb látószöget ad.

Jó hír viszont, hogy a gép gyári firmware-rel alapesetben is kínálja a V-LogL videomentési formátumot, amely az alacsony kontrasztjának köszönhetően jobban utófeldolgozható.

A képminőség nem csak Ultra HD-ben kiváló, de a Full HD videóknál sincs drasztikus minőségromlás, mint némely más gép esetén.
Az alábbi dobozban a fotó és az egyes videók képkockáinak minősége hasonlítható össze (illetve rákattintással meg is nyitható teljes méretben)

Van lehetőség MP4 konténer helyett AVCHD MOV konténert is választani, de csak Full HD felbontásban, 24, 25 és 50 kép/mp-cel, max. 28 Mbps bitrátával.

Memóriakártyára 4:2:2 színmintavételezéssel, 8 bit kvantálással kerülnek a videóink, de HDMI kimeneten 4:2:0 8 bit jelfolyam is elérhető.