AF, sorozat, videó
Élességállítás, fénymérés
A Panasonic GH5 II fókuszrendszere az első változathoz képest, de még a G9-éhez képest is továbbfejlődött.
Jóllehet, a Panasonic még mindig a Depth from Defocus elvet írja a fókuszrendszer alapjául, ami elviekben kontraszt alapú élességállítást jelent, a gyakorlatban mégis olyan működés tapasztalható, mint a többi gyártó esetében fázis-különbség érzékelésnek titulált fókuszrendszereknél.
Egy pusztán kontraszt érzékeléses fókusz ugyanis minden esetben előre-hátra keresgél, s miután helyes fókuszt talált, akkor sem áll meg, hanem túlfókuszál (ebből tudja, hogy elérte a helyes fókuszt, hiszen csökken a az élesség), majd visszatér a tökéletes fókuszhoz.
A kontraszt érzékeléses fókusz bármilyen irányú élre képes élességet állítani.
Ezzel szemben a fázis-különbség érzékeléses fókuszrendszernél már nem mindegy, milyen irányultságú az él (egy modern DSLR dupla keresztszenzoros fókuszmezője gyakorlatilag irányérzéketlen, a vízszintes, vagy függőleges élre érzékeny fókuszmezőnél viszont nem mindegy, milyen irányú az él: a fókuszszenzorral párhuzamos élre nem lehet élességet állítani, csak keresztszenzor esetén).
Ezt már több MILC gépnél tapasztaltuk, amikor is a szenzorra integrált fázis-különbség érzékelőnek mondott felezett fotodiódák miatt a vízszintes élre nem tudott a gép élességet állítani. Minden esetben fázis-különbség érzékeléses fókuszrendszert adott meg a gyártó az ilyen gépre.
A Panasonic GH5 II-nél most direkt kipróbáltuk, hogy milyen helyzetekben hogyan reagál.
A tapasztalataink döbbenetesek, ugyanis ha helyes a fókusz az élességállítás indításakor, akkor pont ugyanúgy pillanatok alatt helyes fókuszvisszajelzést ad, mint egy fázis-különbség érzékeléses fókusszal ellátott MILC gép.
De ez még semmi! A függőleges élekre a gép mindig jó sebességgel fókuszál.
Viszont a vízszintes élek… Nos, ott a gép keresgél ide-oda, pont úgy, mint amikor egy fázis-különbség érzékeléses MILC kínlódik (és ugyanezt tapasztaltuk már a G9-nél is, csak akkor még a vízszintes él okozta helyzetekre még nem figyeltünk annyira). Azonban míg egy fázis-különbség érzékelős szenzorral ellátott MILC feladja a fókuszálást és nem képes élességet állítani, a Panasonic GH5 II ugyan keresgél az elején oda-vissza, de végül nem adja fel és így is mindig fókuszt talál (ha lassan is).
Ezt látva márpedig azt gondolhatjuk, hogy itt is van valamiféle fázis-különbség érzékeléses segítség a gépnek.
De akkor miért nem kommunikálja ezt le a Panasonic a vásárlók felé, hiszen a legtöbb panasz pont a fókuszrendszerre érkezik, miszerint kár, hogy nincs fázis-különbség érzékelés a DFD fókuszrendszernél. Nos, úgy tűnik, hogy mégis van, csak ezt a Panasonic valamiért nem tekinti annak, vagy nem mondja annak, holott a többi gyártónál is ugyanilyen elv van, csak ott ráadásul még bizonyos esetekben a fókuszálás sem sikeres (itt viszont igen).
Összességében tehát a GH5 II fókuszsebessége jó, bár előfordulnak esetek, amikor a gép előre-hátra keresgél. Igaz, mindez nagyon gyorsan történik, szemmel alig vehető észre. Ráadásul a csak vízszintes élre is tud élességet állítani a gép (lásd távoli horizont)!
A fókuszrendszer 225 területtel képes dolgozni, ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi közül választhatunk. Egy mezős fókuszmódnál ugyanis 99×72-es mátrixban léptethetjük a fókuszkeretet, azaz mintegy 7128 fókuszterületünk van, ráadásul mindez a képmező 100%-án (igen, a teljes képsarokban is). A 100%-os lefedettség azonban nem vonatkozik a tűhegy pontosságú AF pontra és a témakövető módra sem.
Egy mezős AF-nél a fókuszkeret mérete 68 féle lehet, az igen kicsitől a negyed képmező méretűig.
Arra is van mód, hogy egyedi fókuszmezőt használjunk, ilyenkor a 225 területből kiválaszthatjuk azokat, amelyeket a gép felhasználjon az élességállítás során.
Az autofókusz egyszeri, vagy folyamatos is lehet. A fókusz üzemmódjait a gép hátulján lévő karral (S, C és MF), a fókuszterület típust pedig a hátsó fókuszmező választó gombbal választhatjuk ki, míg a fókuszterületet a joystick-kel mozgathatjuk.
A gép továbbfejlesztett fókusz algoritmusa lehetővé teszi, hogy ne csakl emberi arcokat ismerjen fel a GH5 II, de az arcokon lévő szemeket is (a fókuszkar benyomásával a két szem közül választhatunk is, hogy melyikre kívánunk fókuszálni), valamint akár az állatokat is képes felismerni. Mindezt pedig nem csak fotó módban, de videózás közben is, ráadásul témakövetéssel, azaz van lehetőség egy madár képmezőn belüli folyamatos követésére, a folyamatos fókusszal pedig a fókuszban tartására is.
A gyenge fényben történő élességállítást a gép elején lévő narancs fényű LED segíti, nyilván csak közeli témák esetén.
A gyártó egyébként a fókuszrendszer érzékenységére -4 Fé-et adott meg, amely F2 fényerejű objektívvel érhető el (ergo f/1,4 fényerejű objektívnél -5 Fé érhető el, amely átlagos érték).
Kézi élességállítás során a hátsó kijelzőn, vagy az EVF-ben valós nagyított kép jelenik meg, amelynek forrás ablakát módosíthatjuk is, s amely segít a pontos fókuszálásban. A képnagyításon kívül kérhetünk élkiemelést is.
Sorozat fényképezés
Sorozatfényképezés terén nagyjából átlagos képességeket hoz a GH5 II, de így is gyorsabb lett az előd GH5-nél.
Tény persze, hogy ugyanilyen felbontású szenzorral a G9 képes 20, sőt 60 kép/mp sebességre is (elektronikus zárral), a GH5 II azonban valamirt nem aknázza ki az elektronikus zár ilyen előnyeit, így a maximális sorozat sebessége 12 kép/mp, mint a G9-nél a mechanikus zárnál.
A sorozat sebessége három érték közül választható ki, ezt a menüben L, M és H néven találjuk. A L 2 kép/mp-et, az M 7 kép/mp-et, míg a H 9 vagy 12 kép/mp-et jelent. Előbbi a folyamatos fókusznál, utóbbi az egyszeri fókusznál érhető el.
A belső puffer mérete kellően nagy ahhoz, hogy hosszú sorozatokat készítsünk gyors képváltási sebesség mellett is, hiszen mintegy 108 RAW kép fér el benne, ami azt jelenti, hogy lassú memóriakártyával is tudunk ilyen hosszúságú sorozatot készíteni, akár 12 kép/mp-cel is.
Ha a belső puffer telítődik, a sorozatfelvétel nem áll le, csak a kártya sebességének függvényében lelassul.
Kellemes, hogy a sorozatfelvételt követően a kártyaírás közben a gép továbbra is teljes mértékben használható marad, akár újabb sorozatot szeretnénk, akár valamilyen paramétert változtatni, vagy a menübe menni, esetleg videofelvételt indítani: ezek mind elérhetők az írás alatt is.
A normál sorozat módon kívül automatikus sorozatok is elérhetők, így 3; 5 vagy 7 képes automatikus expozíció sorozat, rekesz sorozat (3, vagy 5 képes, illetve teljes rekesz tartomány), fókusz sorozat (1-10 közötti eltolás mértékkel), illetve fehéregyensúly sorozat.
A lehetőségek még itt sem érnek véget, hiszen programozott, időzített sorozat is készíthető, amelyből time-lapse videót szerkeszthetünk, akár a fényképezőgépen belül is. Itt tehát elsőként a képkockákat kell létrehoznunk a time-lapse-hez (ami a redőnyzárral is történhet, tehát nem lesz jello effektus), majd ezt követően a lejátszás menüből lesz lehetőségünk videó összeállítására Full HD vagy Ultra HD felbontásban (de a képek készítése után a gép is rákérdez a videó létrehozására).
Itt megadható a forrásképek képváltási sebessége 1-60 kép/mp-re (a video fps értékének függvényében), a videófájl pedig 24, 25, 30, Full HD felbontásnál ezeken felül 50 és 60 kép/mp is lehet. Így tehát utólag is megadhatjuk, hogy milyen sebességgel kerüljenek lejátszásta az egyes képkockák. Azt hiszem ennél profibb megoldás már nem is lehetne.
Elektronikus zár
A fényképezőgép lehetőséget kínál a redőnyzár részleges, vagy teljes kiváltására elektronikus zárral.
Mechanikus zárnál a maximális zársebesség 1/8000 mp, ha az első redőnyt elektronikussal váltjuk ki, akkor a maximum 1/2000 mp lesz, a teljes elektronikus zár esetén pedig akár 1/16000 mp is használható. Az érzékenység maximumát az elektronikus zár nem befolyásolja (max. ISO25600).
Előnye a teljes elektronikus zárnak a teljes csendes működés, valamint ilyenkor a rezonanciáktól sem kell tartanunk.
Apróbb hátránya a teljes elektronikus zárnak az, hogy ilyen esetben nincs vaku használati lehetőség, valamint a gördülő szenzorkiolvasás miatt jelentkezhet a jello effektus. Ennek mértéke persze a kiolvasási sebességtől függ, de ezt is lemértük.
A teljes szenzor kiolvasási sebességét 100 Hz-es mérőfénnyel vizsgáltuk, amelynek során 19,5 ms-ot kaptunk eredményül (full-frame-re vonatkoztatva ez 36 ms).
Ez kategórián (NégyHarmados rendszeren) belül jó értéknek számít, abszolút értékét nézve pedig remek sebesség, hiszen így gyorsan mozgó témáknál is csak minimálisan jelentkezik jello-effektus (erre példaként a gyors ventilátor lapátjai szolgálnak, amelyek csak minimálisan nyúltak meg).
Mindez a fotó módra igaz, a videofelvételnél tapasztalható kiolvasási sebességeket bemutató képek a videót ismertető bekezdésben találhatók.
Mechanikus és elektronikus (gördülő) zár (1/1000 mp)
Videófelvétel
Teljesen egyértelmű, hogy a GH5 II-t leginkább a videós képességekre hegyezték ki – és ezt a bejelentésekor a Panasonic is hangsúlyozta. A gép olyan képességekkel bír, amely jelenleg egyedülállóvá teszi.
Bár az élő közvetítés ma már egyes termékekkel 4k felbontásban is lehetséges, olyan termék nincs másik, amely tudja az élő közvetítés funkciót (legalább FullHD felbontásban), képes folyamatos videórögzítésre és még arra is alkalmas, hogy profi felvételeket készítsünk akár DCI-4k formátumban, anamorfikus objektívvel, Log mentés mellett, 10 bites kvantálással és 4:2:2 színmintavételezéssel.
A GH5 II olyan mélységű videós képességekkel rendelkezik, amely szinte minden helyzetben lehetővé teszi a profi felhasználást (egyedül talán az extrém kis fényben történő videózás lehet gond, hiszen maximális érzékenysége ISO12800, e téren a GH5S a kisebb felbontású szenzorával felülmúlja a GH5 II-t is).
Nézzük elsőként nagyvonalakban, mire is képes a GH5 II:
A Panasonic GH5 II főbb videós tulajdonságai:
- Cinema 4k (4096×2160), Ultra HD videórögzítés (24, 25, 30, 50 és 60 kép/mp) korlátlan ideig, 8 vagy 10 bites kvantálással, LongGOP vagy ALL-I tömörítéssel, 8 biten 4:2:0, 10 biten 4:2:0 vagy 4:2:2 színmintavételezéssel
- változtatható képfrissítés slow-, és fast-motion-höz 2 kép/mp-től, C4K és UltraHD max. 60 kép/mp-ig, Full HD videófelvétel akár 180 kép/mp-ig (kézi fókusszal)
- veszteségmentes HDMI kimenet
- 4k élővágás (digitális svenkelés és zoom a képmező általunk kiválasztott területein belül) 20 vagy 40 mp időtartamban
- fókusz átmenet általunk megadott tárgytávolságok között (max. 3)
- V-LogL és Hybrid Log Gamma módok a jobb gradálhatóságért
- anamorfikus objektívek támogatása, arányhelyesre korrigált élőkép és visszajátszás
- beállítható fekete szint (±15)
- time code ki- és bemenet
- vonali és mikrofon bemenet (közös csatlakozón)
- XLR csatlakozás adapterrel
- hangerő szint beállítása -12..+6 dB között
- kivezérlés jelző megjelenítése a kijelzőn
- videó oldalarány segédvonalak
- zebra minta használata
- zársebesség és érzékenység megjelenítése kifejezetten filmeseknek szög, illetve dB formátumokban
- világosság szint beállítása 10 bites módhoz
- rekesz, zársebesség, érzékenység és expozíció korrekció módosítása felvétel közben az LCD érintésével
- monoszkóp megjelenítése
Videófelvételt tehát 4k UltraHD (3840×2160), vagy DCI-4k (4096×2160) formátumban is rögzíthetünk korlátlan ideig, a képfrissítés 23,98, 24, 25, 29,97, 50, 59,94 képkocka/mp lehet (anamorfikus módban max. 50 kép/mp). Az összes érték sajnos nem áll egyszerre rendelkezésre, a 24 kép/mp csak a beállítás menüben 24,00 Hz (Cinema) rendszerfrekvencia esetén választható, 25 és 50 kép/mp csak ezen beállítás 50,00 Hz (PAL) beállításánál, 23,98, 29,97 és 59,94 kép/mp pedig csak az 59,94 Hz (NTSC) beállításnál érhető el. A három rendszerfrekvencia közötti váltásra csak a beállítás menüben van lehetőség, a váltás után pedig a gépet ki, majd be kell kapcsolnunk. Ez egy kicsit nehézkessé teszi a szükséges képfrissítés kiválasztását, tekintve, hogy a nem elérhető képfrissítések meg se jelennek (azaz fejben kell tartanunk, hogy ha pontosan 24 kép/mp-et szeretnénk, akkor Cinema módra kell állítsuk a gépet, ha 25 vagy 50 kép/mp-et, akkor PAL, ha 23,98, 29,97 vagy 59,94 kép/mp-et, akkor pedig NTSC-re. További furcsaság, hogy PAL beállításnál az NTSC-ben felvett videók, NTSC beállításnál pedig a PAL-ban felvett videók nem játszhatók vissza a géppel.
A videók H.264 vagy H.265 tömörítéssel, MP4 van MOV konténerben is elmenthetők. MP4 természetesen a komolyabb tömörítésű, FullHD esetén 20-28 Mbps, 4k UltraHD felbontásnál 72-100 Mbps bitrátával. MOV konténer esetében FullHD-nél 100-200 Mbps, 4k-ban 100, 150, 200 és 400 Mbps bitráták állnak rendelkezésre.
FullD felbontásban, 8 bites kvantálás esetén elérhető a 180 kép/mp is, így slow-motion felvételek is komoly lassítással készíthetők – de ekkor nem érhető el autofókusz (szemben a G5S-sel). Slow-motion 4k-ban is készíthető (8 biten), ilyenkor 60 kép/mp a forrás maximuma, a visszajátszásé pedig 24, 25, 30 vagy 50 kép/mp lehet (azaz max. 2,5×-es lassítás érhető el).
Az ellenkező irányban pedig ott van a Time-lapse videó készítés, ahol másodperc pontosan megadható a képek közötti idő, a maximális felbontás ez esetben 4k Ultra HD lehet, a képfrissítések a fent már közöltek közül választhatók. A visszajátszás sebessége 1, 3, 6, 7,5, 10, 15, 30 vagy 60 kép/mp lehet (60 kép/mp-es videóknál).
Van lehetőség 4:2:0 vagy 4:2:2 mintavételezésű 10 bites felvétel egyidejű rögzítésére és HDMI-re történő kiküldésére, így a precíz élességállítás a végső képen végezhető el. A gépre előre telepítve megtalálható a V-log L, amely finomabb utómunkák elvégzését teszi lehetővé a videófájlon. A képstílusok közé pedig bekerült a Cinelike D2, Cinelike V2, Monochrome S és L.Classic Neo is, így még könnyebbé válik különleges képi világú felvételek készítése.
A videó üzemmódokat részletesen az alábbi táblázatok ismertetik (ha a megjelenítő kis felbontása miatt nem olvasható, akkor új ablakban ITT és ITT nyithatók meg):
Videófelvétel során a gép kihasználja a teljes szenzorszélességet, ez mind DCI-4k (Cinema 4k), mint 4k UltraHD, mind FullHD felbontásokra (akár a 180 kép/mp frissítésre is) igaz. Ha szeretnénk, választhatunk pixel/pixel videómentést, amelynek során a videó felbontásának megfelelő képkivágást eszközöl a gép: azaz az 5184 pixel széles képből DCI-4k esetén 4096 pixelt (1,26×-es kivágás), 4k UltraHD-nél 3840 pixelt (1,35×-es kivágás), illetve FullHD-nél 1920 pixelt (2,7×-es kivágás).
A képminőség DCI-4k és Ultra HD-ben is kiváló, nem csak a részletgazdagság, de a dinamikaátfogás is teljesen rendben van. Full HD-ben sem rossz a helyzet, azaz itt egyértelmű, hogy nagy felbontású képkockákból méretezi le a gép a FullHD videókat (kivéve a nagy képfrissítésű videókat 90 kép/mp képfrissítés felett, ahol sorkihagyással dolgozik).
Kiolvasási sebesség elektronikus zár használata mellett
A kiolvasási sebességek videók esetében az alábbiak szerint alakulnak:
- 4k UltraHD-nél (16:9 oldalarány) 14,3 ms, DCI-4k esetén (17:9 oldalarány) 13,4 ms: ez közelítőleg egyezik a fotó kiolvasási sebesség 16:9-es képmagassághoz arányosított értékével, annál minimálisan gyorsabb csak
- Full HD felbontásnál 60 kép/mp-ig szintén 14,3 ms, ami arra utal, hogy ezek a videók is ugyanolyan képforrásból készülnek, mint a 4k videók, azaz nincs pixelösszevonás, vagy sorkihagyás kiolvasás során
- végül pedig Full HD felbontásnál 90 kép/mp-nél 6 ms, 90 kép/mp felett pedig kevesebb, mint 5 ms (azaz itt már van sorkihagyás kiolvasás során).
Mindebből jól látszik, hogy a DCI-4k, az 4k UltraHD és a max. 60 kép/mp frissítésű Full HD felbontású videók esetében a videó oldalarányához tartozó szenzormagasságot olvassa ki a gép, míg nagy képfrissítésű slow-motion Full HD-nél sorkihagyással történik a szenzor kiolvasása (amely a kiolvasási sebességnek ugyan jót tesz, de a képminőségnek kevésbé).
Mindenképpen érdemes megnézni a lenti dobozban a képkivágásokat is, főként a FullHD 60p módot, ami kiváló részletességű (nem úgy, mint általában a 4k képes gépeknél, ahol a FullHD már jóval elmarad minőségben az elvárhatótól).
Fotó és video képkockák
Az érzékenység videófelvételek esetén maximum ISO12800 lehet.
A lenti dobozban a különböző képfrissítésű Full HD felvételek és a különböző érzékenységű 4k UltraHD felvételek képminősége tekinthető meg (az egyes képekre kattintva a teljes képkocka új ablakban nyílva megnézhető).
Jól látható, hogy a nagy képfrissítési sebességű Full HD slow-motion felvételek a kiolvasási sebesség növekedésével egyre kevesebb részletet tartalmaznak, ugyanakkor a normál képfrissítésű Full HD felvétel remek részletezettségű (az átlagnál sokkal jobb!).
Videofelvételek képminősége
A hagyományos felvételeknél beépített sztereó mikrofon érzékeli a hangokat, de a géphez csatlakoztathatunk külső mikrofont is, a hang ellenőrzéshez pedig fejhallgató csatlakozó is rendelkezésünkre áll.
A felvétel során működik a folyamatos fókusz, ahol ember és állatfelismerés is alkalmazható, előző esetben szemkövető fókusz is rendelkezésre áll.
Élő videóközvetítést Youtube-ra, Facebook-ra és más RMTP vagy RMTPS protokollt használó stream szolgáltató felé is indíthatunk, a maximális felbontás 1920×1080 pixel, azaz Full HD. A képfrissítés 25, 30, 50 vagy 60 kép/mp lehet (rendszertől függően), a bitráta pedig 3, 6, 8 vagy 16 Mbit/s lehet (utóbbi csak Youtube esetén).
A felvétel indítása előtt meg kell adnunk a regisztrált adatainkat (Youtube és Facebook profilba belépés), a videófolyam felbontását és bitrátáját, illetve adhatunk címet és megjegyzést is a videónak, valamint kiválaszthatjuk a láthatóságot is (privát, publikus).
Az élő közvetítés elindítását a gép egy csippanással jelzi, illetve az élőkép körül egy kék keret is jelezheti ezt (beállítás menüben aktiválható).
Az így készített/továbbított felvétel a memóriakártyára nem kerül rá (pedig néha jól jöhetne egy „backup”).
Ha átfókuszálós felvételt szeretnénk készíteni autofókusszal, akkor a fókuszváltás sebessége is megadható 11 lépésben (a standard, a leggyorsabb és leglassabb sebességekre példát is mutatunk lent), illetve arra is van lehetőség, hogy három előre beállított tárgytávolságra fókuszáljunk az LCD érintésével. Sajnos a beállított tárgytávolságok a gép kikapcsolásakor elvesznek (és ezt már a GH5S is pont ugyanilyen rosszul csinálta).
Átfókuszálás előre beállított tárgytávolságra (a GH5S felvétele):
A 4k élővágás során megadhatunk két ablakot, amelyeket a képmező különböző helyeire mozgathatunk (az ablakok méretei eltérőek is lehetnek). Az így beállított két ablak között a gép digitális svenkelést illetve ha szükséges digitális zoomot is végez, a végeredmény pedig Full HD felbontású videófájl lesz.
A GH5S felvétele:
Slow-motion felvételek (a Full HD 180 fps felvételen a gyorsabb kiolvasáshoz szükséges sorkihagyás miatt érezhetően kevesebb a részletezettség, mint a 90 fps-sel rögzítetten):
V-Log felvétel:
