Kipróbáltuk: Pentax K-50 teszt

Élességállítás, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

Az automata élességállítás tekintetében sincs változás a korábbiakhoz képest. A K-50-be ugyanaz a SAFOX IXi+ fáziseltérésen alapuló AF-rendszer került mint akár a K-30-ba, akár a nagyobb K-5-be. Mivel a középkategóriás modelltől örökölte, képességei egész jók a saját kategóriájához viszonyítva. 11 fókuszpontot kapunk, melyek a két legszélsőt kivéve, mind 9 keresztszenzorosak. Ezek nem csak a vízszintes, de a téma függőleges éleit is érzékelik. Az aktív területet lecsökkenthetjük egyetlen pontra is, illetve 11 vagy 5 pontos automatikus kiválasztást is beállíthatunk.

A rendszer működési tartománya -1 – +18 fényérték mely nem kiemelkedő, de jónak számító érték, különösen gyengébb fényviszonyok között. Ha a nem megfelelő megvilágítás miatt az AF-rendszer mégsem képes élességet állítani, a gép elején elhelyezett zöld színű LED segíti ki, melyet adott esetben le is tilthatunk.

Az autofókuszt itt is háromféle üzemmódban használhatjuk:

• AF.S: külső kapcsolóval igen gyorsan beállítható mód, mely az exponáló gomb félig lenyomásakor és/vagy az AF gomb lenyomásával aktiválódik és a beállított tárgytávolságon marad.
• AF.C: folyamatosan működő autofókusz, mely szintén az expo gombot félig nyomva aktiválható, de a kép átkomponálásakor, vagy az élesre állított téma elmozdulásakor a rendszer utánigazítja az élességi beállítást. Ezt is a gép elején lévő kapcsolóval állíthatjuk be.
• AF.A: a fenti két üzemmód keveréke, melynél a gép önállóan választja ki a helyzetnek legmegfelelőbb értéket. Ilyen esetben is manuálisan állítható be egy kívánt fókuszmező, de a rendszer az azt körülvevő összes fókuszpontot is figyeli. Csak a menüből aktiválható.

Az egyéni beállítások menüjében több szempontból is finomítható az élességállító rendszer működése. Beállíthatjuk például, hogy AF.S módban addig ne exponáljon a gép, amíg nem sikerült élességet állítania, illetve azt is, hogy a követő fókusz beállítása, vagy inkább a gyors rögzítési sebesség tartása legyen elsődleges. Az AF távirányítóval is működésbe hozható esetleg letiltható. Összekapcsolhatjuk az aktív AF-pontot a fényméréssel, de akár a fénymérés és AF rögzítése is szinkronba hozható. Az élességállítást a hátsó AF/AE-L gombbal is aktiválhatjuk.

Élőképnél kontraszt alapú AF rendszert használ a gép. Ezt arcérzékelő, követő, egypontos, vagy automata fókuszpont kiválasztó módban használhatjuk. Manuális fókuszpont választásnál ugyanúgy az OK gomb használható, mint a fázis alapú normál AF rendszernél, de ezúttal a képmező nagy részén választhatjuk ki a szükséges AF mezőt. A mező mérete a hátsó tárcsával állítható három fokozatban, és ez egyben azt is megszabja, hogy mennyi fókuszpont közül válogathatunk. Legnagyobb méretben 5×5, legkisebben 9×9 pont áll rendelkezésre.

A gép elején lévő módválasztó kapcsolón találjuk a kézi élességállítás (MF) beállításának lehetőségét. Ilyen esetben a csatlakoztatott objektív fókuszgyűrűjével végezhető a beállítás.

Kézi fókuszáláskor a keresőben ugyanúgy felvillan a fókuszpont jelző lámpa mint AF módban, sőt még rövid hangjelzés is tájékoztat a pontos élességről. Élőképes (LV) módban az OK gombbal 2x, 4x vagy 6x-os mértékben nagyíthatunk a képbe, de csak interpolált nagyítást kapunk most is, melynél a finom részletek és élesség ellenőrzése elég problémás. Van viszont csúcsszint kijelzés, mely a kiégett vagy bebukott területekhez hasonlóan, külön színnel jelzi ki a tárgyak éleit, így jó viszonyítási pont a szemnek.

És ha már a kiégett részeknél tartunk, élőkép esetén erre is van lehetőség, ilyenkor a túl sötét területeket sárga színnel a csúcsfényeket vörössel jelzi ki a gép.

Talán mondanom sem kell, hogy a fénymérés sem változott. Ez a modell is 77 fénymérési mezővel rendelkezik, a rendszer pedig 0-22 fényérték között dolgozik az alábbi módokban:

• Multi-szegmenses: a teljes képmezőben mind a 77 mérőmezőt használja a gép.
• Középre súlyozott átlag: szintén az összes mezőt használja a gép, de nagyobb súllyal esik latba a középső terület mérése.
• Szpot: csak a középső mérőmezőt használja a gép.

A fénymérési rendszer által ajánlott értékek P, A és S módban a ±5 fényérték között állítható expozíció korrekcióval tetszésünk szerint módosíthatók.

Sorozat fényképezés

Sorozatból ismét a megszokott két módot kapjuk, ugyanazzal a sebességgel. Gyors (Hi) módban 6 kép/mp-cel lassú beállításnál (Lo) pedig 3 kép/mp-cel dolgozik a készülék. Mindkét módot a jobb iránygombbal előhívható menüben érjük el.

A sebesség nem rossz, a készíthető képek száma viszont elég gyengécske eredményt mutatott. Egy frissen formázott, gyors UHS-I memóriakártyára 8 JPEG és 5 RAW futott fel Hi módban ugyanazzal a sebességgel, és teljesen mindegy, hogy gyors, vagy lassú módot állítottunk. A gép ezután is folytatja a sorozatot, de lassabban.

A K-50 egyik extrája az intervallum fotózás, vagyis az időzített (időeltolásos) sorozat. Ilyenkor a menüben megadhatjuk a kezdési időpontját, a képek közötti várakozási időt (3mp-24 óra, másodperc pontossággal), és a készítendő felvételek számát 2-999-ig. A sorozatban készült képek egyenként is a kártyára menthetők, de összefűzött videó is készülhet belőlük, legfeljebb FullHD (1920 x 1080 pixel) felbontásban.

A gép automatikus expozíció sorozatot is kínál, melynél a képszám legfeljebb 3 db lehet. Ezen kívül automatikus expozíciósorozat is használható, 3 kép hosszban, de a fotók expozíciós lépésközei elég tág határok között, 0,3 – 3 fényérték tartományban 1/3 Fé fokozatonként állíthatók.

Mozgókép felvétel

A videofelvétel beállításait egy külön menü alatt találjuk, és sajnos az üzemmódja is külön állítható a felső főtárcsán. A gépen nincs külön videó gomb, így a mód beállítása után az expo gombbal indítható, vagy állítható meg a felvétel.

Beállításai között háromféle felbontást (1920 x 1080, 1280 x 720, vagy 640 x 480 választható. A legnagyobb felbontást választva 30, 25 vagy 24 kocka/mp-es, kisebb képméreteknél pedig 60 és 50 kocka/mp-et is adó frissítési sebességek állíthatók be. A mozgóképek H.264 tömörítésűek és MOV kiterjesztésűek lesznek. Maximális méretük 4 GB, vagy 25 perc lehet.

Sajnos néhány kompromisszumot is kötnünk kell videofelvételkor. Egyrészt a hang terén, mely mono, és külső sztereó mikrofon csatlakoztatása sem lehetséges. Másrészt a folyamatos AF hiánya miatt. Videó módban is kontraszt alapú rendszert használ a készülék, de a felvétel megkezdése után csak az AF.S mód működik a hátsó AF gomb lenyomásakor. Sebessége és pontossága azonban kiábrándító. Sokkal lassabb mint normál élőkép módban. Szerencsére kézi élességállításra akár közben is átkapcsolhatunk, és a szemünkre hagyatkozva finomíthatunk rajta.

Felvétel alatt folyamatosan működik a fénymérés, így a készülék mindig korrigálja a kép világosságát, de ezt magunk is megtehetjük +/-2 Fé tartományon belül. A videó menüben programautomatika, rekesz előválasztás és teljes manuális mód is választható, de csak névleg, ugyanis az utóbbi kettőnél csak a felvétel megkezdése előtt állítható a rekeszérték, közben már nem.

Előre beállítható a felvétel hangjának bemeneti érzékenysége is 5 fokozatban. A hatodik fokozat a kikapcsolt állás.

Lejátszáskor a le iránygombbal előhívható menü Videó szerkesztés pontja alatt kapunk plusz szolgáltatásokat. Beállítható a mozgókép hangereje, lejátszhatjuk és kockánként léptethetjük a felvételt, és bárhol megállva az INFO gombbal feloszthatjuk azt, vagy levághatjuk a nem kívánt részt.