Kipróbáltuk: Canon EOS-700D (teszt)

Petur - 2013. május 6. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
Két nullával kevesebbet reméltünk, de végül mégis a 650D utódját, a 700D-t kaptuk a tavasz elején. Tesztpéldányként is ezt a modellt sikerült megszereznünk elsőként a Canon idei eresztéséből, így itt az ideje, hogy végignézzük, miben volt képes megújulni a friss jövevény.

Bevezetés, újdonságok

Bemutatás

A 2013-as év elejére a Canon hívők többsége valamilyen középkategóriás DSLR-t várt, de kisebb meglepetésre márciusi nagy bejelentésük az alsóbb szegmenst érintette. Egy mini tükörreflexes gépet kaptunk, EOS-100D néven, valamint az előző nyáron kiadott EOS-650D utódját, mely a Canon hagyományok alapján a 700D nevet kapta. Ugyanezen hagyományokhoz híven az USA-ban Rebel T5i, Japánban pedig Kiss X7i néven fut a gép.

Még nagyobb meglepetést okozott az EOS-700D újdonságainak listája, mely, mint az alábbi táblázatból is látszik, meglehetősen rövid. Némi szoftveres javítás és pár külsőt érintő változás mellett egy új kitobjektív fűződik majd e modellfrissítés nevéhez.

A Canon EOS-650D és az EOS-700D közötti különbségek
Canon EOS-650D Canon EOS-700D
Élõkép 30 fps
Kreatív szûrõk hatása nem látható
60 fps
Kreatív szûrõk hatása látható
nincs tükörcsapkodás módváltáskor
még több funkció vezérelhetõ érintéssel az élõképes nézetben
Egyéb - vaku szinkronsebesség módok az egyedi (C.Fn) menüben is beállíthatók - finomított érintõképes funkciók
- drágább gépekre jellemzõ módválasztó tárcsa, dombornyomott ikonokkal
- középkategóriás gépeket idézõ fényezés
- finomított videó élõkép STM optikákkal
- több opció rendelhetõ a Saját menühöz
- új kitobjektív: EF-S 18-55mm F3,5-5,6 IS STM
balra: EOS-650D; jobbra: EOS-700D

Az új modell tehát szinte teljesen megegyezik a 650D-vel, és annak utódjaként a Canon alsó, de már a középkategóriát is ostromló DSLR szegmensébe tartozik. A cég jelenleg is piacon tartja az abszolút belépő szintűnek számító EOS-1100D modellt, mely mellesleg valóban megérett egy igazi modellfrissítésre. Ezt követi a tesztalanyunkkal egyidős, apró 100D, majd az EOS-700D. A Canon tükörreflexes termékkínálat jelenleg így fest (sorrendben):

Canon DSLR termékpaletta
belépő szint EOS-1100D (2011)
belépő szint (mini) EOS-100D (2013)
belépő-haladó EOS-700D (2013)
középkategória EOS-60D (2010)
közép-profi EOS-7D (2009)
profi-belépo~ EOS-5D Mark III (2012)
profi EOS-1Dx (1D C) (2011-12)

A fényképezőgépnek pillanatnyilag házon belül is konkurenciája akad, hiszen több tízezerrel olcsóbban kapható még az említett előd. Más gyártók közül elsősorban a Nikont említhetjük, melynek két 24 megapixeles modellje, a D3200 és a D5200 közé lőtte be a Canon az új gépét. Talán megemlíthetjük a nemrég bejelentett SLT-A58-at is, mely ugyan szigorúan véve nem tükörreflexes, és 20 megapixeles felbontását, valamint videónál is működő fázis-alapú AF rendszerét leszámítva nem sokban múlja felül a 700D-t, de 600 dollár környékére árazta be gyártója, tehát a DSLR világba most belépő kezdőnek olcsóbb alternatívát jelenthet.

„Sohasem voltam magányos harcos” - interjú Túry Gergely fotóriporterrel

Mi történik a szerkesztőségek fotórovataiban, és miért félő, hogy a fiataloknak nem lesz kitől tanulniuk? Túry Gergellyel, a HVG fotóriporterével, a Sajtófotó Kiállítás társrendezőjével többek között erről is beszélgettünk.

„Fontos, hogy viszontlássam az újságban” - interjú Szabó Barnabással

Aki keres, az talál, a fotóriporteri munka legfontosabb eleme pedig az, hogy a fotós ott van, ahol az esemény történik – véli Szabó Barnabás fotográfus, a Népszabadság fotórovatának vezetője. Tapasztalatairól, mentorairól, és a Népszabadságnál eltöltött évekről kérdeztük.

„Sosem vagyok elégedett” - interjú Gáti Kornél fotóssal

Folyamatosan keresi az új utakat, képeivel érzéseket közvetít - Gáti Kornél az egyetlen magyar fotós, aki karnyújtásnyi távolságból fényképezhette indiai lakhelyén a Dalai Lámát. Tapasztalatairól, élményeiről (is) beszélgettünk.

„Tudni kell felrúgni a szabályokat” – interjú Eifert János fotóművésszel

Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

„Nincs másodosztályú munka” - Interjú Szigetváry Zsolt fotóriporterrel

Hétszeres Magyar Sajtófotó-díjas, egy első és egy második helyezést ért el a World Press Photo Awardson, a Magyar Hírlap fotósaként pedig Pulitzer-emlékdíjat is kapott. Szigetváry Zsolt ennek ellenére azt mondja, az élete nem változott meg a díjaktól, munkájában pedig továbbra is próbálja kerülni a napi rutint és a sablonokat. „A telefonom bármikor megcsörrenhet, és akkor menni kell” – vázolta a fotóriporteri lét esszenciáját egy kávé mellett.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.