Kipróbáltuk: Sony Alpha NEX-5R teszt

AF, LiveView, sorozat, videó

Élességállítás

A Sony Alpha NEX-5R egyik legkomolyabban hangzó újítása a szenzorra integrált fázis-különbségen alapuló fókuszterületek. A gyártó ezt a fajta élességállítást egyelőre csak néhány objektívjénél támogatja, ezek listáját az első oldalon már közöltük.

A 99 fázis-különbséget érzékelő AF pont a képmező belső részére koncentrálódik. Segítségével ideális esetben igen gyors élességállítás valósítható meg. A Nikon 1 rendszerénél már tapasztaltunk is ilyet, a DSLR-ekhez hasonló módon ilyenkor a gép az élességállítás irányát már előre tudja.
Próbáinkat a 18-55 mm-es kitobjektívvel végeztük, mivel erre a gyártó kompatibilitást mond. A tapasztalatok azonban kissé lehangolóak, ugyanis egyetlen esetben sem találkoztunk a fázis-különbség alapú fókuszálásra utaló jelekkel (a határozott indulással és az oda-vissza tekerés nélküli élességállítással). Ráadásul akár a kép szélén, akár a kép közepén fókuszáltunk, ugyanazt a sebességet tapasztaltuk (ez is arra utal, hogy a fázis-különbség érzékelés valamiért nem, vagy nem úgy működik, mint azt vártuk).
A tesztelést kontrasztos és kevésbé kontrasztos témával is elvégeztük, szélső és középső fókuszponttal egyaránt, sok fényben és kevesebbnél is, egyszeri és folyamatos fókusznál (ahol állandó oda-vissza járást tapasztaltunk) de semmi jelet nem találtunk arra, hogy valóban a DSLR-ekhez hasonló működése lenne a gépnek.
Az is érdekes, hogy az új, fázis-különbség elvű AF-ről a kezelési útmutató igazából semmi érdemlegeset nem közöl. Az élességállítás ettől függetlenül többnyire kellően gyors ahhoz, hogy ne korlátozza a fotózást, de nem hozott olyan áttörést az új fókuszrendszer, amire számítottunk.

Az automatikus élességállítás terület szerint háromféle üzemmódban használható:

• 

  fókusz pozíciók

  Középpontos: a rendszer csak a középső AF pontra eső témára állít élességet.

• Többpontos: az AF mező kiválasztását is a gép automatikájára bízzuk. Ez akár több pont is lehet egyszerre. Maximum 25 mező közül választ a képernyő középső kétharmadában.
• Rugalmas pontszerű: Manuális AF-pont kiválasztás a teljes képmezőn, kisebb AF-pontokkal. Beállítása után az iránygombokkal léptethető a mezőjelző keret, vagy az LCD megérintésével. 17×11, vagyis összesen 187 pont közül választhatunk ki egyet.

Ezeken kívül egy külön menüpont alatt arcfelismerő élességállítást is bekapcsolhatunk, melyhez arcokat is regisztrálhatunk.

Működés szerint az automata élességállítás lehet egyszeri, vagyis az exponáló gomb enyhe lenyomása alatt mindig ugyanabban a távolságban rögzített, vagy folyamatos, mely a gép vagy a téma elmozdulásakor korrigálja az élességállítást. Utóbbi esetben az élőképen jól látható módon a gép folyamatosan oda-vissza állítja az élességet (ami szintén arra utal, hogy nincs fázis-különbség érzékelés).

A rendszer 0 és 20 Fé között működik megbízhatóan (f/2,8 objektívvel), ami megegyezik a korábbi modellével. Gyengébb fényviszonyok között AF segédfény használatára is van lehetőség, melyet a gép automatikusan villant fel. A fényforrás a markolat belső oldalán található, narancs színű fényt bocsát ki, amely nagyjából 3-4 méterig jelent segítséget az AF rendszernek. A segédfény a menüben letiltható.

Természetesen kézi élességállításra is van lehetőség, sőt kombinálható az autofókusszal. Ez az úgynevezett Direct Manual Focus, vagy magyarosan közvetlen kézifókusz. Lényege, hogy a gép automatikusan állít élességet az exponáló gomb félig lenyomásával, de a gombot nyomva tartva és az objektív élességállító gyűrűjét elmozdítva azonnal manuális módba kerülünk és kézzel finomíthatunk az élességen.

kézi élességállítás

Ezen felül normál kézi fókusz is választható, mely az előbb taglalt objektívgyűrűvel állítható. A gyűrű folyamatosan körbeforgatható, elektronikus kapcsolatban áll a géppel. A gyűrűt elfordítva a kép közepét 4,8×-es, vagy 9,6×-es méretben nagyítja a gép, attól függ melyiket választjuk ki az alsó gombbal. Az iránygombokkal ezután szabadon pozícionálható a nagyított kivágás. A pontos élesség beállítása könnyedén történik, hiszen az élességállító gyűrű igen finoman mozgatja a lencsetagokat. Az LCD-re egyébként a kontúrokat kiemelő MF segéd is kérhető.

A fókuszmódok beállítása alapvetően nehézkes lenne, hiszen mindent a menükben kutatva kellene bekapcsolnunk. Szerencsére az Fn gomb által megjelenített funkció menüre könnyedén felhelyezhetők a fókuszmód és fókuszterület paraméterek
Ide helyezhetjük a fénymérési beállításokat is, mely alapesetben a Fényerő/Szín menüben bújkál. A fénymérés a képmező 1200 szegmensén mér, érzékenységi tartománya pedig az élességállításhoz hasonlatos (0-20 Fé). A fénymérési módok között a három szokásosat találjuk: többpontos, középre súlyozott és szpot.

Sorozatfelvétel

A különféle sorozatmódok a többihez képest elég könnyen elérhetők, hiszen a vezérlőtárcsa bal irányát nyomva rögtön megjeleníthető a menüjük. Kétféle sebességű sorozat választható, normál és sebesség prioritásos. Normál módban 3 kép/mp-es sebességre képes a gép a gyári adatok szerint, míg sebesség prioritásos módban 10 kép/mp a maximum.

Méréseink azonban ennél gyorsabb maximumot adtak, ami a lassabb sorozatnál 3,5 kép/mp-nek adódott. JPEG esetén 17, míg RAW formátumnál 12 képig tartotta a gép ezt a sebességet, legalábbis kikapcsolt torzítás korrekció esetén. Torzítás korrekcióval a sorozat JPEG-nél 12, míg RAW-nál 10 képig tartotta a sebességét.
Gyors sorozat esetében a gyárilag megadott és az általunk mért érték megegyezett, a sorozat hossza pedig ugyanúgy alakult, mint a lassabb sorozatnál.

Ha a puffer telítődik a sorozatfelvétel nem fejeződik be, csak lelassul, s olyan sebességgel folytatódik, amit a kártya írni képes.

A fent említett menüben beállíthatunk automata expozíció sorozatot is, melynek lépésközei ugyanitt adhatók meg 0,3, vagy 0,7 fényértékben. A gép ilyenkor három felvételt készít különböző expozíciós beállításokkal.

Itt kapott helyet az infravörös távkioldó, valamint az időzített önkioldó beállítása is. Az önkioldást 2 és 10 másodpercre állíthatjuk, vagy választhatunk önkioldó sorozatot, mely 10 másodpercenként exponál 3, illetve 5 fotót.
A kioldásra használhatunk okostelefont is, erről részletesebben a különlegességek oldalon írunk.

Videó

Videókat kétféle formátumban is készíthetünk. Beállíthatunk MPEG-4-et, melynél 640×480, vagy 1440×1080 pixeles felbontások választhatók (utóbbit lejátszáskor FullHD-re interpolálja a lejátszó). Ezen kívül AVCHD formátum is használható, mely 1920×1080 képpontos felbontást kínál, H.264 tömörítéssel és maximum 28 Mbps sávszélességgel. A képfrissítés 50i vagy 50p, illetve 25p lehet. Egyszerre legfeljebb 29 percnyi mozgókép készíthető.
Normál HD felbontásban (1280×720 pixel) nem készíthetők videófelvételek.

A mozgóképek mellé hangot is rögzít a készülék sztereóban, köszönhetően a tetején lévő két kis beépített mikrofonnak. Ha elégedetlenek vagyunk ezek teljesítményével, külső sztereó mikrofon is vásárolható, mely a vakut is fogadó kombinált terminálhoz csatlakozik.

A felvétel a gép tetején-hátulján lévő külön videó gombbal indítható és állítható meg, így tehát nem kapunk külön videó módot, bármikor elindíthatjuk. Ebben az esetben az exponáló gomb a gyors élességállítás indítására használható, de enélkül is van folyamatos fókuszálásunk, csak finomabb, lassabb. Videó rögzítés alatt természetesen használhatjuk a zoomot, működik a fénymérés, az optikai stabilizátor, az autofókusz, sőt a kézi élességállítás is, bár nagyított nézetet nem kapunk, csak a kontúrokat kiemelő MF segédet. Az expozíciós értékek manuálisan is befolyásolhatók, s nem csak teljes manuális módot, hanem félautomata rekesz-előválasztást is használhatunk, s az értékeket felvétel közben is módosíthatjuk. Az érzékenységet is megadhatjuk, de választhatunk itt is automatikus módot. A videó megkezdése előtt állítható be a fehéregyensúly, az exp. kompenzáció, sőt, némely képi effektus is, lásd lenti példák.
Újdonság az automatikus hosszabb záridő (Auto. Lassú exponálás a Beállítások menüben), amely fotózásnál 1/25, videózásnál 1/30 mp-ig engedi a zársebességet. Így világosabb, illetve kisebb érzékenységgel készült videók rögzítését teszi lehetővé kevés fényben.

A Sony Alpha NEX-5N videói:

A videók minősége nem rossz, de érezhetően elmarad a FullHD felbontásra méretezett állóképekétől. Más gyártók gépeinél is felfedezhetünk hasonlót, így ezen igazából nagyon nem kell csodálkoznunk. A dinamika átfogás jó, csak egy hangyányival gyengébb csúcsfényeknél, mint fotózáskor. A kép látószöge ugyan nem egyezik meg pontosan a 16:9-es fotóéval, de csak minimálisan kell kisebb látószögre számítani videófelvételkor.
Nézzük hát a képeket (a teljes méretű képek shift+kattintással érhetők el):

1920×1080 pixeles fotó és videó képkocka

• fotó
• videó