Képminőség
Képzaj
Az árnyékos és a homogén területeken még alap érzékenységen (ISO125) is látható némi zaj, mértéke azonban alacsonyabb, mint a megszokott 1/2,3″-os szenzorral szerelt kompaktoké. Nem hiába a négyszer nagyobb érzékelő felület, az RX100 III fotóit nem kell olyan mértékben szűrni mint egy átlagos bridge, vagy csúcskompakt gépét. Ennek megfelelően a részletesség is jobb.
A 1″-os szenzor persze csodát nem tesz, így a képminőség és a zajszint nagyjából a hasonló érzékelős gépek szintjén marad, valahol félúton a hagyományos kompaktok és a MILC-DSLR modellek között. A képközép nagyon jó részletességű, de a sarkoknál ezt szintet már nem képes hozni a kiváló fényerejű optika.
Alábbi sorozatunkat RAW és JPEG formátumban készítettük az érzékenység (többnyire) egész értékű emelésével, kikapcsolt zajszűrés mellett. A RAW képeket az Adobe Photoshop Lightroom 5.7 szoftverrel konvertáltuk a gyári alapbeállításokat megtartva.
Érzékenység – képzaj
Az eredeti RAW fájlok letölthetők:
ISO80,
ISO80,
ISO200,
ISO400,
ISO800,
ISO1600,
ISO3200,
ISO6400,
ISO12800.
Zajszűrés
A kikapcsolt zajszűrési fokozat mellett kapunk még kettőt a Nagy ISO zajcs. menüpont alatt. Alacsony és Normál szűrési fokozat állatható be, melyek hatása a JPEG képeken érvényesül és az alábbi táblázatban látható. A RAW képeket egyénileg kell szűrnünk a konverterben.
Kizárólag egyképes módban fotózva hosszú expozíciós zajszűrést is kapunk, mely asz ilyenkor keletkező hotpixeleket távolítja el a képet egy az eredeti záridővel megegyező második fotó készítésével és a hibás képpontok kivonásával.
Zajszűrés
10 x 15 cm-es papírkép méret
A szokásos ISO tesztképeink mellett azok 300 dpi-s 10×15 cm-es papírmérethez, vagyis 1228 pixel magasságúra átméretezett változatát is közzé tesszük. Digitális laborban ugyanis ekkora papírmérethez ekkora felbontású képet hoz létre a laborgép. A lent látható képeken tehát azt ellenőrizhetjük, hogy egy 10×15 cm-es papírkép nagyító alatt hogyan nézne ki.
Érzékenység – képzaj; 10×13 cm-es papírképen (szimuláció)
RAW fájlok dinamika tartaléka
A RAW formátum és a relatíve nagy szenzor némi plusz mozgásteret ad a fotós számára, hogy finomítson az expozíción. Akkora állítási tartalékunk nincs mind egy APS-C szenzoros gépnél (pl. a legtöbb Sony MILC-nél), de alulexpozíció esetén kb 2 fényértéket világosíthatunk a képen, persze a zajszint jelentős emelkedésével kísérve. 3 fényértéket világosítva a sötét, árnyékos területek kékes elszíneződésével is számolni kell.
Ha véletlenül túlexponáltuk a képet, nagyjából 1 fényértéknyi sötétítési lehetőségünk van. 1,3 fényérték túlexpónál a világosabb színek, mint például a citromsárga, elkezdenek kiégni, az ilyen területeken nem lesz részlet a fotón.
Dinamika tartalék alul- és túlexponált képeken (ISO1600 – RAW)
Makró
A fényképezőgép nem kínál külön kapcsolható makró módot, de ez nem jelenti azt, hogy ne készíthetnénk vele közelképeket. Nagylátószögnél a frontlencsétől számítva kb. 5 cm-re képes élességet állítani, így 91 x 61 mm-es terület fedhető le, mely egyáltalán nem mondható kivételesnek. A képminőséget megkeserítő vignettálást és geometriai torzítást el is felejthetjük, kiváló munkát végez e téren a készülék, és a téma is viszonylag jól bevilágítható ebből a távolságból. A kép közepe részletes, sarkai azonban életlenek. Tele állásban távolodnunk kell a témától, a leképezhető terület pedig kb. 16,5 cm szélesre nő. A gép tehát ha igazi makrózásra nem is, de közeli fotókra, tárgyfotóra alkalmas lehet.