Könyvajánló: Világítsd be! Fotózd le! Retusáld!

Antalóczy Tibor - 2011. december 17. 07:00 (Könyvajánló)
Aki fotózott már stúdióban az tudja, hogy a műtermi vakuk és fényformálók által nyújtott lehetőség a másik oldalon nagy kihívás is, ami főleg a kezdőket sokkolja igazán. Mit hogyan és mire célszerű használni, miből mit lehet kihozni. Scott Kelby, a népszerű fotós oktató most a stúdiófotózás fotósra háruló munkafolyamatát foglalta össze könnyed, mégis informatív formába.

Scott Kelby általunk is már bemutatott könyvei többnyire a fotózás széles spektrumát lefedve kínáltak teljesen általános fotós trükköket, fogásokat. A népszerű szerző legújabb, magyarul is megjelent könyvében két szűkebb terület, a műtermi világítástechnika és a fényképek utólagos feldolgozása kapta a főszerepet.

A legtöbb fotós könyv ezt a két témát úgy dolgozná fel, hogy a könyv első felében bemutatja a műtermi vakukat, a fényformálókat és néhány tipikus beállítást, majd a második felében foglalkozna a retusálás fogásaival. Kelby könyvei általában szembe mennek a konvenciókkal, és ez alól ez a kiadvány sem kivétel. A bevezető és a tartalommal kapcsolatos általános tudnivalók után 12 fejezetben 12 különböző téma fotózását mutatja be 12 vakus beállítással úgy, hogy minden fejezet ugyanarra a hét egységre tagolódik:

Kész kép (bal), indexképek (jobb)
Beállítás (bal), eszközök és fényképezőgép beállítása (jobb)
Fotók a vakuk állásáról
Retusálás lépései
  • Az elkészítendő kép – Mi lesz az adott fejezet végterméke (1 oldal)
  • Indexkép – Ezen láthatók a fotózáson készült képek, bekeretezve a retusálásra kiválasztott képpel
  • A beállítás – a vakuk (vagy állandó fényű lámpák), a háttér és a modell beállítása leírással és szemléltető fotóval) (1 oldal)
  • Felszereléslista – a megvilágításhoz használt felszerelések listája (1/2 oldal)
  • Kamerabeállítások – a fényképezőgépen használt beállítások listája (1/2 oldal)
  • Werk fotók – a konkrét fotózást bemutató fotósorozat (2 oldal)
  • Az utómunka – a kép feldolgozásának, retusálásának menete lépésről lépésre (6-16 oldal, a lépések számától függően)

A 13. fejezet 1-1 oldalon újra végigveszi az első 12 blokkban bemutatott témákat, de ezúttal a műtermi vakuk helyett egyszerű rendszervakukat, és azokhoz való kiegészítőket használ.

Az egész könyv rendkívül tudatosan és szigorúan szerkesztett oktatóanyag, ami alapján lényegében bármelyik bérműteremben egy modellel reprodukálhatók a fotók. Kelby könyve ugyan remek segítség a stúdiógyakorlattal egyáltalán nem rendelkező fotóamatőrök számára, de véleményem szerint igazán az utómunkát bemutató részek az érdekesek. A vakuk és fényformálók használata a legtöbb beállításnál tapasztalati úton is megtanulható, de a Photoshop trükkökből sosem lehet eleget ismerni. Becsülendő egyébként, hogy a szerző az Amerikában divatos rengeteg lámpás megvilágítás helyett a képek többségénél a lehető legegyszerűbb összeállításra koncentrált. Így ezek a képek valóban elkészíthetők szinte bármelyik stúdióban is.

A 12 téma
  • Kagylóvilágítás – Háromlámpás klasszikus beauty beállítás
  • Kontrasztos világítás – Kétlámpás, éles rajzú beállítás
  • Drámai glamour világítás – Kétlámpás drámai beállítás
  • Becsillanós világítás – Háromlámpás becsillanós beállítás
  • Divatfotó körvakuval – Egylámpás körvakus beállítás
  • Kemény megvilágítás – Háromlámpás sportfotó beállítás
  • Teljes alakos divatfotó – Egylámpás teljes alakos beállítás
  • Lágy glamour világítás – Egylámpás otthoni belső beállítás
  • Oldalról világított divatfotó – Két lámpás külső helyszíni divatbeállítás
  • Kompozit képek bevilágítása – Négylámpás sport kompozit beállítás
  • Oldalsó drámai világítás – Egylámpás drámai beállítás
  • A 40-es évek hollywoodi világítása – Kétlámpás beauty beállítás

Bár a könyv Kelby stílusának megfelelően laza hangvételű, korántsem olyan viccelődő, mint a korábbi könyvek. Ez nyilván annak tudható be, hogy nem olyan széles közönségnek készült, mint azok a könyvek, így a figyelem fenntartásához nem kell a szükségesnél szórakoztatóbbnak lenni. A könyv egyértelműen a szárnyaikat próbálgató amatőröknek készült, profi fotósok maximum a Photoshop trükkök között fognak egy-két újdonsággal találkozni.

A fejezetekhez tartozó képek letölthetők a kiadó honlapjáról, így a retusálás lépései a leírások alapján pontosan reprodukálhatók. A könyv már kapható a nagyobb hálózatok könyvesboltjaiban, vagy 30%-os kedvezménnyel megrendelhető az alábbi formanyomtatvány kitöltésével közvetlenül a kiadótól.

  • (05. 23.)LG G5 okostelefon teszt
    Bőrruha helyett fémpáncélban támad a dél-koreai gyártó idei csúcsmobilja, mely elsősorban különleges dupla főkamerája révén tűnik ki a 2016-os zászlóshajó készülékek közül.

„Sohasem voltam magányos harcos” - interjú Túry Gergely fotóriporterrel

Mi történik a szerkesztőségek fotórovataiban, és miért félő, hogy a fiataloknak nem lesz kitől tanulniuk? Túry Gergellyel, a HVG fotóriporterével, a Sajtófotó Kiállítás társrendezőjével többek között erről is beszélgettünk.

„A kép dolga, hogy széttörje a kereteket” - interjú Allan Sekula fotóművésszel

Író, kritikus, művész, sokoldalú tevékenységének csupán egy része a fotográfia, ám ezzel lett igazán ismert. Az amerikai fotóst tavalyi budapesti kiállítása kapcsán kérdeztük arról, hogyan alkot, és milyen különbséget lát az alkotás és a dokumentálás között.

„Az a jó kép, amiben el lehet merülni” - interjú Frankl Aliona fotográfussal

Főként Budapest rejtett értékeit fényképezi Frankl Aliona, Pro Cultura Urbis-díjas fotográfus. Téglák, szobrok, emberek, akiket észre sem veszünk, pedig nap mint nap elmegyünk mellettük az utcán – róluk, és az általuk képviselt értékek megőrzéséről beszélgettünk.

„Ez az én életem” - interjú Baricz Kati fotográfussal.

Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.

„Ha elégedett vagy, baj van” – interjú Bóka Attila „Morten” fotóssal

Képeivel először a fotózz.hu-n, majd számtalan fórumon tarolt: Morten, bár előtte foglalkozott filmezéssel, mindössze három éve kezdett el komolyabban fotózni. Képei mégis gyorsan elismerést vívtak ki itthon és külföldön egyaránt. A spontán fotós vallja, hogy a fotózás közösségi formája motiváló erő, és egy kép akkor jó, ha örömet okoz az embereknek.

„Akkor érzem jól magam, ha elfogadnak”- interjú Korniss Péter fotóművésszel

A közösség motiválja legjobban, célja pedig, hogy bizonyos dolgokat unokáink is lássanak: Korniss Péter fotóművész maga is elcsodálkozott, amikor Erdélyben találkozott azzal a kultúrával, aminek megörökítését immár több mint negyven éve küldetésének érzi.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.