Könyvajánló: Világítsd be! Fotózd le! Retusáld!

Antalóczy Tibor - 2011. december 17. 07:00 (Könyvajánló)
Aki fotózott már stúdióban az tudja, hogy a műtermi vakuk és fényformálók által nyújtott lehetőség a másik oldalon nagy kihívás is, ami főleg a kezdőket sokkolja igazán. Mit hogyan és mire célszerű használni, miből mit lehet kihozni. Scott Kelby, a népszerű fotós oktató most a stúdiófotózás fotósra háruló munkafolyamatát foglalta össze könnyed, mégis informatív formába.

Scott Kelby általunk is már bemutatott könyvei többnyire a fotózás széles spektrumát lefedve kínáltak teljesen általános fotós trükköket, fogásokat. A népszerű szerző legújabb, magyarul is megjelent könyvében két szűkebb terület, a műtermi világítástechnika és a fényképek utólagos feldolgozása kapta a főszerepet.

A legtöbb fotós könyv ezt a két témát úgy dolgozná fel, hogy a könyv első felében bemutatja a műtermi vakukat, a fényformálókat és néhány tipikus beállítást, majd a második felében foglalkozna a retusálás fogásaival. Kelby könyvei általában szembe mennek a konvenciókkal, és ez alól ez a kiadvány sem kivétel. A bevezető és a tartalommal kapcsolatos általános tudnivalók után 12 fejezetben 12 különböző téma fotózását mutatja be 12 vakus beállítással úgy, hogy minden fejezet ugyanarra a hét egységre tagolódik:

Kész kép (bal), indexképek (jobb)
Beállítás (bal), eszközök és fényképezőgép beállítása (jobb)
Fotók a vakuk állásáról
Retusálás lépései
  • Az elkészítendő kép – Mi lesz az adott fejezet végterméke (1 oldal)
  • Indexkép – Ezen láthatók a fotózáson készült képek, bekeretezve a retusálásra kiválasztott képpel
  • A beállítás – a vakuk (vagy állandó fényű lámpák), a háttér és a modell beállítása leírással és szemléltető fotóval) (1 oldal)
  • Felszereléslista – a megvilágításhoz használt felszerelések listája (1/2 oldal)
  • Kamerabeállítások – a fényképezőgépen használt beállítások listája (1/2 oldal)
  • Werk fotók – a konkrét fotózást bemutató fotósorozat (2 oldal)
  • Az utómunka – a kép feldolgozásának, retusálásának menete lépésről lépésre (6-16 oldal, a lépések számától függően)

A 13. fejezet 1-1 oldalon újra végigveszi az első 12 blokkban bemutatott témákat, de ezúttal a műtermi vakuk helyett egyszerű rendszervakukat, és azokhoz való kiegészítőket használ.

Az egész könyv rendkívül tudatosan és szigorúan szerkesztett oktatóanyag, ami alapján lényegében bármelyik bérműteremben egy modellel reprodukálhatók a fotók. Kelby könyve ugyan remek segítség a stúdiógyakorlattal egyáltalán nem rendelkező fotóamatőrök számára, de véleményem szerint igazán az utómunkát bemutató részek az érdekesek. A vakuk és fényformálók használata a legtöbb beállításnál tapasztalati úton is megtanulható, de a Photoshop trükkökből sosem lehet eleget ismerni. Becsülendő egyébként, hogy a szerző az Amerikában divatos rengeteg lámpás megvilágítás helyett a képek többségénél a lehető legegyszerűbb összeállításra koncentrált. Így ezek a képek valóban elkészíthetők szinte bármelyik stúdióban is.

A 12 téma
  • Kagylóvilágítás – Háromlámpás klasszikus beauty beállítás
  • Kontrasztos világítás – Kétlámpás, éles rajzú beállítás
  • Drámai glamour világítás – Kétlámpás drámai beállítás
  • Becsillanós világítás – Háromlámpás becsillanós beállítás
  • Divatfotó körvakuval – Egylámpás körvakus beállítás
  • Kemény megvilágítás – Háromlámpás sportfotó beállítás
  • Teljes alakos divatfotó – Egylámpás teljes alakos beállítás
  • Lágy glamour világítás – Egylámpás otthoni belső beállítás
  • Oldalról világított divatfotó – Két lámpás külső helyszíni divatbeállítás
  • Kompozit képek bevilágítása – Négylámpás sport kompozit beállítás
  • Oldalsó drámai világítás – Egylámpás drámai beállítás
  • A 40-es évek hollywoodi világítása – Kétlámpás beauty beállítás

Bár a könyv Kelby stílusának megfelelően laza hangvételű, korántsem olyan viccelődő, mint a korábbi könyvek. Ez nyilván annak tudható be, hogy nem olyan széles közönségnek készült, mint azok a könyvek, így a figyelem fenntartásához nem kell a szükségesnél szórakoztatóbbnak lenni. A könyv egyértelműen a szárnyaikat próbálgató amatőröknek készült, profi fotósok maximum a Photoshop trükkök között fognak egy-két újdonsággal találkozni.

A fejezetekhez tartozó képek letölthetők a kiadó honlapjáról, így a retusálás lépései a leírások alapján pontosan reprodukálhatók. A könyv már kapható a nagyobb hálózatok könyvesboltjaiban, vagy 30%-os kedvezménnyel megrendelhető az alábbi formanyomtatvány kitöltésével közvetlenül a kiadótól.

Magyar Fotográfiai Múzeum: jelen és jövő

Nemrég ismét előkerült a sajtóban a városligeti múzeum építések ügye, ami a mi számunkra azért érdekes, mert a tervekben egy új FotóMúzeum is szerepel. Ennek kapcsán egy rövid interjú reményében kerestük meg a jelenleg vidéken üzemelő intézmény igazgatóját, Baki Pétert.

„Amit nem látsz éppen a keresőben, mindig az a jó kép!” - interjú Kőhalmi Péter fotóriporterrel

Síversenyző, siklóernyős és Magyar Sajtófotó díjas fotós. Bár Kőhalmi Péter ma szabadúszó fotóriporter, dolgozik a francia AFP hazai képviseletének és a National Geographic magazinnak is. Ennek ellenére mégis egy belvárosi műteremben futottunk össze, ahol beszélgettünk fotózásról, életről, szerencséről…

“Meg kell tisztelnünk a nézőt” - Szandelszky Béla a fotóriportról

Hogyan kerüljük el, hogy rokonaink elaludjanak, amíg megmutatjuk nekik az 500, nyaralásról készített képünket? Hogyan gondolkozzunk sztoriban? A többszörösen díjazott fotóriporterrel, a Digitális és filmes fotósuli oktatójával erről beszélgettünk.

„Más platformot kell találni a fotónak” - interjú Kálló Péter fotóssal

Érzelmekkel fotóz, mégis bármikor be tudja kapcsolni magában a riportert - a 2009-es fotóblog-díjas Kálló Péterrel, a Metropol munkatársával beszélgettünk.

„Öt perc, amire emlékezni lehet” - interjú Glázer Attila fotóssal

Alkalmazott fotós, a 2010 végén nyílt Három Hét Galéria vezetője, aki főként alkalmazott fotósok és grafikusok munkáit mutatja be rendhagyó módon, élményszerűen. Glázer Attilával az inspirációról, a meghökkentő kiállításokról és a szív alakú gumicukrokról beszélgettünk.

„A fényképezés egyfajta terápia is” - interjú Marjai Judit fotóművésszel

Aktmodellként kezdődött, majd fotósként folytatódott Marjai Judit karrierje, aki a legszívesebben azt csinálja, amit ő akar. Kóka Jánostól Karafiáth Orsolyáig rengetegen megfordultak már a fényképezőgépe előtt, ő pedig vallja: képei kérdéseket tesznek fel, amikre válaszolni a közönségnek kell.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.