M.Zuiko ED 40-150mm F2,8 PRO

0
611

Képminőség

Az objektív teszteléséhez Olympus OM-D E-M5 fényképezőgépet használtunk.

Színhiba

Nyitott rekesszel a teljes zoomtartományban találunk némi színhibát a képek sarkaiban. Megjelenése 40mm-es gyújtótávnál a legszembetűnőbb, rekeszeléssel azonban, ha nem is tüntethető el, de csökkenthető. A középső tartományokban tág blendével valamennyire jelen van, de szűkebbel szinte észrevétlen, és hasonló a helyzet a tele végállásban is. Nem tökéletes de nagyon jó eredményt produkál tehát az objektív.

Telekonverterrel ismét jól láthatóan, de nem zavaró mértékben jön el a sarkok kromatikus aberrációja.

Bokeh

A kilenc rekeszlamella jó ajánlólevél a szép háttérelmosáshoz, ami meg is van. Főleg kisebb rekeszértékeken kapunk lágy, kerek elmosási foltokat, bár ezek teljesen nyitva a sarkokban elnyújtottak. Szűkebb rekeszállásoknál az életlen foltok szélén gyűrűsödés figyelhető meg és a kerekségük is csökken. Összességében jó az objektív háttérelmosása, de nem veszi fel a versenyt egy fix portréoptikával.

Geometriai torzítás

Röviden megfogalmazva kiváló, amit az M.Zuiko 40-150mm F2,8 művel a torzítás terén. Pontosabban amit nem művel, ugyanis elhanyagolhatóan, észrevehetetlenül alacsony geometriai torzítás mutatkozik a képeken bármely gyújtótávolság állásban, és akár a telekonvertert felhelyezve.

Geometriai torzítás



0,1% párnatorzítás


0,1% párnatorzítás


0,1% párnatorzítás


0,1% párnatorzítás


0,1% párnatorzítás

Peremsötétedés

Az objektív és telekonvertere is nagyon jól szerepelt ebben a tesztben. Az alsóbb gyújtótávolság tartományokban nyitott rekesznél jelentkezik némi, elviselhető képsarki sötétedés, mely a blende szűkítésével teljesen eltüntethető. A legnagyobb értéket mindig F2,8 rekesznél mértük, és ezzel kapcsolatban a tele végállás a legproblémásabb. Az ott mért 8,8%-os vignettálás ugyanakkor még elviselhető mértékű, és a rekeszt szűkítve itt is nullára csökkenthető. Ráadásul a sötétedés a nyitott rekeszes állásokban is egyenletes a képen, így csak két egymás utáni, különböző rekeszértéken készült képen lesz észrevehető.

A telekonverter szintén jól szerepelt. 3,5%-os vignettálása szinte elhanyagolható, később pedig már elméletben sem létező mértékű sarki sötétedést mutatott.

Makró, közelfényképezés

Az objektív a fényképezőgép szenzorától számítva 70 cm-es közelpontot engedélyez számunkra, mely a hivatalos adatok szerint 0,21x-es nagyítást jelent. Az adatok közt még a leképezhető terület nagyságát is megadja a gyártó, ami szerintük 82 x 62 mm.

150mm

210mm (1,4x telekonverter)

Méréseink során valamivel jobb eredményt sikerült elérnünk. Az autofókusz 76 x 57 mm-es területnél is sikerrel élesre állt.

Az 1,4x telekonvertert csatlakoztatva a 70 cm-es közelpont nem változik, a nagyítás viszont értelemszerűen megnő. Ekkor 55 x 41 mm-es területet fed le a képmező, ami 1:1,54 leképezési aránynak felel meg.

Képminőség

Bármely gyújtótávolságon nyitott rekesszel is részletes, éles képet kapunk a kép közepén. Tág blendével a sarkok elég lágyak, de ez lerekeszeléssel gyorsan javítható. Az objektív F4-F5,6 értékek környékén mindenhol kiváló képet készít. A színek nagyszerűek, a kontraszt jó, egyszóval ez az optika képminőség terén is csúcs színvonalat teljesít. Egyedül a már említett színhiba okozhat némi fejtörést, bizonyos zoomállásoknál (pl. nagylátószögnél), de RAW formátumot használva a jobb konverter szoftverekben viszonylag egyszerűen javítható.

A telekonverter szintén kiváló, torzításmentes képet produkál, de itt is a kromatikus aberráció a gyenge láncszem. Egyáltalán nem tragikus amit művel, de a színhiba láthatóan erősebb a tele végálláshoz képest.

Értékelés

Profi M.Zuiko objektívből mindössze kettő létezik, így aki ilyen telét akar, annak egyértelmű választás a 40-150mm F2,8, hiszen ez az egyetlen nagy gyújtótávolságú optika a kínálatban. Azért ne éreztük magunkat „ez van, ezt kell szeretni” helyzetben, hisz minden tekintetben kiváló objektívvel van dolgunk. Kialakítása, képminősége, szolgáltatásai mind a lehető legmagasabb szintet képviselik.

A képminőség profi objektívhez méltó, nagyon kevés és kis kompromisszummal. Elviselhető mértékű, de kétségtelen jelen lévő színhibát produkál, kevés képsarki sötétedéssel, és nyitott rekesznél a sarkok lágyulásával. Mindezek ellenére a képminőség első osztályú, kitűnő részletvisszaadást, szép háttérelmosást, kellemes színeket és kontrasztot látunk viszont képeinken, akár a konverterrel együtt használva is.

Nem beszéltem még az áráról, ami a hazai 470 ezer forintos árcédulát tekintve nem alacsony, ha viszont a DSLR-ek hasonló fényerejű és gyújtótávolságú (70-200mm), gyári objektívjeihez (Canon, Nikon, Sony) mérem, akkor majdhogynem baráti. Ráadásul itt 300mm-nek megfelelő tele véget kapunk 1:2,8-as fényerővel. 50 ezer forintos ráfizetéssel az MC-14 telekonverterrel kitben is megvásárolható, mely árért egy csúcsminőségű, 420mm-es (ekv.) 1:4 fényerejű tele birtokosai lehetünk.

Az M.Zuiko Digital ED 40-150mm F2,8 Pro objektívet a Olympus hazai képviseletétől kaptuk a teszt idejére. Köszönjük!

Ha a bemutatóink segítettek a termék kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo.com működését. Köszönjük!

Hozzászólások

hozzászólás