Képminőség
Színhiba
A Nikon Z 35mm f/1,8 S objektívbe két alacsony szórású lencsetag került, ezek hivatottak csökkenteni a kromatikus aberráció mértékét.
Tesztfotónk alapján ez egészen jól is sikerül, lila elszíneződés csak kis mértékben jelentkezik. A nyitott blendés 45 Mpixeles tesztképen mindössze 10-11 pixelnyi, ami 60 cm-es nyomatnál 0,8 mm-nek adódna. Rekeszeléssel a színhiba természetesen csökkenthető, már F2,8-nál is szinte teljesen eltűnik.
Megnéztük azt is, hogy a RAW fájlokba ment-e a gép színhiba csökkentésre használható profilt, de a tapasztalatunk az, hogy Capture One-nal, általános beállításokat használva (tehát az esetleges beágyazott profilt megkerülve) is ugyanilyen képeket kapunk, vagyis ez esetben a Lightroom sem korrigál színhibát.
Színhiba (laterális)
Most sem maradt el az optikai tengely irányában ható axiális (longitudinális) színhiba vizsgálata, amely a lencsék hullámhossztól függő eltérő törési mutatójából adódik és nem csak a kép sarkában, de képközépen is ugyanúgy jelentkezik, s főként a fókusz előtti és mögötti területeken lehet tetten érni. Gyakorlatilag ez a színhiba a különböző hullámhosszú fényeket különböző pontba fókuszálja, ezért alakulhat ki az éles, kontúros részek körül is színes aura, illetve a bokeh fényfoltok körül is megjelennek ezek az elszíneződések.
Nyitott blendénél 1:1 nézetben jól látható ez a jelenség (fókusz előtt pirosas, mögötte cián-zöld színű aura), de teljes méretben nézve már nem mondható jelentősnek, tehát nyomaton sem lesz komoly gond. Rekeszeléssel ez a színhiba is csökken.
Egy átlagos monitor 94 ppi pixelsűrűsége egyébként 3×-os nagyítást jelent egy 300 dpi-s nyomathoz képest, vagyis ha ilyen monitoron nézzük a lenti 1:1 képkivágásokat, akkor az olyan, mint ha 300 dpi-s nyomatot 3×-os nagyításon, vagy 100 dpi-s óriás nyomatot nagyítás nélkül néznénk. (100 dpi-ben a Z 7 képeit 2,1×1,4 méteres méretben nyomtathatjuk ki.)
Bokeh
A 35 mm-es gyújtótávolság mellé kapott f/1,8 fényerő már lehetővé teszi, hogy kis mélységélességű fotókat készítsünk, főleg, ha a téma nincs túl messze. A fókuszon kívül eső fényfoltok formája nyitott blendén természetesen szép körkörös, egyedül a képszéleken, képsarkokban láthatunk lencse szerű eltorzulást. F2,8-tól ezek is jobbára kör formát vesznek fel. A longitudinális színhiba miatt nyitott blendén egy-egy bokeh fényfolt kerületén is tetten érhető egy enyhe zöldes elszíneződés, de ennek mértéke igazán csekély.
Érdekes viszont, hogy a kilenc rekeszlamella ellenére már F5,6-nál észrevehető a bokeh sokszögesedése. Ilyenkor nem kérdéses, hogy szép körkörös fényfoltokat kapunk a fókuszon kívül eső pontszerű fényekből, rekeszelve azonban előbb-utóbb megjelenik a lamellák okozta sokszögesedés.
Ellenfény, becsillanás
A Nikon Z rendszeréhez tervezett 14-30mm f/4 S objektívénél már láttuk, hogy milyen tökéletesre tudnak csiszolni ma már egy objektívet, amely azt is jelenti, hogy az ellenfényre szinte egyáltalán nem érzékeny. Nem hogy nincs meg a jellegzetes becsillanás, de még a kontrasztvesztés sem jelentős.
A Nikkor Z 35mm f/1,8 S-nél ezért különösen kíváncsiak voltunk, vajon itt is sikerül-e annyira tökéletes becsillanás immunitást adni az objektívnek, mint az említett nagylátószögű zoomnál.
Nos, a tesztképek azt mutatják, hogy ha minimálisan is, de van némi becsillanás ha közvetlen napfény jut be az objektívbe a képsarokból. Ez azonban tényleg csak azt a képsarkot érinti, ahol valóban a direkt ellenfény jön. Az átellenes oldalra nem jut „lens flare”.
Kontrasztvesztés viszont gyakorlatilag tényleg nem érzékelhető, így ellenfényben ez sem okozhat problémát.
A kifejezett ellenfényes tesztképünk mellett tesztfotó galériánkban is található olyan kép, amit Nappal szemben készítettünk, érdemes azokat is megnézni!
Geometriai torzítás
Egy 35 mm-es fix gyújtótávolságú objektívtől nem várunk komoly geometriai hibát, pláne annak ismeretében, hogy a lencsetagok közé három aszférikus tag is került, amely nem csak a képsarkok leképezését javítja, de a torzítás csökkentésében is segít.
A MILC gépekhez készült objektívek között akadnak beágyazott torzítás profilt tartalmazó modellek is, amelyek a gép saját JPEG-einél, saját RAW konverterében és egyéb, pl. Lightroom esetében automatikusan alkalmazásra kerülnek, azaz eleve szoftveres torzítás korrekció történik akkor is, ha RAW fájlból dolgozunk. Az erről szóló korábbi cikkünk ITT olvasható el.
Emiatt most is tettünk egy próbát a Capture One RAW konverterével, ugyanis ott van lehetőség a torzítás korrekciót kikapcsolni, így láthatjuk, hogy mit tud maga az objektív (na és persze azt, hogy azok a 3rd party RAW konverterek mit tudnak majd, amelyek nem támogatják a beágyazott torzítás profilokat).
A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyobb tárgytávolságoknál a RAW fájlokba nem kerül torzítás csökkentő profil, amelyre egyébként nincs is igazán szükség, hiszen e nélkül is kicsi a geometriai torzítás. Közelfényképezésnél viszont jelentősen megnő az objektív torzítása, amelyet beágyazott torzítás profillal csökkent a fényképezőgép, illetve az ezt támogató RAW konverterek. Ez utóbbira a „közelfényképezés, makró” bekezdésnél láthatunk példát.
Peremsötétedés
A jó fényerő miatt sejthető, hogy nyitott blendén jól látható lesz a képsarkok sötétedése, azaz a vignettálás. Ezt tesztképeink is alátámasztották, amelyből az is látszik, hogy a rekeszt szűkítve gyorsan csökken a peremsötétedés. F2,8-nál már nem jelentős, igaz, a gyors átmenete miatt még így is jól látható. Ami viszont meglepő, hogy még F11-es blendén is marad vignettálás, méghozzá 10% feletti mértékű.
Beágyazott profil most nem csökkenti a vignettálást, illetve a torzítás korrekció miatt sem látunk jóval kevesebbet a peremsötétedés hatásából. Capture One-ban konvertálva a képeket, kikapcsolva a beágyazott profil használatát sem lesz erősebb a vignettálás a képen.
Egyébként a peremsötétedés lenne az az optikai hiba, amit a legkönnyebben és legfájdalommentesebben lehetne korrigálni utólag, már persze ha van letölthető, vagy gyárilag mellékelt profil. A beágyazott profil miatt viszont könnyen lehet, hogy a Lightroomhoz sosem lesz Adobe által eleve mellékelt külső profil, így viszont a peremsötétedés korrekció már macerásabb lesz.
Makró, közelfényképezés
Az objektív közelpontja 25 cm, ami 15 cm-es munkatávolságot jelent (ez utóbbi a frontlencse és téma minimális távolsága).
Nekünk 13 cm-es munkatávolságnál is sikerült jól fókuszált képet készíteni, amelyen 170 mm széles téma tölti ki a teljes képmezőt. A leképezési arány ekkor 1:4,8. Legalábbis a torzítás korrekcióval együtt, mert ha ezt kikerüljük (pl. Capture One-nal), akkor anélkül 4 mm-rel szélesebb lefedést és elég jelentős hordótorzítást tapasztalunk.
Közelfényképezés – makró
Képminőség
A Nikkor Z 35mm f/1,8 S objektív remek képeket „karcolt” a Z 7-es szenzorára, még nyitott blendén is jó a rajzolat, nem mondható lágynak a komoly felbontás ellenére sem. Rekeszeléssel természetesen egy kicsit még keményebbé tehető a kép, de a nyitott blendés képkeménység is teljesen rendben van.
A homogenitás jó, enyhe asztigmatizmus az extrém külső képsarkokban F2,8-ig jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy nyitott blendétől F2,8-ig a képsarkok enyhén életlenebbnek tűnnek, a képátlóra merőleges felbontás romlik. Már persze ha a témánk ezeken a külső területeken is fókuszban van.
A szűk rekesz okozta diffrakció képélesség rontó hatása F8-tól kezd érezhető lenni, azaz az objektív legjobb felbontását (sweet point) F4-5,6 környékén adja.
Ahogy láttuk, a geometriai torzítás korrekció nélkül sem jelentős, kivéve közelfényképezésnél, de a beágyazott profilnak köszönhetően ekkora sem kell a torzításcsökkentéssel foglalkoznunk, ezt megoldják helyettünk a fényképezőgépek, illetve az okosabb RAW konverterek.
Értékelés
A Nikkor Z 35mm f/1,8 S méltó tagja lett a Z rendszer felső kategóriás, S objektívcsaládjának, hiszen optikai hibák alig jelentkeznek, egyedül talán a nyitott blendés vignettálás tűnhet erősnek (aminek a korrekciója a beágyazott profil miatt most egy kicsit nehezebb lesz), a rajzolata kiváló, így könnyen a fotósok egyik kedvencévé válhat. Persze ehhez az is szükséges, hogy az ára is kedvező legyen.
De az árral sincs gond, a Nikontól egy ilyen minőségű, remek fényerejű objektívet 230 ezer Ft-ért megkapni jó vételnek számít, és ezt mondhatjuk annak ismeretében is, hogy a tükrös rendszeréhez ugyanilyen látószögű és fényerejű objektívet 175 ezerért kínál a japán gyártó, azonban ez optikailag nem annyira fejlett, mint a Z rendszerhez készült, így teljes mértékben indokol a kicsivel magasabb ár.
