Képminőség
Színhiba
Ahogy azt már az első oldalon írtuk, a Nikkor Z 85mm f/1,8 S objektívbe két extra alacsony szórású (ED) lencsetag is került, így a Nikon nem bízta a véletlenre (vagy a szoftveres korrekcióra) a színhibák javítását.
A készült tesztképek alapján elmondható, hogy jól korrigál a két ED tag, nyitott blendén sincs egyáltalán jelentős laterális színhiba a képsarkokban, még 1:1-ben vizslatva a fotókat sem.
Mivel tükör nélküli géphez készült objektívről van szó, amelybe ma már korrekciós profil is integrálható, így azt is megnéztük, hogy a RAW fájlokba ment-e a gép színhiba csökkentésre használható profilt. A Capture One-nal, Generic profillal kiexportált képen minimálisan erősebb színhiba látható, így feltételezhető, hogy a másodlagos spektrumot korrigálta a gyártó szoftveres alapon.
Színhiba (laterális)
Most is megnéztük, hogy az optikai tengely irányában jelentkezik-e axiális (longitudinális) színhiba, amely a lencsék hullámhossztól függő eltérő törési mutatójából adódik és nem csak a kép sarkában, de képközépen is ugyanúgy látható lehet, s főként a fókusz előtti és mögötti területeken érhető tetten. Gyakorlatilag ez a színhiba a különböző hullámhosszú fényeket különböző pontba fókuszálja, ezért alakulhat ki az éles, kontúros részek körül is színes aura, illetve a bokeh fényfoltok körül is megjelennek ezek az elszíneződések.
Nyitott blendénél 1:1 nézetben az erős elmosású területeknél észrevehető ez a jelenség néhány pixelnyi szélességben (fókusz előtt pirosas, mögötte cián színű aura), de teljes méretben nézve már alig észlelhető, így nagy méretű nyomaton sem kell, hogy ez gondot okozzon. (A lenti képkivágások kb. 35%-kal kicsinyítettek, hogy az összes szöveg ráférjen a 400 pixel magas képre, a fotóra kattintva az eredeti méret érhető el!)
Színhiba (axiális)
Bokeh
Portréobjektíveknél kiemelten fontos a szép háttérelmosás és a hangulatos bokeh. A nyitott blendéhez képest szűkebb rekesz esetére a Nikon 9 lekerekített lamellából építette fel a rekeszt. A tesztek során F2,8-as rekeszértéknél még szép körkörös formájú bokeh-t kaptunk, igaz, imitt-amott már így is észrevehető szögletesedés, de F4-nél nagy méretben már már határozottan látszik.
Ellenfény, becsillanás
Az eddig kipróbált Nikkor Z objektíveknél mindig azt láttuk, hogy nagyon jól sikerült kezelni az ellenfény, vagyis az objektívbe direkt besütő Nap okozta problémákat. A Nikkor Z 85mm f/1,8 S objektívnél is ügyesen elkerülték ezt az optikai hibát, az objektívre sütő Nap nem okoz zavaró fátyolosságot, vagy erős lencse becsillanásokat. Igaz, ha a Napkorong a kép sarkában van (tehát rajta van a képen, nem a képmezőn kívül található) és nem teljesen nyitott blendén, hanem rekeszelve fotózunk, akkor már tetten érhető egy minimális reflexió (nyitott blendén ez esetben sincs a szokásos zöld színű „lensflare”). A kép átellenes sarkán lévő pirosas tükröződést már valószínűleg a szenzor előtti szűrő okozza. Ez szinte csak ebben a pozícióban látható, ha a Napkorong bentebb esik a képen, akkor már nem jelentkezik, illetve természetesen akkor sem látszik, ha a Napkorong nincs is a képen.
Az itt bemutatott tesztképeken kívül a tesztfotó galériánkban egy nappal szemben készített portrékép is található (21-es, a 22-es képnél már nem sütött az objektívbe a Nap, itt viszont ezüst derítőlappal világítottuk meg az arcot), azt is érdemes megnézni!
Geometriai torzítás
Egy fix gyújtótávolságú, 85 mm-es kisfilmes objektívtől nem kell komoly geometriai torzításra számítanunk, az ilyen objektívek általában minimális párnatorzítást mutatnak.
A MILC gépekhez készült objektívek között azonban akadnak beágyazott torzítás profilt tartalmazó modellek is, amelyek a fényképezőgép saját JPEG motorjánál, a gyári RAW konverternél és pl. Lightroom esetében automatikusan alkalmazásra kerülnek, azaz eleve szoftveres torzítás korrekció történik akkor is, ha RAW fájlból dolgozunk. Az erről szóló korábbi cikkünk ITT olvasható el.
A Nikon ennél az objektívénél is élt ezzel a lehetőséggel, s noha nincs jelentős torzítás a profil használata nélkül sem, valamiért mégis rásegített a minimális torzításra ezzel az eszközzel.
Ha kikerüljük a beágyazott torzítás profilt (a Capture One pl. kínál erre lehetőséget), akkor megláthatjuk, hogy mit is tud maga az objektív. Ezek is megtekinthetők a lenti dobozban.
Geometriai torzítás
Peremsötétedés
A digitális fényképezőgépek a képérzékelő szenzoraik kialakítása miatt sokkal érzékenyebbek a peremsötétedés kialakulására, mint régen a filmes gépek voltak. Ott gyakorlatilag csak az objektív okozott ilyet, a digitális korszakban viszont a szenzor felületéhez képest a merőlegestől nagy szögben eltérő fénysugarak is előidéznek ilyen jelenséget pluszban.
A nagy szenzorokhoz készült nagy fényerejű objektíveknél ezért határozottan jelen van a vignettálás és ez alól a Nikkor Z 85mm f/1,8 S sem kivétel.
Nyitott blendén elég jelentős (közel 35%-os) a képsarkok sötétedése, de a rekesz szűkítésével igen gyorsan csökken ez a „hiba”, ami F2,2-nél már alig több 20%-nál, F2,8-nál pedig már csak 10%-nyi.
Így ez egyetlen esetben okozhat gondot, ha nyitott blendén fotózunk és a fotóalanyunk arca nagyon a kép sarkára tolódik, így az arc maga sötétebb lehet, mint a képközép, amely ugye nem szerencsés.
A beágyazott profil lehetősége miatt a gyártó élhetett volna azzal, hogy ezt az optikai hibát is szoftveresen korrigálja, hiszen ráadásul ez az, amit a legkönnyebben és legfájdalommentesebben lehet javítani. A beágyazott profil azonban nem tartalmaz peremsötétedés korrekciós adatokat, így ezt nem húzza ki sem a gép, sem a gyári RAW konverter, illetve a Lightroomban sem találni hozzávaló profilt. Talán az Adobe készít majd külső profilt, amely segíthet könnyen korrigálni a vignettálást, ha ez szükségesnek mutatkozik.
Makró, közelfényképezés
A hagyományos fix gyújtótávolágú objektívek közelpontja általában tízszerese, mint a gyújtótávolságuk, így egy 85 mm-es fixnél többnyire 85 cm közelponttal dolgozhatunk. A Nikkor Z 85mm f/1,8 S is behódol ennek az ökölszabálynak, a gyári adatok szerint 80 cm az objektív közelpontja, ekkor 0,12×-es a nagyítás.
Nekünk 64 cm-es munkatávolsággal (frontlencse-téma távolsága) sikerült közeli képeket készítenünk, amely egyébként 75 cm-es közelpontot jelent (szenzor-téma távolság). Itt 1:7,5-nek adódik a leképezési arány (0,13×).
Torzítás a beágyazott profilnak köszönhetően nem jelentkezik, ha direkt kikerüljük a beágyazott profil adta szoftveres torzítás korrekciót, akkor közepes mértékű (kb. 0,6%-os) párnatorzítást tapasztalunk.
Közelfényképezés – makró
Képminőség
A Nikkor Z 85mm f/1,8 S objektívtől nagyon sokat vártunk, legalábbis az eddigi Nikkor Z objektíveket ismerve nem volt számunkra kérdéses, hogy kiváló képminőséget kapunk, még nyitott blendén is. A Nikon első full-frame MILC-eihez készült portréobjektíve a várakozásunknak megfelelően dolgozott, F1,8-on is alig jelentkezik lágyság, a nagy felbontás ellenére! Nyilvánvaló, hogy rekeszeléssel előbb-utóbb elérjük a „sweet point”-nak nevezett, legjobb felbontást adó rekeszméretet, ám itt ilyesmin nem nagyon kell agyalnunk fotózás közben. Ha penge éles képeket szeretnénk, akkor F2,2, vagy főleg F2,8 már tökéletes lesz, de ha pici lágyság belefér a nagy felbontás mellett, akkor az F1,8 (nyitott blende) is jól használható.
Harmadolóba, vagy aranymetszésre is nyugodt szívvel komponálhatunk, hiszen a képsarkok leképezése is remek, asztigmatizmus nem rontja a rajzolatot (jól látszik ez a kromatikus aberrációt bemutató tesztképünk sarkában is).
Ahogy láttuk, a geometriai torzítás korrekció nélkül sem annyira problémás, a modern RAW konverterek által támogatott beágyazott profilnak köszönhetően pedig még annyira sem kell ezzel foglalkoznunk.
Értékelés
A Nikkor Z 85mm f/1,8 S remek portréobjektív, igazán kellemes tömeggel, csodás háttérelmosással, nem túlzó, de szerethető bokeh-val, nyitott blendén is jó felbontással. Nyilvánvaló, hogy néha érdekesebb képek készülhetnek kisebb mélységélességgel, amelyhez esetenként ezen gyújtótávolságnál f/1,2 fényerő is kellhet, de említhetnénk az f/1,2 fényerő előnyét egy olyan példában is, amikor gyenge fényben kell értékelhető képet készíteni. Szerencsére a Z 6 és Z 7 gépek képzaja annyira alacsony, hogy még ISO3200 is tökéletesen használható nagy méretű nyomatokhoz is, így ez az előny kevésbé jelentős már manapság.
A Nikkor Z 85mm f/1,8 S a maga nemében remek objektív, torzítása a szoftvere korrekciónak köszönhetően szinte nincs és az ellenfényt is jól tűri. Igaz, vannak helyzetek, amikor egy ellenfényes képnél éppen előnyös a hangulat szempontjából egy kis lencsebecsillanás. De nem lehet mindenkinek megfelelni…
E sok jó tulajdonságot látva felmerülhet bennünk a kétely, hogy az objektívnek elborult ára lesz. Nos, valóban többe kerül, mint a DSLR-ekhez fejlesztett, 2012-ben megjelent 85mm f/1,8G AF-S, de nem kifizethetetlen.
A bruttó 280 ezer Ft-ot nem kell rá sajnálni, hiszen tejesen nyitott blendén is kiválóan dolgozik (jobban, mint a 85mm f/1,8G) és színhibát is alig mutat!
