Ajánlott modellek
Az előző oldalon jó sokat ömlengtünk azon, hogy, mit nem ajánlunk. Ideje végre áttérni arra, hogy mi az, amit már igen. Ez gyakorlatilag a 16-18e Ft-os minimum árszint. Ennél fontosabb azonban, hogy megbízható gyártótól származzon a készülék, ne fix gyújtótávolságú (olyan fényképezőgép, ami csak egyféle látószöget tud, nem lehet nagyítani a témára), hanem zoomos optika legyen a gépben. Véletlen se keverjük össze az optikai zoomot a digitális zoommal (a digitális zoom értékét jobb, ha nem is nézzük). Az extra funkciók szükségessége már inkább a felhasználástól függ, hiszen nem mindenkinek ugyanarra van szüksége. Ezért általánosságban sem tennénk javaslatot arra vonatkozóan, hogy szükséges-e fém burkolatú gépet választani, vagy hogy éppen ceruzaelemekkel, vagy lítium-ion akkumulátorral felszerelt modell az ideálisabb.
Azt azonban megállapíthatjuk, hogy ha egy fényképezőgép ceruzaelemekkel működtethető, akkor általában (a Sony Cyber-shot DSC-S3000 korlátozott példányszámú kitje kivételével) nem adnak akkumulátort a géphez, csak elemet, amelyet kimerülés után ki kell dobnunk. Ebből a szempontból praktikusabb a Li-ion akkumulátor, amelyet ráadásul akkor töltünk fel, amikor akarjuk (sőt, érdemes is nem megvárni, míg teljesen lemerül). Igaz, a lítium-ion akkumulátoros gépeknél elveszítjük annak lehetőségét, hogy egy hosszabb városnézés alkalmával a lemerült elem helyett a trafikban vásárolt ceruzaelemmel folytassuk a fotózást.
Fém burkolat
Nem mindenkinek fontos, de tény, hogy sokkal jobb kézbe venni egy masszív gépet, mint egy nyikorgó, rosszul illesztett, sorjás szélű műanyag burkolatú masinát. A nálunk járt változatok között csak néhánynak volt fém borítása, ezeket a következő oldalon található táblázatból lehet kiolvasni (no és persze a lenti képekből).
Akadt olyan műanyag borítású gép, amely ennek ellenére igen kedvezően szerepelt, többnyire kényelmes markolata miatt (pl. Canon gépe, Sony Cyber-shot DSC-S3000).
Nagy látószög
Az évekkel ezelőtti átlagos 35 mm-nek megfelelő kezdő gyújtótávolság a saját fejlesztőrészleggel rendelkező gyártóknál már a múlté. Bőven találunk 28, vagy 26 mm-től induló modelleket, amikkel könnyedén fotózhatunk egy kisebb szobában, vagy szűk utcában is úgy, hogy széles vagy magas téma is elférjen a képen. 35 mm-es, vagy ennél nagyobb értékről induló objektívnél előfordulhat, hogy egy kisebb szobában nem tudjuk lefotózni a családot, mert nem férnek rá a képre, vagy éppen városnézés közben ha fotóznánk egy templomot már lemaradhat a képről az épület alja, vagy teteje.
A minimum 28 mm-t is támogató fényképezőgépeket a nálunk járt modellek közül itt külön is felsoroljuk, hogy a következő oldalon lévő táblázatunkban ne kelljen keresgélni:
- Canon PowerShot A1200
- Nikon Coolpix L23
- Nikon Coolpix S2500
- Panasonic Lumix DMC-S1
- Samsung ST30
- Sony Cyber-shot DSC-S3000
Amelyek pedig akár 26 mm-nek megfelelő gyújtótávolságú igen komoly nagylátószöget kínálnak:
- Nikon Coolpix S3100
- Olympus VG-130
- Panasonic Lumix DMC-LS5
- Sony Cyber-shot DSC-W510
Emellett persze az sem mellékes, hogy a zoomtartomány másik vége milyen messzire megy el, hiszen minél nagyobb a gyújtótávolság, annál kisebb részletét tudjuk lefotózni egy adott távolságban lévő témának. A nagyobb gyújtótávolság tehát jobb nagyítást jelent. Ebben a Fujifilm FinePix AX300 a legjobb, cserébe viszont le kell mondanunk az igazán jó nagylátószögről.
Panoráma mód
Ha nincs elég terünk hátramenni a témától, s nincs elég nagy látószögünk (a gyújtótávolság induló értéke túl magas) még akkor is lehet megoldás. Segíthet rajtunk, ha panoráma képet készítünk, amely általában oldalirányban igén széles teret képes lefedni akkor is, ha nincs 28 mm-es nagylátószögű állásunk. Ráadásul ezen a belépőszinten is akad olyan fényképezőgép, amelyik képes gépen belül összeilleszteni a képeket, s rögtön panorámaképet menteni. Ezek pedig a következők:
- Fujifilm FinePix AV100
- Fujifilm FinePix AV200
- Fujifilm FinePix AX300
- Fujifilm FinePix C10
- Fujifilm FinePix JV100
- Fujifilm FinePix JV200
- Sony Cyber-shot DSC-S3000
- Sony Cyber-shot DSC-W510
Tudnunk kell persze, hogy ezek a panorámák soha sem tökéletesek, óhatatlanul tartalmaznak illesztési hibákat, tehát nem váltják ki teljes mértékben a jó nagylátószöget (mozgó téma fotózására pedig teljes mértékben alkalmatlan). A Fujifilm gépeivel három képet készíthetünk, az exponálást a gép automatikusan végzi, ha a célkeresztbe juttattuk az LCD-n megjelenő pöttyöt a gép elforgatása segítségével. Az így készült fotókat automatikusan fűzi össze. A Sony a Sweep Panorama funkciót kínálja, ahol még csak célkereszt és pötty sincs, elég csupán körbefordítanunk a gépet, a többit a masina megoldja.
Hagyományostól eltérő színmódok, effektezés
Biztos vagyok benne, hogy mindenkiben él a vágy, hogy olyat alkosson, ami nem általános, nem megszokott, kicsit más, kicsit egyedi. Jól példázzák ezt a facebook-ra is tömegesen megosztott instagramok is, melyek az Apple iPhone egyik alkalmazásával készülnek, s a telefonnal készült képek automatikusan egyedivé varázsolását oldják meg.
A fényképezőgépek az átlagtól eltérésre egyrészt a színmódokat kínálják, melyekkel fekete-fehér, szépia, vagy egyéb színezett hatású (pl. kékes cianotíp) képeket készíthetünk, másrészt pedig különböző effekteket kínálnak fel, mint miniatűr hatás, halszem hatás, lyukkamera effektus (sarkok sötétítése) meg még halomnyi más egyéb. Érdemes azért hozzátenni, hogy a fekete-fehér módok általában csak a színeket veszik el, a régi fekete-fehér képekhez hasonló remek kontrasztot nem pótolják.
Íme azon gépek listája tesztmezőnyünkből, amelyek különböző színmódokat támogatnak:
- Canon PowerShot A800
- Canon PowerShot A1200
- Fujifilm FinePix AV200
- Fujifilm FinePix AX300
- Fujifilm FinePix JV100
- Fujifilm FinePix JV200
- Nikon Coolpix L23
- Nikon Coolpix S2500
- Nikon Coolpix S3100
- Panasonic Lumix DMC-S1
- Samsung ST30
Amik pedig effektezett képek készítésére is alkalmasak:
- Canon PowerShot A800
- Canon PowerShot A1200
- Nikon Coolpix S3100
- Olympus VG-130
Hatékony AF – AF segédfény
Bár mindegyik fényképezőgépet automatikus élességállító rendszerrel látták el, kevés fényben ez nem feltétlenül elegendő az éles képek készítéséhez. Néha ugyanis előfordulhat, hogy túl sötét van ahhoz, hogy a tőlünk 3 méterre álló személyre képes legyen élességet állítani a fényképezőgép. Ezt segíti elő a némely gépen megtalálható AF segédfény, mely egy kis méretű fényforrás segítségével az élességállítás idejére megvilágítja a fotózandó témát. Jó, ha tudjuk, hogy ezek hatótávolsága 2-3 méternél nem több.
Az AF segédfénnyel felszerelt fényképezőgépeket könnyedén megtalálhatjuk a következő oldal táblázatában.
Vörösszem korrekció
S ha már a kevés fénynél tartunk… Ismert tény, hogy a fényképezés a fényt képezi le. Ahol tehát nincs fény, ott nem lehet fényképezni. Ha sötét van, kell valami, amivel a fotózás idejére megvilágítjuk a témát. Erre való a vaku. Sajnos azonban a kompakt fényképezőgépek beépített villanójának elhelyezése és az emberi szem anatómiai felépítése miatt a vakuval készült esti felvételeken igen sűrűn jelentkezik az ún. vörösszem hatás, amely a szemek pupilláját vöröslően fénylőként jelenítik meg.
Az ilyen képek fényképezőgépen belüli javítását teszi lehetővé a vörösszem korrekció, amely már jópár fényképezőgépben megtalálható, lásd táblázatunk a következő oldalon.
Stabilizátor
Még mindig a kevés fényben való fotózásról. Nem kell ahhoz teljes sötétség, hogy a fényképezéshez nehéz körülmények legyenek. Elég ahhoz már egy erősen felhős idő, vagy egy nem túl jól megvilágított szoba is. Ha ragaszkodunk a természetes fényekhez (miért is ne tennénk), akkor hosszú záridők esetén (1/30 mp, 1/20 mp, 1/15 mp, stb.) előfordulhat a gép berázásából kialakuló bemozdulás, mely életlennek tűnő képeket eredményez. Ennek kiküszöbölésére használhatók a stabilizátorok, melyek között elektronikus és optikai is megtalálható. Utóbbi az igazán jól használható, ez azonban a nálunk járt gépek közül csak a Panasonic modelljeiben volt megtalálható.
Érzékenység
Ígérem, utoljára írok a kevés fényben való fotózásról, de ez a paraméter még fontos lehet. A magasabb érzékenység ugyanis kevesebb fényben is lehetővé teszi, hogy vaku nélkül fotózzunk. Persze ennek használatához és jó kiválasztásához már kell egy kis fotós tudás és tapasztalat is, de nem kell kétségbe esni, hiszen a gépek mindegyike képes automatikusan is beállítani a szükséges érzékenységet (ISO Auto). Sőt, a Nikon Coolpix L23 csak erre képes. A többinél viszont kézzel is megadhatjuk, hogy milyen érzékenységgel szeretnénk képet készíteni.
Ezzel kapcsolatban két dolgot kell feltétlenül tudnunk: a magasabb érzékenységgel (ISO400, ISO800 és felfelé) való fotózás kissé gyengébb képminőséget eredményez, az igen magas érzékenység (ISO1600 és felette) pedig a színek fakulását és a részletek eltűnését is magával hozza.
Mivel ezen fényképezőgépek mindegyike képes ISO800 és ISO1600 érzékenységek használatára is, különösebb listát nem is közölnénk, mert nem lenne értelme. E téren tehát csak minimális különbség adódik.
Kompozíciós segédrács
Bár az olcsó fényképezőgépeket többnyire a pillanatok megörökítéséért fotózó hobbifotósok választják maguknak, ahol általában nem cél a képek helyes megkomponálása (harmadolás, átlós szerkesztés, stb.), mégis jó segítséget adhat a hátsó kijelzőn megjelenő élőképre feszített segédrács. Ez ugyanis nem csak a képek komponálásban tud segítséget nyújtani, de a helyes vízszint illetve függőleges géptartás is könnyebbé válhat vele, ha a horizontot valamely vonalra igazítjuk.
Az ilyen képességű gépek szintén az összegző oldalunk táblázatából olvashatók ki.
Videófelvétel
Sokan persze nem csak fotózásra, de rövid videók felvételére is szeretnék használni masinájukat. Számukra nem mellékes, hogy a gép hagyományos TV felbontásban (640×480 pixel), avagy a lapos és széles kijelzőjű TV-k (LCD, plazma TV) alapfelbontásában (1280×720) történik-e a mozgóképek rögzítése.
Számunkra is meglepő volt, de a helyzet az, hogy a 25 ezer Ft környéki fényképezőgépek több, mint fele támogatja a széles formátumú, 16:9-es oldalarányú HD videók rögzítését, melyeket könnyedén megtekinthetünk LCD vagy plazmaTV-n is. Fontos azonban tudnunk, hogy a TV-khez való csatlakoztatáshoz minden esetben külön kell beszereznünk a HDMI kábelt.
Felbontás
A legnépszerűbb paraméter egy fényképezőgép esetében a felbontás, amelyet megapixelben (Mpixel – millió képpont) mérünk. Hangsúlyoznánk azonban, hogy egy hagyományos 10×15 cm-es (vagy a kompakt gépeknél inkább népszerű 4:3 oldalarány mellett 10×13 cm-es) papírkép jó minőségű elkészítéséhez bőven elegendő lenne egy 3-4 Mpixeles fényképezőgép is, így azt javasoljuk, hogy vásárlás előtt egyáltalán ne legyen döntő szempont, hogy az adott fényképezőgép mekkora felbontású. A ma kapható legkisebb felbontású fényképezőgépek 10 Mpixelesek, a legnagyobbak ebben a kategóriában 14 Mpixelesek. Nincs tehát értelme ezen értékek elemezgetésének, ennél sokkal fontosabb lehet egy-egy szolgáltatás, vagy más tulajdonság (pl. akkumulátor).
