Felépítés I.
Alsó szegmens, komoly fejlesztés nélkül?
Érdekes megfigyelni, hogy míg a belépőszint felsőbb szegmensébe sorolható Olympus E-620 mennyi komoly újítást kapott, az alsó szegmens sajnos szinte semmilyet.
A bejelentéskor közzétett sajtóanyag alapján az új művészi szűrőkön kívül a TruePic III+ az újdonság, amely gyorsabb feldolgozást és kevésbé zajos képeket eredményez. Kisebb kavarodás van a sorozat sebességében, ugyanis az E-450 8 RAW képes sorozata is előrelépésként szerepelt, pedig már a tavaly tesztelt E-420 is tudta ezt a sorozathosszt (legalábbis nálunk).
A vázon az ég egy adta világon semmi nem változott, leszámítva az E-420 felirat E-450-re cserélését. Minden maradt a régiben.
Így hát nem is lesz bőséges az összehasonlító táblázatunk, hiszen valóban csak néhány változás történt.
| Főbb különbségek az Olympus E-420 és E-450 között | ||
|---|---|---|
| Olympus E-420 | Olympus E-450 | |
| Művészi szűrők | nincs | 3 féle |
| Képfeldolgozó proc. | TruePic III | TruePic III+ |
Képérzékelő
A képérzékelő a 4/3” típusú szenzorok között a második legnagyobb felbontású. Mérete 17,3×13,0 mm, ekkora felületre 11,8 millió képpontot helyeztek el. Ebből a képalkotáshoz 10,0 millió pixelt használ fel a gép.
A szenzornak legfőbb vonzereje a LiveView üzemmód támogatása, melyről később részletesebben is írunk.
A NégyHarmados rendszer egyik jellemző tulajdonsága, hogy a képérzékelő negyedakkora területű, mint egy kisfilmes képkocka. Ebből kifolyólag az objektívek gyújtótávolságát 2-vel kell fejben felszoroznunk, hogy az azonos látószöghöz tartozó kisfilmes fókusztávolság értéket megkapjuk. Egy 50 mm-es objektív tehát itt már telének számít, míg egy 24 mm-es még nem ad igazán nagy látószöget.
A LiveMOS szenzorra objektív cseréje alkalmával esetleg felkerülő porszemeket a bekapcsoláskor automatikusan működésbe lépő ultrahangos (SuperSonic Wave Filter) tisztítórendszer rázza le, amelynek működését a váz felső részén elhelyezett kék színű (SSWF feliratú) LED jelzi. Ennek jó hatékonyságáról már többször megbizonyosodhatunk, s a – hogy stílusosan fejezzem ki magam – nagy port kavart szenzortisztító tesztünk során is az Olympus megoldása bizonyult a legjobbnak.
Az érzékenységet ISO100 és ISO1600 között állíthatjuk, a lépésköz 1 Fé. Lehetőségünk van arra is, hogy a szükséges érzékenységet a fényképezőgép állítsa be, amely akár M (teljes kézi) módban is használható. Az ISO Auto beállításánál megadhatjuk, hogy milyen maximális érzékenységet engedélyezünk a gépnek.
Legnagyobb felbontásban 3648×2736 képpontból álló fotókat készíthetünk, ezeket RAW (.orf) vagy JPEG formátumban menthetjük el, de van lehetőség a RAW+JPEG módszer alkalmazására is. Ennek során a veszteségmentes és tökéletesen utófeldolgozható RAW kép mellé gyorsan és egyszerűen kezelhető JPEG kép is kerül.
Ez főként akkor hasznos, amikor egy eseményről igen sok képet készítünk, biztonsági céllal, s a végén csak a legjobbakat szeretnénk meghagyni. Ilyenkor a JPEG képeket gyorsan átnézhetjük és az eleve hibás felvételeket rögtön törölhetjük is, s csak azokkal a RAW fájlokkal kell foglalkozni, amelyek JPEG ikertestvére is már jó minőségű.
A JPEG képek tömörítési fokát négy lépésben állíthatjuk: SuperFine, Fine, Normal és Basic. A rengeteg sok választható felbontás közül egyszerre hármat tudunk könnyedén elérni, ezeket az L, M és S jelzésekkel illették. A L mód mindig a legnagyobb felbontást jelenti, az M mérethez választhatunk 3200×2400, 2560×1920, 1600×1200 értékek közül, míg az S méret 1280×960, 1024×768 vagy 640×480 pixeles lehet. Az egyes méretekhez beállíthatjuk a használni kívánt tömörítési fokot, amely a korábban említett nevekhez kapcsolódóan 1/12, 1/8, 1/4 vagy 1/2,7 értékű lehet.
| Fájlméretek és tárolható képek száma | |||
|---|---|---|---|
| Felbontás, tömörítés | méret* | 1024 MB-os kártyán* | 2 GB-os kártyán* |
| 3648×2736 RAW | 10988 KB | 93 | 186 |
| 3648×2736 SuperFine | 6688 KB | 153 | 306 |
| 3648×2736 Fine | 3897 KB | 262 | 525 |
| 3648×2736 Normal | 1964 KB | 521 | 1042 |
| 3648×2736 Basic | 1304 KB | 785 | 1570 |
| 3200×2400 SuperFine | 5297 KB | 193 | 386 |
| 3200×2400 Fine | 3110 KB | 329 | 658 |
| 3200×2400 Normal | 1401 KB | 730 | 1461 |
| 3200×2400 Basic | 1014 KB | 1010 | 2020 |
| 2560×1920 SuperFine | 3629 KB | 282 | 564 |
| 2560×1920 Fine | 1717 KB | 596 | 1192 |
| 2560×1920 Normal | 970 KB | 1055 | 2111 |
| 2560×1920 Basic | 621 KB | 1648 | 3297 |
A RAW formátumú képeket a gyárilag mellékelt Olympus Master segítségével konvertálhatjuk át JPEG képpé. A gyári konverter tökéletesen azonos fotókat készít, mint a gép belső képfeldolgozója.
Optika
Az Olympus E-450-re FT bajonettes Olympus Zuiko Digital, vagy más gyártók (Sigma, Leica) optikáit tekerhetjük fel.
Kit kiszerelésben Zuiko Digital ED 14-42mm f/3,5-5,6 objektívvel, dupla kitben az előzőn túl Zuiko Digital 40-150mm f/4,0-5,6 optikával vásárolhatjuk meg a vázat.
Tesztünk során viszont a Zuiko Digital ED 14-54mm f/2,8-3,5 I objektívjét használtuk.
Sorozat fényképezés, sebesség
Kattintson a képre!
Kattintson a képre!
A Olympus E-450 sorozatfelvételének sebessége specifikációk szerint megegyezik az E-420-éval, mely 3,5 kép/mp-et említ. Az ezzel a sebességgel készíthető képek száma RAW formátumban specifikációk szerint 8, melyet nekünk is hozott a gép. RAW+JPEG kombinációnál 6 képig tartja a sebességet, míg SuperFine JPEG-ben 18 képig, Fine JPEG-nél pedig kártya kapacitásig tartó sorozatot sikerült készíteni (SanDisk Extreme IV memóriakártyával!).
Ha a puffer betelik, a sorozatkészítés nem áll le teljesen, hanem folytatódik, de a következő kép elkészültéig meg kell várnunk, míg a pufferben legalább egy képhez szükséges hely felszabadul. RAW formátum esetén ez természetesen hosszabb időt vesz igénybe, mint JPEG-nél. A fenti képeken SanDisk Extreme IV 4GB-os CompactFlash kártyára készült RAW és SuperFine JPEG formátumú sorozatfelvétel hangmintája látható, a képekre kattintva a hangfelvétel meg is hallgatható.
A sorozat sebességét kategóriájában jónak tartom, az egy sorozatban elkészíthető képek száma is remek.
| Sorozat sebességek | |||
|---|---|---|---|
| 1/100 mp | 1/200 mp | 1/400 mp | |
| RAW | 3,44 kép/mp | 3,46 kép/mp | 3,46 kép/mp |
| JPEG | 3,4 kép/mp | 3,45 kép/mp | 3,45 kép/mp |
| JPEG, zajszűrés be | 3,4 kép/mp | 3,45 kép/mp | 3,45 kép/mp |
Az Olympus E-450 jól hozza a specifikációkban megadott sorozat sebességet, ettől minimális eltérést szinte csak JPEG formátumot használva, 1/100 mp-es záridőnél tapasztalhatunk, nagyobb záridőknél, illetve RAW formátumnál a megadottól való eltérés mérési hibán belüli.
A zajszűrés bekapcsolása ennél a fényképezőgépnél nincs hatással a sorozat sebességére.
A kártyára írás sebességét CompactFlash és xD kártyával vizsgáltuk, a mérések alapján az E-420-éhoz hasonló értékeket kaptunk.
| Kártyaírási sebességek | ||
|---|---|---|
| JPEG | RAW | |
| SanDisk Extreme IV CF (4 GB) | 15300 KiB/s | 15850 KiB/s |
| SanDisk Extreme III CF (4 GB) | 11400 KiB/s | 13000 KiB/s |
| Olympus M xD (1 GB) | 2600 KiB/s | 2700 KiB/s |
Aki a nagyobb sebességet preferálja, annak inkább a CompactFlash kártyákat javasoljuk, hiszen ezek már igen nagy sebességgel is képesek a képek írására és áruk is mérsékeltebb, mint az xD formátumé.
Ha automatikus expozíció-sorozatot választunk, akkor 3 képet készíthetünk ±0,3..1 Fé lépésközzel. Ez az üzemmód azonban nem jelenti a sorozatmód használatát, azt nekünk külön be kell állítani.
Változatlan maradt a sorozatok módja, vagyis normál és automatikus expozíció-sorozatokon kívül más nem áll rendelkezésre (az E-520 és E-620 modellekben fehéregyensúly- és vakuteljesítmény-sorozat is használható).
A kioldást 2 vagy 12 mp-es időzítővel, illetve vezeték nélküli távkioldóval (azonnali vagy 2 mp-es időzítő) végezhetjük. Ennek vevőegysége ill. vörös színű visszajelző LED-je a gép elején, a „markolaton” található.
Ezen kívül használhatunk expozíció előtti, időzített tükörfelcsapást is a nemkívánatos rezgések elkerülése érdekében. Az előzetes tükörfelcsapás időzítése a menüben állítható be.
