Exkluzív: Panasonic Lumix DMC-GF5 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2012. április 5. 06:01 (Fényképezőgépek (exkluzív))
A Panasonic ma jelentette be legújabb tükör nélküli, cserélhető objektíves kis méretű de nagy szenzoros fényképezőgépét, a Lumix DMC-GF5-öt. A DMC-GF3 jó tulajdonságaira épülő, de azt megfejelő DMC-GF5-öt a Panasonic helyi képviseleténeknek köszönhetően a bejelentés előtt megkaphattuk, így részletes beszámolót tudunk közölni az új gépről.

Bevezetés, újdonságok

E name="Bevezetés, újdonságok">

Ha a Panasonic új MILC fényképezőgépet jelent be, akkor nincs egyszerű dolga. E gyártótól ugyanis mindig jól átgondolt, komoly gépet várunk, hiszen az elsők között lépett be a cserélhető objektíves tükör nélküli szegmensbe, így az ő háta mögött van a legnagyobb tapasztalat.

Nos, szégyenkezésre semmi ok, a GF5-be - ha nem is túl sok, de azért - kerültek hasznos újítások. Aki nagyobb felbontású szenzort várt, azt ki kell ábrándítsam, maradt a 12 Mpixel. Ami egyébként magánvéleményem szerint ebben a szegmensben teljesen elegendő is. A szenzor azonban nem ugyanaz, mint a GF3-ban volt, legalábbis a gyártó így nyilatkozott sajtóközleményében.
Új a képfeldolgozó processzor is, amely immár több lépcsős zajszűrést végez.
Módosítottak egy kicsit a kezelésen is, jobb felbontású LCD-t alkalmaztak, s ismét sztereó mikrofonnal rögzít hangot a gép.
A változásokat alábbi táblázatunkban foglaltuk össze:

A Panasonic Lumix DMC-GF3 és DMC-GF5 közötti főbb különbségek
Panasonic Lumix DMC-GF3 Panasonic Lumix DMC-GF5
Érzékenység ISO160-6400 ISO 160-12800
Automatikus érzékenység maximuma ISO200-1600 ISO 200-3200
Fókusz módok AF-S, AF-C, MF AF-S, AF-F (flexibilis), AF-C, MF
LCD 3", 460e képpont 3", 921e képpont
Képfeldolgozó processzor Venus Engine VII HD Venus Engine VII HD2
többlépcsős zajszűréssel
Videófelvétel tömörítése AVCHD, MjPEG AVCHD, MP4
AF sebesség (gyári adat) 0,18 mp 0,09 mp
Beépített mikrofon mono sztereó

Magyar Fotográfiai Múzeum: jelen és jövő

Nemrég ismét előkerült a sajtóban a városligeti múzeum építések ügye, ami a mi számunkra azért érdekes, mert a tervekben egy új FotóMúzeum is szerepel. Ennek kapcsán egy rövid interjú reményében kerestük meg a jelenleg vidéken üzemelő intézmény igazgatóját, Baki Pétert.

Van, amit igenis le kell írni - interjú Völgyi Attila fotóriporterrel

A szabadúszás legtöbbször fuldoklás, de mindenben meg kell látni a lehetőséget – véli Völgyi Attila, aki fotós munkái mellett blogján kínál híreket, érdekességeket a fotós-blogger szemszögéből. Attilával a falakról, a jogokról és a viták generálásáról beszélgettünk.

„A kép dolga, hogy széttörje a kereteket” - interjú Allan Sekula fotóművésszel

Író, kritikus, művész, sokoldalú tevékenységének csupán egy része a fotográfia, ám ezzel lett igazán ismert. Az amerikai fotóst tavalyi budapesti kiállítása kapcsán kérdeztük arról, hogyan alkot, és milyen különbséget lát az alkotás és a dokumentálás között.

„Ez az én életem” - interjú Baricz Kati fotográfussal.

Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.

„Nem szabad akarni az alkotást” - interjú Keleti Éva fotográfussal

Az, hogy mi a művészet, nehéz megállapítani – vallja Keleti Éva, aki még most is folyamatosan küzd azért, hogy a fotóművészet az őt megillető helyére kerüljön elismertség szempontjából. Bár ma már ritkán fényképez, ezer szállal kötődik a fotós közeghez, és úgy gondolja: a digitális kor hamarosan letisztul, és visszatér a fotózás gyökereihez.

„Van, amikor meg kell csípned magad” – interjú Korbely Attila természetfotóssal

„Esélyem van megtapasztalni, ahogy egy faj képes kiirtani egy bolygót. Végülis ez egy felemelő dolog, hogy az ember egy ilyen hatalmas erőt lát maga körül mozogni, de ugyanakkor katasztrofális, hogy pont ebben élünk.” – vázolja a természetfotózás kettősségét Korbely Attila természetfotós.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.