Exkluzív: Panasonic Lumix DMC-GF5 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2012. április 5. 06:01 (Fényképezőgépek (exkluzív))
A Panasonic ma jelentette be legújabb tükör nélküli, cserélhető objektíves kis méretű de nagy szenzoros fényképezőgépét, a Lumix DMC-GF5-öt. A DMC-GF3 jó tulajdonságaira épülő, de azt megfejelő DMC-GF5-öt a Panasonic helyi képviseleténeknek köszönhetően a bejelentés előtt megkaphattuk, így részletes beszámolót tudunk közölni az új gépről.

Bevezetés, újdonságok

E name="Bevezetés, újdonságok">

Ha a Panasonic új MILC fényképezőgépet jelent be, akkor nincs egyszerű dolga. E gyártótól ugyanis mindig jól átgondolt, komoly gépet várunk, hiszen az elsők között lépett be a cserélhető objektíves tükör nélküli szegmensbe, így az ő háta mögött van a legnagyobb tapasztalat.

Nos, szégyenkezésre semmi ok, a GF5-be - ha nem is túl sok, de azért - kerültek hasznos újítások. Aki nagyobb felbontású szenzort várt, azt ki kell ábrándítsam, maradt a 12 Mpixel. Ami egyébként magánvéleményem szerint ebben a szegmensben teljesen elegendő is. A szenzor azonban nem ugyanaz, mint a GF3-ban volt, legalábbis a gyártó így nyilatkozott sajtóközleményében.
Új a képfeldolgozó processzor is, amely immár több lépcsős zajszűrést végez.
Módosítottak egy kicsit a kezelésen is, jobb felbontású LCD-t alkalmaztak, s ismét sztereó mikrofonnal rögzít hangot a gép.
A változásokat alábbi táblázatunkban foglaltuk össze:

A Panasonic Lumix DMC-GF3 és DMC-GF5 közötti főbb különbségek
Panasonic Lumix DMC-GF3 Panasonic Lumix DMC-GF5
Érzékenység ISO160-6400 ISO 160-12800
Automatikus érzékenység maximuma ISO200-1600 ISO 200-3200
Fókusz módok AF-S, AF-C, MF AF-S, AF-F (flexibilis), AF-C, MF
LCD 3", 460e képpont 3", 921e képpont
Képfeldolgozó processzor Venus Engine VII HD Venus Engine VII HD2
többlépcsős zajszűréssel
Videófelvétel tömörítése AVCHD, MjPEG AVCHD, MP4
AF sebesség (gyári adat) 0,18 mp 0,09 mp
Beépített mikrofon mono sztereó

„Öt perc, amire emlékezni lehet” - interjú Glázer Attila fotóssal

Alkalmazott fotós, a 2010 végén nyílt Három Hét Galéria vezetője, aki főként alkalmazott fotósok és grafikusok munkáit mutatja be rendhagyó módon, élményszerűen. Glázer Attilával az inspirációról, a meghökkentő kiállításokról és a szív alakú gumicukrokról beszélgettünk.

„Megyek, és csinálom” - interjú Gehring János fotóssal

Találd meg a saját stílusod, és adj mások véleményére – vallja Gehring János, akivel az alkalmazott és a stockfotó közötti különbségről, árnyoldalakról és a tökéletes képről beszélgettünk.

„Érezni, hogy nem megismételhető” – interjú Máté Bence természetfotóssal

Fiatalon robbant be a természetfotósok világába, a szakma azonban hamar befogadta. Mára Máté Bence Costa Ricába szervez fotósutakat, és azt vallja: a fotózás technológiai szintje előbb-utóbb eljut arra a szintre, ami már tökéletes lesz az akciófotózáshoz.

„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

„Akkor érzem jól magam, ha elfogadnak”- interjú Korniss Péter fotóművésszel

A közösség motiválja legjobban, célja pedig, hogy bizonyos dolgokat unokáink is lássanak: Korniss Péter fotóművész maga is elcsodálkozott, amikor Erdélyben találkozott azzal a kultúrával, aminek megörökítését immár több mint negyven éve küldetésének érzi.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.