Exkluzív: Panasonic Lumix DMC-GF5 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2012. április 5. 06:01 (Fényképezőgépek (exkluzív))
A Panasonic ma jelentette be legújabb tükör nélküli, cserélhető objektíves kis méretű de nagy szenzoros fényképezőgépét, a Lumix DMC-GF5-öt. A DMC-GF3 jó tulajdonságaira épülő, de azt megfejelő DMC-GF5-öt a Panasonic helyi képviseleténeknek köszönhetően a bejelentés előtt megkaphattuk, így részletes beszámolót tudunk közölni az új gépről.

Bevezetés, újdonságok

E name="Bevezetés, újdonságok">

Ha a Panasonic új MILC fényképezőgépet jelent be, akkor nincs egyszerű dolga. E gyártótól ugyanis mindig jól átgondolt, komoly gépet várunk, hiszen az elsők között lépett be a cserélhető objektíves tükör nélküli szegmensbe, így az ő háta mögött van a legnagyobb tapasztalat.

Nos, szégyenkezésre semmi ok, a GF5-be - ha nem is túl sok, de azért - kerültek hasznos újítások. Aki nagyobb felbontású szenzort várt, azt ki kell ábrándítsam, maradt a 12 Mpixel. Ami egyébként magánvéleményem szerint ebben a szegmensben teljesen elegendő is. A szenzor azonban nem ugyanaz, mint a GF3-ban volt, legalábbis a gyártó így nyilatkozott sajtóközleményében.
Új a képfeldolgozó processzor is, amely immár több lépcsős zajszűrést végez.
Módosítottak egy kicsit a kezelésen is, jobb felbontású LCD-t alkalmaztak, s ismét sztereó mikrofonnal rögzít hangot a gép.
A változásokat alábbi táblázatunkban foglaltuk össze:

A Panasonic Lumix DMC-GF3 és DMC-GF5 közötti főbb különbségek
Panasonic Lumix DMC-GF3 Panasonic Lumix DMC-GF5
Érzékenység ISO160-6400 ISO 160-12800
Automatikus érzékenység maximuma ISO200-1600 ISO 200-3200
Fókusz módok AF-S, AF-C, MF AF-S, AF-F (flexibilis), AF-C, MF
LCD 3", 460e képpont 3", 921e képpont
Képfeldolgozó processzor Venus Engine VII HD Venus Engine VII HD2
többlépcsős zajszűréssel
Videófelvétel tömörítése AVCHD, MjPEG AVCHD, MP4
AF sebesség (gyári adat) 0,18 mp 0,09 mp
Beépített mikrofon mono sztereó

„Amit nem látsz éppen a keresőben, mindig az a jó kép!” - interjú Kőhalmi Péter fotóriporterrel

Síversenyző, siklóernyős és Magyar Sajtófotó díjas fotós. Bár Kőhalmi Péter ma szabadúszó fotóriporter, dolgozik a francia AFP hazai képviseletének és a National Geographic magazinnak is. Ennek ellenére mégis egy belvárosi műteremben futottunk össze, ahol beszélgettünk fotózásról, életről, szerencséről…

Fotográfiai elismerések itthon és a nagyvilágban – beszélgetés Papp Elekkel

Gyakran adunk hírt egy-egy magyar fotós hazai és nemzetközi sikereiről, és ezekben a beszámolókban rendszeresen megjelennek olyan rövidítések, mint az AFIAP vagy az MFIAP. Persze akik benne vannak a pályázati világban tisztában vannak ezek jelentésével, de sokak számára ez egy teljesen ismeretlen világ. A betekintéshez hazánk legfrissebb MFIAP díjas fotósát, Papp Eleket kérdeztük.

„Amíg élmény, addig nem lesz vége” - interjú Csoboth Edina fotóssal

Punk City című anyagával megnyerte a Sony World Photography Awards divat kategóriáját, és jelenleg nagyon jól érzi magát a bőrében. Csoboth Edinával a díjakról, a csapatmunkáról és Budapestről beszélgettünk.

„Megyek, és csinálom” - interjú Gehring János fotóssal

Találd meg a saját stílusod, és adj mások véleményére – vallja Gehring János, akivel az alkalmazott és a stockfotó közötti különbségről, árnyoldalakról és a tökéletes képről beszélgettünk.

„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

„Nincs másodosztályú munka” - Interjú Szigetváry Zsolt fotóriporterrel

Hétszeres Magyar Sajtófotó-díjas, egy első és egy második helyezést ért el a World Press Photo Awardson, a Magyar Hírlap fotósaként pedig Pulitzer-emlékdíjat is kapott. Szigetváry Zsolt ennek ellenére azt mondja, az élete nem változott meg a díjaktól, munkájában pedig továbbra is próbálja kerülni a napi rutint és a sablonokat. „A telefonom bármikor megcsörrenhet, és akkor menni kell” – vázolta a fotóriporteri lét esszenciáját egy kávé mellett.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.