Exkluzív: Panasonic Lumix DMC-GF5 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2012. április 5. 06:01 (Fényképezőgépek (exkluzív))
A Panasonic ma jelentette be legújabb tükör nélküli, cserélhető objektíves kis méretű de nagy szenzoros fényképezőgépét, a Lumix DMC-GF5-öt. A DMC-GF3 jó tulajdonságaira épülő, de azt megfejelő DMC-GF5-öt a Panasonic helyi képviseleténeknek köszönhetően a bejelentés előtt megkaphattuk, így részletes beszámolót tudunk közölni az új gépről.

Bevezetés, újdonságok

E name="Bevezetés, újdonságok">

Ha a Panasonic új MILC fényképezőgépet jelent be, akkor nincs egyszerű dolga. E gyártótól ugyanis mindig jól átgondolt, komoly gépet várunk, hiszen az elsők között lépett be a cserélhető objektíves tükör nélküli szegmensbe, így az ő háta mögött van a legnagyobb tapasztalat.

Nos, szégyenkezésre semmi ok, a GF5-be - ha nem is túl sok, de azért - kerültek hasznos újítások. Aki nagyobb felbontású szenzort várt, azt ki kell ábrándítsam, maradt a 12 Mpixel. Ami egyébként magánvéleményem szerint ebben a szegmensben teljesen elegendő is. A szenzor azonban nem ugyanaz, mint a GF3-ban volt, legalábbis a gyártó így nyilatkozott sajtóközleményében.
Új a képfeldolgozó processzor is, amely immár több lépcsős zajszűrést végez.
Módosítottak egy kicsit a kezelésen is, jobb felbontású LCD-t alkalmaztak, s ismét sztereó mikrofonnal rögzít hangot a gép.
A változásokat alábbi táblázatunkban foglaltuk össze:

A Panasonic Lumix DMC-GF3 és DMC-GF5 közötti főbb különbségek
Panasonic Lumix DMC-GF3 Panasonic Lumix DMC-GF5
Érzékenység ISO160-6400 ISO 160-12800
Automatikus érzékenység maximuma ISO200-1600 ISO 200-3200
Fókusz módok AF-S, AF-C, MF AF-S, AF-F (flexibilis), AF-C, MF
LCD 3", 460e képpont 3", 921e képpont
Képfeldolgozó processzor Venus Engine VII HD Venus Engine VII HD2
többlépcsős zajszűréssel
Videófelvétel tömörítése AVCHD, MjPEG AVCHD, MP4
AF sebesség (gyári adat) 0,18 mp 0,09 mp
Beépített mikrofon mono sztereó

„Nem élmény ha látok valamit a víz alatt, csak ha megmutathatom” – interjú Selmeczi Dániel búvárfotóssal

Aki kicsit is érdeklődik a víz alatti képek iránt, bizonyára találkozott már Selmeczi Dániel nevével és fényképeivel. A fiatal búvár...pontosabban természetfotóssal munkájáról, felszereléséről, és a cápák rossz marketingjéről beszélgettünk.

„Attól, hogy levetkőzik, még nem lesz szép” - interjú Filep Lajos fotóművésszel

A sporttól a háborúig rengeteg témát fotózott, örök szerelme a női test. A jelenleg Németországban élő Filep Lajos fotóművésszel A Nő című kiállítás előkészületei közben beszélgettünk.

„Nem műkajákat fotózunk” - interjú Balogh Tamás „Osztya” fotóssal

Ne akarjunk rossz fotóból jót varázsolni, és figyeljünk oda másokra – vallja Balogh Tamás „Osztya”, akivel a közösségi fotóoldalak hasznosságáról, a tanítás szépségéről és arról beszélgettünk, hogyan lehet rusztikus egy sima pörkölt.

„Észre sem veszed, hogy víz alatt vagy” – interjú Dombovári Tibor búvárfotóssal

Ha a gép beázik, beázik, a cápa pedig nem is olyan félelmetes – hazánk legelismertebb búvárfotósával, Dombovári Tiborral beszélgettünk. A miskolci fotós számtalan pályázat győztese, egyik nagy álma pedig bálnákat fényképezni.

„A jó képhez nem kell magyarázat” – interjú Szipál Márton fotóművésszel

Ha valakinek sztori kell, vegyen regényt – vallja Szipál Márton, alias Martin S. Martin, akinek lakásán járva ízelítőt kaphattunk abból, milyen is örökké fiatalnak maradni. A 83 éves művész fényképekkel teli lakásában lágy swing szólt, ő pedig folyton felpattant, előszedett egy-egy képet, festményt, könyvet, magazint. „Nyugodtan tegezz” – mondta, majd elkezdett mesélni a régi időkről, Amerikáról, Magyarországról, egyszerűen mindenről.

„Nincs másodosztályú munka” - Interjú Szigetváry Zsolt fotóriporterrel

Hétszeres Magyar Sajtófotó-díjas, egy első és egy második helyezést ért el a World Press Photo Awardson, a Magyar Hírlap fotósaként pedig Pulitzer-emlékdíjat is kapott. Szigetváry Zsolt ennek ellenére azt mondja, az élete nem változott meg a díjaktól, munkájában pedig továbbra is próbálja kerülni a napi rutint és a sablonokat. „A telefonom bármikor megcsörrenhet, és akkor menni kell” – vázolta a fotóriporteri lét esszenciáját egy kávé mellett.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.