Felépítés I.
Érdemes megfigyelni, hogy mostanában egyre több gyártó száll be a tükörreflexes gépek piacára, hiszen ebben még viszonylag sok kiaknázatlan lehetőség rejlik. Üzleti szempontból nem mellékes az sem, hogy sokkal nagyobb profittal lehet D-SLR gépeket készíteni, mint kompaktot, ráadásul a belépőszintű tükörreflexesekre jelentősen megnőtt az igény is. Az szinte már természetes, hogy azok a cégek, akik a filmes fotózásban nem vettek részt, s nem készítettek SLR vázakat, célszerűen valamelyik nagyobb gyártó mellé társulnak. Ennek az együttműködésnek volt jó példája a Pentax mellé álló Samsung, illetve hasonló okok állhatnak a Sony – KonicaMinolta ügylet mögött is.
A Panasonic és az Olympus közös fejlesztése is nyilván az előzőekhez hasonló módon indult, de jól látható, hogy a Panasonic nem elégedett meg egy Olympus gép átmatricázásával, valódi innovációkkal szeretnék megnyerni a vásárlóikat, így már az első Panasonic tükörreflexes digitális váz is komoly szereplőjévé válhat a piacnak. Ennek következtében az Olympus E-330 és a Panasonic DMC-L1 között jelentős eltéréseket találhatunk, nemcsak külsőleg, de szolgáltatásokban is. Néhány dolog persze közös maradt, hiszen a DMC-L1 is a NégyHarmados rendszer tagja, s természetesen ebben is a Matshushita által fejlesztett, 7,9 Mpixeles, 4/3-os LiveMOS szenzor fogja fel a képet.
Igazi különlegesség a gépvázon tárcsával ill. a Leica objektíven gyűrűvel állítható zársebesség ill. rekeszérték, az indirekt villantásra (plafonra) is alkalmas vaku, és a Leica gépekre jellemző design, amelyekkel más gépeknél nem találkozhatunk.
A főbb különbségeket az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért táblázatban foglaljuk össze:
Különbségek
| Főbb különbségek az Olympus E-330 és a Panasonic DMC-L1 között | ||
|---|---|---|
| Olympus E-330 | Panasonic DMC-L1 | |
| Felbontások | 3136×2352 – 640×480; 4:3 oldalarány |
3136×2352 – 1920×1080; 4:3, 3:2, 16:9 oldalarány |
| Fehéregyensúly | finomhangolás kézi automatikus 7 előre programozott 56 K érték (2000-14000K) |
finomhangolás 2 kézi automatikus 5 előre programozott 31 K érték (2500-10000K), |
| Érzékenység | ISO 100-1600; 1/3 blendénként |
ISO 100-1600; 1 blendénként |
| Expozíció korrekció | ± 5 blendeérték 1/3 vagy 1/2 blendénként | ± 2 blendeérték 1/3 blendénként |
| LiveView | Igen, LiveView A és B mód (AF-fel és nagyítási funkció) | Igen, (nagyítási funkció, AF csak tükörfelcsapás után) |
| Fénymérés | szpot 49 zónás ESP digital középpontosan súlyozott átlag High-key szpot Low-key szpot |
szpot középpontosan súlyozott átlag többmezős |
| Sorozat felvétel | 3 kép/mp 4 RAW képig |
3 vagy 2 kép/mp 6 RAW képig |
| Sorozat módok | automatikus exp. sorozat 3 vagy 5 képig fehéregyensúly-sorozat MF sorozat vaku telj. sorozat |
automatikus exp. sorozat 3 vagy 5 képig |
| Memóriakártya | CompactFlash xD |
SD / SDHC |
| LCD | 2,5″ 215e pixel fel-le hajtható |
2,5″ 207e pixel |
| Veszteségmentes formátum | TIFF és RAW (.orf) | RAW (.raw) |
| Vaku szinkronidő | 1/180 mp | 1/160 mp |
| AF módok | egyszeri folyamatos kézi egyszeri + kézi folyamatos + kézi |
egyszeri folyamatos kézi egyszeri + kézi |
| Témamódok száma | 20 | 0 |
| Paraméterek beállítása LCD-n info nézetben | igen | nem, helyette sok dedikált gomb |
| Lejátszás nagyítás mértéke | max. 14× | max. 16× |
| Kit optika | Zuiko Digital 14-45 mm/F3,5-5,6 | Leica D Vario-Elmarit 14-50 mm/F2,8-3,5 Asph Mega O.I.S. stabilizátorral |
| Soros csatlakozás | USB 2.0 (nem Hi-Speed!) | Hi-Speed USB 2.0 |
| Méretek | 140 × 87 × 72 mm | 145,8 × 86,9 × 80 mm |
| Tömeg | 550 gramm | 530 gramm (kit objektívvel és akkuval 1098 gramm) |
Képérzékelő
A DMC-L1-ben saját fejlesztésű, 17,3×13,0 mm-es, 7,9 millió teljes (7,5 millió effektív) pixelszámú, 4/3-os LiveMOS szenzor található. A rendszer a kisfilmes képkockához képest közelítőleg negyedakkora képérzékelőket használ, így az objektívek gyújtótávolságát 2-vel kell szoroznunk, hogy a kisfilmes rendszernek megfelelő látószöget el tudjuk képzelni. Így persze a nagylátószög nehezebben válik elérhetővé, de a kisebb méretek miatt jobb fényerejű és kevésbé nagy objektívek készíthetők.
A képérzékelőre objektív cseréjekor esetleg felkerülő porszemeket a bekapcsoláskor automatikusan működésbe lépő ultrahangos (SuperSonic Wave Filter) tisztítórendszer rázza le. Ennek működését az Olympus gépeknél egy LED jelezte, ez azonban a DMC-L1-nél elmaradt.
A pormentesítő rendszer e modellnél is jól vizsgázott, a poros környezetben történő fotózás során (mely objektívcseréket is magába foglalt) sem tapadt a LiveMOS szenzorra a képen is megjelenő porszem.
Az új LiveMOS szenzor egyik legfontosabb fejlesztése, hogy képes folyamatosan a felületére vetített kép kiolvasására, így a hátsó LCD-n színes élőkép biztosítására. Ez a jelenlegi tükörreflexes digitális vázak között egyedüliként az ilyen képérzékelővel ellátott modelleknél valósul csak meg, vagyis az Olympus E-330-nál, és a Panasonic DMC-L1-nél.
A LiveMOS további előnye, hogy a kép bármely részét képes 10x-es mértékű nagyítással megjeleníteni, amely precíz kézi élességállítást tesz lehetővé. Mindezt jó lett volna kombinálni fel-/lehajtható LCD-vel, ahogy azt az Olympus is tette, de a Panasonic valamilyen oknál fogva ezt nem támogatta. Kár érte, mivel így a valódi élőkép csak korlátozottan használható.
Az érzékenység ISO100-ISO1600 között állítható, 1 Fé lépésenként.
A képeket maximum 3136×2352 pixeles felbontásban készíthetjük el, JPEG, vagy RAW formátumban.
Optika
A gépvázra a 4/3-os rendszerhez készített objektívek csatlakoztathatók. Ráadásul a géphez nem átlagos objektívet kapunk, hanem egy minőségi, 14-50 mm-es Leica D Vario-Elmarit optikai stabilizátoros optikát, melynek fényereje is remek: f/2,8-3,5. Jelenleg ez az egyetlen stabilizátorral ellátott, 4/3-os objektív, de reméljük, nem az utolsó. Szerencsére ehhez nemcsak a DMC-L1 dobozos változatával juthatunk, hanem majd külön is megvásárolható lesz, legalábbis a Photokinán a Panasonic ezt jelentette be. Így majd bármelyik 4/3-os, digitális tükörreflexes géphez használhatjuk.
Sorozat fényképezés
Sorozat fényképezéskor kétféle sebesség közül választhatunk, az alacsony sebességű sorozat módban gyári adatok szerint 2 kép/mp, nagy sebességű sorozat esetén 3 kép/mp sebességet érhetünk el, melyek méréseink szerint 1,95 ill, 2,9 kép/mp-nek adódtak. A sorozat hossza RAW formátumban 6 képig tart, míg JPEG tömörítést választva a kártya sebességétől függően ennél tovább is tarthat. Megfelelően gyors kártyával akár kártyakapacitásig tartó felvételkészítés is elérhető. Ha a puffer betelt, a következő kép csak akkor készül el, ha az átmeneti tárban található képek mindegyike kiírásra került a memóriakártyára. Ez kissé megnehezíti a RAW formátumú sorozatkészítést, hiszen 6 kép után mindenképpen meg kell várnunk, míg mindegyik kép a memóriakártyára kerül. A tesztünk végén jelentette be a Panasonic azt az új firmware-t, amely a RAW formátumú fotózás után nem bénítja le a fényképezőgépet, talán ez a javítás a teljes puffer-kezelésre kiterjed, ami az előbbi probléma javítását is jelentheti. Erről azonban nem tudtunk meggyőződni, mert a hivatalos gyári oldalon csak japán nyelvű szoftver volt elérhető, s mire az angolt le tudtuk volna tölteni, a tesztgépet már vissza kellett szállítani. A sorozatfelvétel közben készült hangfelvétel a képre kattintva hallgatható meg.
Automatikus expozíció-sorozatot is készíthetünk, ez esetben három vagy öt kép készül, 1/3; 2/3 vagy 1 Fé eltérésekkel. Az expozíció-sorozat sorrendje is beállítható.
A kioldást 2 vagy 10 mp-es késleltetéssel, vagy vezetékes távkioldóval készíthetjük.
