Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-TZ3 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2007. május 11. 16:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)
A tavaly debütált DMC-TZ sorozat ez év januárjában két új taggal, a Panasonic Lumix DMC-TZ2 és DMC-TZ3 modellekkel bővült. A két digitális fényképezőgép néhány pontot leszámítva szinte azonos, ezért mi csak a DMC-TZ3-at mutatjuk be. Az új utazó zoom valódi 28 mm-es nagylátószöget kínáló optikailag stabilizált objektívje 10×-es zoomátfogású, pedig a fényképezőgép nem vastagabb, mint egy 4x zoomos kompakt. A nagy érzékenységgel és magyar nyelvű menüvel is használható fényképezőgép 16:9-es WVGA videórögzítést is kínál.

Felépítés I.

10×-es zoom igazi nagylátószöggel

A Panasonic január végén frissítette termékpalettájának kompakt gépeit, melyek között a Traveller Zoom sorozat is bővült. Az új modell bejelentésére már lehetett számítani, hiszen a Photokina alkalmával bejelentett Panasonic Lumix DMC-FZ50 mellett sem az olcsó ultrazoom, sem az utazó zoom kategória nem frissült. Ha a bejelentés előtt tippelnünk kellett volna a várható változásokra, szerkesztőségünk tagjai minden bizonnyal továbbörökölt optika mellett nagyobb felbontást ill. nagyobb LCD-t jósoltak volna.

A Panasonic azonban nem elégedett meg ennyivel, a korábbi objektívet egy vadonat újra cserélte, amellyel már igazi 28 mm-nek megfelelő nagylátószöget is használhatunk, amellett, hogy a 10×-es zoom átfogással a középtele tartomány is elérhető maradt.
A fényképezőgép mérete az elődmodellhez képest alig változott, a nagy zoomos gépek között továbbra is kicsinek számít, hiszen akár zsebre is tehető.

Legfőbb jellemzők

Íme egy rövid videó a fényképezőgép legfontosabb jellemzőiről, amit a világpremier után rögzítettünk. A DMC-TZ3-at Suguru Takamatsu, a Matsushita digitális fényképezőgép üzletágának egyik vezetője mutatja be a Pixinfo.com olvasóinak.

Változások

"Sok beszédnek sok az alja" - tartja a szólás, éppen ezért a változásokról nem is kívánok ömlengeni, beszéljenek helyettem a puszta adatok, melyeket a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatos formában adunk közre. Ebben szerepeltetjük a Traveller Zoom sorozat összes gépét, az első DMC-TZ1 modellt és a januárban bevezetett két új fényképezőgépet is.
A Panasonic DMC-TZ1, TZ2 és TZ3 főbb különbségei
Panasonic DMC-TZ1 Panasonic DMC-TZ2 Panasonic DMC-TZ3
CCD 5,3 Mpixel, 1/2,5" 7,4 Mpixel, 1/2,33" 8,5 Mpixel, 1/2,35"
Effektív pixelszám 5,0 Mpixel 6,0 Mpixel 7,2 Mpixel
Legnagyobb felbontás 2560×1920 2816×2112 3072×2304
Érzékenység ISO80-800, valamint ISO800/1600 nagy érzékenységű témamódban ISO100-1250, valamint ISO3200 nagy érzékenységű témamódban
Objektív 10×-es zoomátfogás
35-350 mm ekv.
f/2,8-4,2
10×-es zoomátfogás
28-280 mm ekv.
f/3,3-4,9
Közelpont 40 cm
makró módban 5 cm
50 cm
makró módban 5 cm
Fehéregyensúly automatikus,
napfény, felhős, izzó,
kézi, finomhangolás
automatikus,
napfény, felhős, árnyék, izzó,
kézi, finomhangolás
Sorozat 3 vagy 2 kép/mp
3 Fine vagy 5 Std képig
2 kép/mp
kártya kapacitásig
3 vagy 2 kép/mp
5 Fine vagy 7 Std képig
LCD 2,5", 207e pixel 2,5", 207e pixel 3", 230e pixel
Kiégett részek villogtatása igen, review módban nem lehetséges
Akku kapacitása (CIPA) 250 kép 300 kép 270 kép

Panasonic DMC-TZ1 és DMC-TZ3

Képérzékelő

A Panasonic Lumix DMC-TZ3-ban különleges méretű képérzékelő dolgozik. A különleges méret nem azt jelenti, hogy átlagosnál jóval nagyobb, vagy jóval kisebb lenne a CCD, inkább azt, hogy nem sűrűn találkozunk ilyennel más gépekben. Az 1/2,35" típusú CCD-re 8,5 millió képpontot helyeztek, amelyből azonban csak 7,2 milliót használ fel a fényképezőgép a képalkotásra.
Legnagyobb felbontásban 3072×2304 pixeles fotókat készíthetünk, de természetesen ennél kisebb méretek is rendelkezésre állnak: 5M, 3M, 2M, 1Mpixel, VGA. Az oldalarányt is megváltoztathatjuk: a szokásos 4:3 mellett 3:2 és 16:9 szélesvásznú felvételek is készíthetők.
Az elkészült fotók csak JPEG tömörítéssel menthetők el, kétféle tömörítési fok közül választva. A felvételek vagy a gép belső, 12,7 MB-os memóriájába, vagy SD ill. SDHC kártyára kerülnek. A fényképezőgép MMC memóriakártyát is támogat, de erre csak állóképeket menthetünk.

Biztosan sokan vannak olvasóink közül is, akik egy-egy kirándulás alkalmával lefényképezik a turista vagy éppen várostérképet, biztos ami biztos alapon. Ki tudja, később még jól jöhet, nagyított nézetben még adott esetben az utcanevek is elolvashatók. Ennek egyetlen hátránya, hogy ha már túl vagyunk a századik fotón, nehéz ismét előkeresni a térképet. Ez főleg akkor kényelmetlen, ha nem is egyszer kell megtalálni.
Nos, úgy tűnik a Panasonicos srácok is szoktak kirándulni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idén bevezetett vágólap funkció. Ennek segítségével ugyanis a belső memóriába olyan fotókat készíthetünk, amelyek bármikor, néhány mozdulattal előcsalogathatók. Sőt, beállított zoom és pozíció is rögzíthető a képekhez, így egyetlen gombnyomással egy-egy kép adott területére ugorhatunk. Remek ötlet!

Optika

A vadonat új, Leica DC Vario-Elmar objektív 4,6-46 mm közötti gyújtótávolságú, amely az alkalmazott CCD-vel kisfilmes formátumba átszámítva 28-280 mm-nek megfelelő látószöget eredményez. A korábbi prizmás megoldás helyett itt már a hagyományos, egyenes sugármenetű módszert alkalmazták.
A fényerő nagylátószögnél f/3,3, míg teljes tele állásban ez az érték f/4,9-ig csökken. A nagylátószögű fényerő kissé elmarad az ultrazoomok között megszokott átlagértéktől, ám nem szabad elfelejteni, hogy az ultrazoomok javarésze 35 mm-től indul.

28 mm nagylátószög
280 mm tele
Kézremegésünkből adódó berázás esélyét a hatékony Mega O.I.S. optikai képstabilizátor csökkenti, amely a gyakorlati alapokon nyugvó reciprok szabályhoz viszonyítva kb. 1-1,5 Fé-kel hosszabb záridők alkalmazását teszi lehetővé, a berázás veszélye nélkül.

A frontlencse elé nem csavarhatunk fel előtétlencsét vagy szűrőt, erre külön adapter felhelyezése után sincs lehetőségünk. A DMC-TZ3 felhasználói nagy valószínűséggel nem is fogják ezt igényelni, hiszen ez a gép azoknak készült, akik egy könnyen hordozható, kis helyen is elférő gépet szeretnének, és ebbe nem fér bele, hogy még adaptergyűrűt meg szűrőket is magukkal hordjanak. A frontlencse védelméről kikapcsoláskor automatikusan bezáródó műanyag lamellák gondoskodnak.

Sorozat fényképezés, videó

Ahogy a többi Panasonic fényképezőgépnél is megszokhattuk, sorozat módban kétféle sebesség közül választhatunk. A nagyobb sebességű sorozat gyári adatok és méréseink szerint is 3 kép/mp sebességű, míg a lassabb sorozat sebessége a specifikációk szerint 2 kép/mp, ezt mi 2,1 kép/mp-nek mértük. Az egy sorozatban készíthető képek száma ezekben az esetekben csak a tömörítési foktól függ: Fine képeknél 5 képig, Standard tömörítés esetén 7 képig, függetlenül a felbontástól.
Ennél a gépnél is használhatjuk az ún. végtelen sorozat módot, amelynek hosszát jó esetben csak a memóriakártya szabad kapacitása, ill. az akkumulátor töltöttsége határozza meg. Ekkor a sorozat sebességét 2,15 kép/mp-nek mértünk, mind Panasonic Pro High Speed 1 GB-os kártyával, mind narancssárga címkés Kingston 256 MB-os SD kártyával. Utóbbi esetén azonban a sorozat sebessége 7-8 kép (vagyis a puffer telítődése) után jelentősen visszaesett, ezután a kártya írási sebessége csak 0,5 kép/mp-et tett lehetővé.
A Panasonic Lumix DMC-TZ3-mal készíthetünk automatikus expozíció sorozatot is, 3 kép hosszban, a képek közötti Fé különbség 0,3..1 Fé lehet. Az expozíció-sorozatot kombinálhatjuk a hagyományos –2..+2 Fé-es expozíció-kompenzációval.

QuickTime videó (12,5 Mbps)
848x480 pixel; 0:25 mp; 39,4 MByte
Videófelvételt 3 féle felbontásban készíthetünk: 16:9 oldalaránynál 848×480, 4:3 oldalaránynál 640×480 vagy 320×240 pixellel. A képfrissítés 30 vagy 10 kép/mp lehet. Felvétel közben optikai zoomot nem használhatunk, valamint a fókuszrendszer sem működik, de a fénymérés aktív marad. A videókat a fényképezőgép QuickTime formátumban rögzíti.

A képekhez hangmegjegyzést is készíthetünk, ezt akár lejátszás módban, akár felvétel módban, a kép elkészítése után közvetlenül is megtehetjük. Lejátszáskor max. 10 mp, közvetlen felvétel után max. 5 mp-es hangfelvételt rögzíthetünk. A hangfelvételt a fényképezőgéppel is meghallgathatjuk, mivel a gépre hangszóró is került. A gép a hangmegjegyzést is QuickTime videóként menti a kártyára, a videófájl 640x480 pixelre leméretezett képet tartalmaz, ez alatt hallhatjuk a felvett hangot. Talán nem ez a leginkább helytakarékos megoldás, de mindenesetre így biztosan nem keveredik össze, hogy melyik hangfájl melyik képhez tartozik.

  • (07. 19.)CAT S60 okostelefon teszt
    A világ első beépített hőkamerás okostelefonja járt nálunk. A profiknak készült, ez árán és tudásán is látszik.

„Amit nem látsz éppen a keresőben, mindig az a jó kép!” - interjú Kőhalmi Péter fotóriporterrel

Síversenyző, siklóernyős és Magyar Sajtófotó díjas fotós. Bár Kőhalmi Péter ma szabadúszó fotóriporter, dolgozik a francia AFP hazai képviseletének és a National Geographic magazinnak is. Ennek ellenére mégis egy belvárosi műteremben futottunk össze, ahol beszélgettünk fotózásról, életről, szerencséről…

Fotográfiai elismerések itthon és a nagyvilágban – beszélgetés Papp Elekkel

Gyakran adunk hírt egy-egy magyar fotós hazai és nemzetközi sikereiről, és ezekben a beszámolókban rendszeresen megjelennek olyan rövidítések, mint az AFIAP vagy az MFIAP. Persze akik benne vannak a pályázati világban tisztában vannak ezek jelentésével, de sokak számára ez egy teljesen ismeretlen világ. A betekintéshez hazánk legfrissebb MFIAP díjas fotósát, Papp Eleket kérdeztük.

„Magas labdát erősen kell lecsapni” - interjú Huszti István fotóriporterrel

A 2010-es év legkiemelkedőbb teljesítményért díjban részesült, első kiállítását mint az Év fotóriportere nyithatta meg. Az Index fotósával, Huszti Istvánnal a díjról, munkahelyéről és a gyerki látásmódról is beszélgettünk.

„Szeretek olyat csinálni, ami még nem volt” - interjú Burger Barna fotóssal

Szét lehet választani a politikát és a politikusokról készült képeket – véli Burger Barna, a nemrég megjelent „Egy kampány krónikája – Orbán Viktor 2010” című fotókönyv szerzője. Interjúnkban az időről, a politikai érettségről és a tapasztalat fontosságáról beszélgettünk.

„Lehet tudni, ki merre lő” – interjú Szandelszky Béla fotóriporterrel

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.

„Tudni kell felrúgni a szabályokat” – interjú Eifert János fotóművésszel

Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.