Pixel King rádiós vakukioldó

0
89

Bevezetés

A hongkongi Pixel kipakol elénk egy egész sakktáblát, vakukioldóit ugyanis a sakkfigurák angol megfelelőiről nevezte el. Az egyszerűbb kivitelű kioldók közt találunk gyalogot (Pawn), bástyát (Rook), és futót (Bishop), két komolyabb kiegészítőjük pedig a huszár (Knight), és király (King) nevet kapta. Ezek már egy adott gyári TTL vakurendszert is támogatnak, így érdemes megnézni melyik rendszerhez választunk kioldót.

Tesztünk most a Pixel King csúcsmodellről szól, legalábbis a „király” elnevezés a csúcsmodellt sejteti. Háromféle változatban kapható: Nikon i-TTL, Canon E-TTL és Sony TTL támogatású, melyek közül, ahogy a bevezetőben is említettem, a két első járt nálunk.

A doboz tartalma

Mindkettőt szinte teljesen azonos külsejű dobozba csomagolták, melyek a cégre jellemző vörös-fekete-fehér színekben pompáznak. Semmi különös, túrjuk át inkább a belsőt! Itt több meglepetésre is bukkanhatunk. Először is egy formás kis, cipzáras, gyöngyvászon tokra, melyben a kioldó adó és vevő egysége, valamint összes kiegészítője elfér, a belsejében kialakított három, párnázott rekeszben. A fedélben egy apró zseb is található a kisebb kábeleknek. A tokot akár övre is felfűzhetjük.

Mi található benne?

  • 1 adóegység (csuklópánttal)
  • 1 rádiós vevő (csuklópánttal)
  • 1 szinkronkábel (kb. 50-80 cm kábellel) minijack (3,5mm) véggel
  • 1 szinkronkábel (kb. 50-80 cm kábellel) normál jack (6,3mm) véggel
  • 1 USB kábel
  • 1 öntapadós, műanyag vakupapucs

A tokon kívül egy kihajtható használati útmutatót is kapunk, mely a Nikonnál 12, a Canon esetében 16 oldalas. A készlet tartozéka továbbá egy műanyag vakutalp is. A tartozékok és a kioldók kivitele teljesen megegyezik a Nikon és Canon változatban, csak az apró betűs i-TTL – E-TTL feliratok és persze a vakutalpak kialakítása árulkodnak a különbségről.

Kívülről

A műanyag vakutalp és az öntapadós vakupapucs nagyon egyszerű kivitel, de itt nincs is szükség luxusra. Céljuknak tökéletesen megfelelnek. Az előbbivel például egy asztalra állíthatjuk kisvakunkat, az utóbbival pedig mondjuk egy stúdióvaku oldalára erősíthetjük a vevőt.

A kétféle végű szinkronkábel is a TTL támogatás nélküli vakukkal való összekapcsoláshoz került a csomagba, így a kioldó kényelmes segédeszköz lehet műtermi fotózásnál, ha a vezeték nélküli rendszerek adta szabadságra vágyunk. Mindkét kábel szinkroncsatlakozós vége strapabíró, fém menettel is felerősíthető megoldást kapott, így semmiképpen sem ránthatjuk ki véletlenül. Kínai termékekre kevésbé jellemző ez az odafigyelés.

Az USB kábel szintén egy hasznos, és az olcsóbb kiegészítőkre nem jellemző szolgáltatás miatt került a csomagba. Az adó és vevő egység ugyanis számítógépen keresztül firmware frissíthető. Az USB kapcsolat 5V-os tápként is működik.

A szinkron- és USB kábelek fogadására mind az adó, mind a vevő oldalán egy-egy aljzatot kapunk. Ez a Nikon és Canon változaton is azonos, ahogy a készülékek kinézete és kezelőszervei is. Normál kivitelű, fekete műanyagházba került mindkettő, és igen hasonló méretüknek, valamint külsejüknek köszönhetően nem nehéz őket összekeverni. Azért akadnak különbségek, például az adó fémtalpa, a Nikon vagy Canon rendszernek megfelelő érintkezőlábakkal. A vevő alján ezzel szemben műanyag talpat találunk, de ez csak a felfogatásához szükséges, épp ezért metszettek bele egy fém állványmenetet is.

Mindkét egység tetejére szabvány i-TTL és E-TTL vakupapucs került, mellé pedig egy kis kék/piros LED, mely a két készülék kapcsolatát és alapállapotát jelzi. Oldalt a már említett aljzatokat, valamint egy kapcsoló gombot találunk. Két oldalt egy-egy kisebb csatorna- és vakucsoport választó gomb, előttük pedig az ezek visszajelzésére szolgáló LED sor kapott helyet. A három LED elsőre megtévesztő lehet, mert a gombok nyomogatásával összesen 7-7 csatorna és csoport kombináció állítható be az adón, míg a vevőn 7 csatorna és 3 vakucsoport választható.

Az adó elején egy vörös AF segédfénylámpát helyeztek el. Az általunk próbált Canon géppel elég megbízhatóan, erős fénnyel működött még akár 5-6 méteres távolságra is. A vevő elején ugyanitt egy fényérzékelő kapott helyet.

Működés

A kioldó beüzemelése nagyon egyszerű. Mindkét egység alján egy vékony műanyag ajtó nyílik, ahová 2 db AA méretű elem, vagy akkumulátor helyezhető. Az ajtó vékony pereme kicsit kényelmetlen, ami a zárását illeti. Ha sikerült helyére csúsztatni, az oldalsó kapcsolót mindkét készüléken előretolva azonnal működőképes a rendszer. Egy elempárral kb. 250 óra készenlétre és 100-120 óra „munkaidőre” képes.

Ha csak a dobozban lévő adó+vevő kiépítésben, egy távoli vakuval használjuk, csupán azonos csatorna (pl. L1) beállítására van szükség mindkettőjükön. A tetejükön felvillanó kék lámpa jelzi a köztük lévő kommunikációt.

A Pixel King egy FSK 2,4Ghz-es rendszeren működő, rádiós kioldórendszer, melynek adó és vevő egysége a gyártó ígérete szerint 100 méteres távolság fölött is kommunikál. Ilyen távolságra legfeljebb egy stadionban lehet szükségünk.

A teszt során a Canon változatot volt módunk kipróbálni, ami szinte gond nélkül működött egy 5D Mark III + EX430 kombóval. Azért csak szinte, mert a vakubeállítások a gép menüjében is megjelentek ugyan, de nem voltak átállíthatók. Mindenesetre a gyártó nem is vállalja a funkciót ezzel a vakuval, az újabb II-es szériákkal és az EX320, vagy EX270 modellekkel működik. Ezt leszámítva minden E-TTL (II) funkció használható. Szépen visszajelezte a vaku a távolságot és a zoom adatokat is, működik az FEL funkció, az első-, és hátsó redőnyre szinkronizált villanás, és vakusorozatot is lőhetünk, ha a fényképezőgépet sorozatra állítjuk. Ha villanónk támogatja a nagy sebességű szinkront, azzal sem lesz gondja a rádiós kioldónak, akár 1/8000 mp-es záridőt is beállíthatunk a gépen. A szoba másik végébe helyezett vaku nálam minden helyzetben elvillant, még akkor is ha átmentem egy másik helyiségbe – bár ez inkább tesztre való, mint életszerű szituáció.

Több vevőt vásárolva, akár 3 vakucsoportot is kiépíthetünk, melynek tagjai eltérő teljesítménnyel villanthatók mind a két rendszeren. Canonnál ennek az a feltétele, hogy EX II szériás vakukat használjunk. A csoportok teljesítménye 1/1 és 1/128-as leosztások között állítható 23 fokozatban. A vakuexpozíció kompenzáció a fényképezőgépen állítható. A vakucsoportok a következők lehetnek: A/B (mindkét csoport teljesítménye külön szabályozható), A+B+C (mindhárom csoport azonos beállításokkal), A/B/C (mindhárom csoport eltérő beállításokkal).

Az alábbi kompatibilitási táblázatban a gyártó által megjelölt típusokat soroltuk fel:

Pixel King rendszerrel kompatibilis
rendszervakuk
Pixel King (Canon E-TTL) Pixel King (Nikon i-TTL)
gyári vakuk 580EXII, 580EX, 430EXII, 430EX, 320EX, 270EXII, 220EXII SB-900, SB-910, SB-800, SB-700, SB-600, SB-400
egyéb gyártó vakujai Metz, Sigma, Sunpak, Nissin Metz

A Sony változat pillanatnyilag nem működik együtt az Alpha A55, A65, A77 fényképezőgépekkel. A gyártó persze firmware frissítést ígér, melyet jelenleg is fejleszt.

A Pixel King kioldó hagyományos stúdióvakukkal is használható. Ez esetben nem TTL hanem manuális (M) beállítást kell választanunk, és a vevőt a vaku szinkronkimenetéhez csatlakoztatnunk.

Ajánló

Aki nem akar lemondani a fejlett TTL vakuzás kényelméről, egy igen jó kiépítésű, sok kiegészítőt kínáló, és rendszere minden szolgáltatását támogató rádiós kioldót vásárolhat meg a Pixel Kinget választva.

Ára egyébként elfogadható, figyelembe véve képességeit. Elsősorban azok járnak jól vele, akik többvakus rendszert szeretnének kiépíteni E-TTL vagy i-TTL kisvakujaikból. Bár stúdióvakukhoz is használható, de kizárólag erre megvásárolva egy sor funkciója kihasználatlanul hagyunk. Az alap szett Canon és Nikon kivitelben is egy hajszállal 40 ezer forint alatt vásárolható meg, ha pedig újabb vakukat akarunk csatasorba állítani 25 ezerért vásárolhatunk plusz vevőegységeket.

A Pixel King rádiós vakukioldókat a Mikrosat webáruház bocsátotta rendelkezésünkre.

Hozzászólások

hozzászólás