Röviden: Kodak DX6490 teszt

0
328

A Kodak a DX6490-nel belépett a nagy zoomos gépek piacára. Ez az első Kodak gép, amelynek nagy átfogású objektívje van, így kitűnik az átlagos 3x-os zoomos gépek között. Bár a Kodak nem az első, amely ezt a szegmenst is szeretné kihasználni, az idei nyár végén több gyártó is nagy zoomos géppel debütált.

Már a doboz felirataiból kiderül: a Kodak DX6490 az első három kritériumnak eleget tesz. De míg a 4 Mpixeles maximális felbontás csak megfelel a kategória elvárásának, a 2,2 hüvelyk átmérőjű LCD túl is lépi azt. 10x zoomátfogású objektívjének köszönhetően az Ultra Zoom kategória élbolyába tartozik. Kényesebb kérdés viszont a kivitelezés. Mert az imponáló számadatok mit sem érnek akkor, ha a géppel pocsék képek készíthetők.



A DX6490-nél szerencsére a számok mögött tartalom is van. Itt van mindjárt a gép talán legérdekesebb része, a 6,3-63,2 mm (kisfilmes rendszerre átszámítva 38-380 mm) közt változtatható gyújtótávolságú Schneider-Kreuznach Variogon objektív. A 10x-es átfogáshoz és a gép árához képest jó az optika fényereje, elsősorban a tele állás F3,7-es fényereje kellemes, a nagylátószög F2,8 értéke átlagos. A legszűkebb blende minden gyújtótávolságnál F8,0. Figyemelemre méltó ugyanakkor a kategóriatársak által produkáltnál kisebb kromatikus aberráció. Közelfényképezés során minimális hordótorzítás tapasztalható, amely már önmagában is dícséretes. Ha hozzávesszük azt is, hogy a nagy zoomátfogású objektívek egyik legjellemzőbb hibája az erős hordósítás, akkor már azt kell mondjam, egészen kiváló objektívvel van dolgunk.





A makró állás esetén (is) közel torzulásmentes leképezésnek, ahogy az lenni szokott, ára van. A legkisebb befogható terület szélessége 6 cm, mely érték viszont akár 120 cm távolságból is elérhető, a tízsszeres zoomnak köszönhetően. Aki gyakran készít rovarfotókat, tudja milyen fontos, hogy nem kell szinte leverni az objektívvel a modellt a virágról a kép elkészítéséhez. Ha valaki mégis a kis távolságból történő fotózást választja, az legfeljebb 12 cm-re közelítheti meg a kép témáját. Szimpatikus volt az objektív azon tulajdonsága is, hogy a képeken vinyettálódásnak nyoma sem volt.

A Kodak DX6490 zoommotorja kiváló: halk és gyors. De ez semmi ahhoz képest, hogy a gép gyakorlatilag fokozatmentes gyújtótávolság-állítási lehetőséggel büszkélkedhet. A két zoom állítási sebesség már csak hab a tortán. Ezek közül a gyorsabbikkal 2 mp alatt áll be az optika 38 mm-ről 380 mm-re. A 10x-es optikai mellett – a menüben kikapcsolható – 3x-os digitális zoom is segíti a fotós munkáját.



Manuális fókuszálásra nincs lehetőség, de jobbára nem is lesz szükség rá. Bár fókuszálási sebessége nem egetverő, legjobb esetben is 1 mp. feletti, ellenben AF segédfény helyett hibrid AF szenzort kapott, aminek hatására a DX6490 szinte teljes sötétségben is képes az élességállításra. A masina a fénymérést mátrix rendszerben végzi, a menüben teljes képet értékelő, középre súlyozott és spot beállítások közül válogathat a fotós. A menüben négyféle fehéregyensúly (auto, napfényes, izzó, fénycső), négyféle színeffekt (fekete-fehér, szépia, természetes és élénk színek) közül választhat a fotós. Sajnos kézi fehér-egyensúly állításra nincs lehetőség, így az alapértékektől eltérő megvilágítás esetén csak utómunkával kaphatunk színhelyes képeket.

Az optika mögött egy 1/2,5 hüvelyk tokozott méretű 4 Mpixeles CCD található. A géppel legfeljebb 2304×1728 pixel felbontású képek készíthetők. Ezen kívül 2304×1536 (3:2 oldalarány), 1656×1242 és 1200×900 képpontos felbontások állnak rendelkezésre a DX6490-nél. Ez utóbbi igen hasznos, mert – bár viszonylag nagy felbontású, de – e-mail-ben továbbítható méretű. A tömörítés minősége sajnos nem állítható, képeink veszteségmentes formátumban (TIFF, RAW) való tárolására sincs lehetőség. Fotóinkat így legjobb felbontás esetén megközelítőleg 90%-os kompressziójú JPEG-ben tárolhatjuk SD kártyán, vagy annak hiányában a 16 MB-os belső memóriában. A Kodak nem mellékel memóriakártyát a géphez. A SecureDigital kártya és a belső memória között szabadon másolhatjuk a fájlokat ide-oda, a gép ki-be kapcsolgatása nélkül.

A DX6490-nel igen élénk színű, kellemesen lágy felvételek készíthetők. A képek “puhasága” a sharpness menüpont segítségével korrigálható, már ha valaki szükségét érezné a javításnak. Nekem például kifejezetten tetszett a fotók finomsága. A beépített képzaj-szűrő jól működik, bár ISO 400 esetén már könnyen előfordulhatnak a vártnál szemcsésebb felvételek is, a képrészletek eltűnése mellett. Ugyanakkor helyes expozíció esetén még ISO 800-nál is megfelelő minőséget nyújt a Kodak, igaz a kevés zaj a részletgazdagság rovására mehet. Jó hír a természet- illetve tájfotók kedvelői számára, hogy ISO 80 is választható (továbbá: ISO 100, 200, 400 és 800, ez utóbbi viszont csak 1200×900 pixeles felbontással). Alacsony érzékenységnél kifejezetten élénk – számomra néha már kissé talán túl erős – színekkel örvendezteti meg használóját a DX6490. Az élénk színekért javarészt az új Kodak Color Science képfeldolgozó processzor (és a hozzá tartozó firmware) a felelős. Ez a processzor a Kodak szerint soha nem látott, hihetetlenül élénk képek készítését teszi lehetővé. Lehet benne valami…

A fényképek megjelenítéséért a 2,2 hüvelykes LCD felel. A 154.000 képpontból álló kijelző jó frissítési sebességű, színhelyes és részletgazdag képet ad. Az LCD fényerejét a környezet megvilágításától függően a gép képes növelni. Ez elsősorban erős napsütésben jön jól, az LCD-n megjelenő kép ilyenkor is látható marad. Ha esetleg nem így történne, akkor az optikai keresőt kiváltó 180.000 képpontból álló EVF-et érdemes használni. Az Electronic Viewfinder (EVF) képfrissítési sebessége egy hajszállal elmarad a nagyobbik kijelzőétől, ettől az apróságtól eltekintve azonban igen kényelmes a használata. A téglalap alakú lencse miatt a kép minden sarka jól látható. Az EVF-et ellátták dioptria-korrekcióval, habár ez nem lett éppen tökéletes: a korrekciót beállító tárcsa parányi és semmilyen skálázást sem kapott, következésképp használata igen nehézkessé vált. Az elektronikus keresőt “szemérzékelő” szenzorral is ellátták a figyelmes mérnökök. A Minolta DiMAGE 5/7, illetve HP 850/945-tel ellentétben a DX6490 szenzora nem használható a 2,2″-es LCD és az EVF LCD közötti gyors váltásra – erre külön gomb szolgál -, csak a használaton kívüli, és ezért automatán kikapcsolódó EVF-t indítja be. A felvételek visszajátszáskor minden esetben a nagyobbik LCD-n jellennek meg, ekkor 2x-es és 4x-es nagyításra van lehetőség. A fotók közötti keresgélés a gyors képmegjelenítésnek köszönhetően igen kényelmes. Kuriózum a 8 irányú vezérlőbütyök, mely egyben választógomb is.

Ha már a vezérlőbütyökről esett szó: ez a kis kar akár a DX6490 eszenciájának is tekinthető. A vezérlőtárcsa közepébe helyezett kar igen jól kifejezi a gép egyszerűségét és frappánsságát. A gombok pontosan járnak, funkciójuk egyértelmű, ezen kívül kézreállóak; a menürendszer jól követhető, logikus felépítésű. A fekete vázat jól kombinálták a titán színű betéttel, feldobja a gép megjelenését. Az állványment nagyjából a gép tömegközéppontjában kapott helyet. A fedelek jól zárnak, az SD foglalat ajtaja például egészen kiváló és szerencsére oldalt van, így a kártyacserét nem akadályozhatja az állvány. Kártyacserét egyébként a gép bekapcsolt állapotában is végrehajthat a fotós – hasznos dolog! A puha gumival borított markolat az átlagosnál nagyobb tenyerű egyéneknek viszont már kényelmetlen, az ujjaik szinte beszorulnak a markolat és az objektív közé. Súlylökő ismerősöm kezében a gép szinte már elveszett, a markolat elejébe elhelyezett, választógombként is funkcionáló tárcsát pedig képtelen volt rendeltetésszerűen használni. Ellenben az én tenyerembe passzolt, tehát a DX6490 ergonómiája kiváló, feltéve, hogy a felhasználója nem élsportoló.

A fent említett tárcsa igen fontos eleme a fényképezőgépnek. PASM módban ugyanis ezzel lehet manuális, expozíció korrekció program és blende- avagy záridő előválasztás módba állítani a masinát. Az értékek megadására szintén ez a tárcsa szolgál. Igen szimpatikus volt, hogy PASM mód esetén folyamatosan látható, hogy hány Fé-kel tér el az épp aktuális beállítás a (gép szerint) ideálisnak vélttől. Egyébként 1/3 Fé lépésekkel +/-2 Fé expozíció-korrekció állítható be P módban. A záridő 16-1/1000 mp közötti lehet, ez utóbbi néha még így ősszel is hosszúnak bizonyult, főleg mivel a legszűkebb blende mindössze F8,0.

A központi vezérlőtárcsa az automata és PASM módokon kívül téma-módok beállítására is szolgálhat: portré, sport, és éjszakai portré választására ad lehetőséget. A tájkép és makró témaautomatikák a gép tetején, a vaku és sorozatfelvétel gombok közt kaptak helyet, mivel a másik hárommal ellentétben ez a két program az objektív beállítására is hatással van: az előbbi végtelenre állítja az élességet, az utóbbi pedig – értelemszerűen – makró állásba kapcsolja az optikát. Vakumódokból az alapvetőeket kínálja a gép: automata, derítés és derítés vörösszem-effektus csökkentéssel programok válszthatók. Nem kis meglepetésemre vakuszinkron-kábel csatlakozót is találtam a DX6490-en, ami ebben a kategóriában ritkaság. Ha nincs külső vakunk, akkor bátran használhatjuk a gép saját, felugró vakuját, melynek teljesítménye a mindennapos témák megörökítésére alkalmas.

A géppel természetesen sorozatfelvétel is készíthető. Ennek maximális sebessége 3 kép/mp., hossza 6 kép. A puffer feldolgozatlan képeket tárol, így ez a sebesség független a képmérettől. Videofelvétel módban 320×240 pixel méretű, 15 kép/mp. rögzítési sebességű mozgókép készíthető. Felvétel közben sem optikai, sem digitális zoom nem használható, ellenben az élességállítás folyamatos. A jó minőségű hangszórónak és a nagy LCD-nek köszönhetően a gépen visszajátszva is élvezhetőek a videofelvételek.

A Kodak EasyShare-nek köszönhetően az elkészült képek már a gépen kijelölhetők nyomtatásra, e-mail-ban való továbbításra. A fényképezőgépbe épített forgatásérzékelőnek (orintation sensor) köszönhetően az álló képeket nem kell egyesével irányba forgatni, ezt a munkát automatikusan elvégzi a gép. Ha a téma úgy kívánja, vagy nincs rá szükség, a szenzor természetesen kikapcsolható.



A markolatban található az 1700 mAh-s Kodak gyártmányú Li-Ion akkumulátor. Ennek teljesítménye megfelelő, töltési ideje pedig a mellékelt Kodak Rapid Battery Chargerrel feltűnően rövid. Bár a töltő nem jelzi az akksi töltöttségét, de az volt a tapasztalatom, hogy akár egy óránál rövidebb idő is elegendő volt a – feltehetően – teljes töltöttség eléréséhez.



A gép dobozában A/V kábel, USB, Nyakszíj, lencse, akksitöltő, EasyShare szoftver, magyar nyelvű használati utasítás és EasyShare 6000-re illeszthető dokkolókeret kapott helyet.

A Kodak DX6490 kreatív, a fotózás rejtelmeivel mélyrehatóbban foglalkozni kívánó amatőröknek készült. Különleges dolgokat nem tud, viszont a manuális módnak és a kiváló AF-nek és persze a nagy zoomtartománynak köszönhetően gazdája ritkán késnyszerül majd kompromisszumokat kötni a témaválasztás terén. Kompakt méreténél fogva a legkisebb táskába is befér, így gazdája akár állandóan magánál tarthatja. Kezelése egyszerű, képminősége a kategóriának megfelelő.

A Kodak DX6490 nettó ára a Fotomarket-nél 165.990 Ft.

A gépet a Fotomarket-től kaptuk kölcsön a kipróbálás idejére. Köszönjük!