Külső
Bevezető
Idén július végén jelentette be legújabb kompakt modelljeit a Panasonic, melyek legfrissebb képviselője egy apró, fémvázas modell volt, a Lumix DMC-ZX1 (az USA-ban ZR1). Ha ragaszkodunk a tényekhez, akkor a DMC-ZX1 előd nélküli modell, azonban elég nyilvánvaló, hogy a TZ-sorozat ihlette, vagyis egy olyan kompakt gép elkészítésének igénye, amely kényelmes zoomtartományt kínál minél kisebb méretben. A mérettel már a TZ modelleknél sem volt gond, hiszen az évek során egyre kisebbek lettek, az 26 mm-es vastagságával az ultrakompakt kategóriába sorolható új ZX1 azonban erre is rátesz egy lapáttal. Képességei némileg szerényebbek, mint a legutóbbi TZ modellek – kisebb zoomátfogás, egyszerűbb videó – de számos területen újdonságokat is hoz, mint az új stabilizátor, a párhuzamos feldolgozás/vezérlés miatti sebesség növekedés, vagy a megújult autofókusz.
Képérzékelő
A képérzékelő mérete 1/2,33”. Egy CCD szenzorról van szó, melyen 12,7 millió pixel található. Valódi képalkotásra ebből 12,1 milliót hasznosít a gép, ami a gyakorlatban 4000 x 3000 pixeles fényképeket jelent. A menüben ezen kívül még ötféle képméret állítható be. Oldalarány tekintetében elsődleges a 4:3, választhatjuk a DSLR-eknél megszokott 3:2-t, vagy a HDTV-éknél elterjedt 16:9-t is. Ezeknél négy-négy képméret választható. A ZX1 csak a JPEG képformátumot támogatja, melyet kétféle tömörítésben (Fine, Standard) használhatunk bármely méretnél.
A kép és videó feldolgozás feladatát a legújabb generációs Venus Engine V rendszer látja el. Az érzékenységet ISO80 és ISO1600 között állíthatjuk, 1 fényérték lépésekben (a 80-as és 100-as érték között 1/3 Fé a különbség). Ezen felül választhatunk Auto beállítást is, sőt rendelkezésünkre áll a Panasonic gépeknél megszokott Intelligens ISO szolgáltatás is. Ez szintén automatikus érzékenység beállítást jelent, melynek legmagasabb állását magunk határozhatjuk meg, ISO400, 800 és 1600 értékben. Az iISO funkció statikus téma esetén alacsonyabb, mozgó esetén viszont magasabb érzékenységet választ, hogy az ennek révén elért rövidebb záridővel kompenzálhassa a bemozdulást.
A témamódok között a Nagy érzékenység mód is megtalálható, mely automatikusan ISO1600 és 6400 között állítja az ISO szintet. Ennél az üzemmódnál a gép 3 megapixeles képméretet használ.
Optika
A DMC-ZX1 egyik erőssége a kényelmes zoomátfogású objektív. A Leica licensz alapján gyártott DC Vario-Elmar optika 4,5-36 mm-es, ami kisfilmes értéken 25-200mm-es gyújtótávolságnak felel meg. Ez 8x-os zoomátfogást jelent, ráadásul a 25mm-nek megfelelő nagylátószög igen kényelmes használatot tesz lehetővé, akár épületbelsőben, vagy akár csoportképek készítésénél. Az objektív fényereje F3,3-5,9. – nevezhetjük átlagosnak, legalábbis ebben a mérettartományban. Az optikában 9 lencsetag található, 7 csoportba rendezve, melyek közül 4 a képjavításért felelős aszférikus tag.
A három teleszkópos tubusból álló kis optika nagylátószögnél kb. másfél, tele állásban nagyjából 3 cm-re bújik ki a vázból. Kikapcsolt állapotban teljesen visszahúzódik, a frontlencsét pedig néhány fém lamella védi. Az objektívre előtét és szűrő nem tehető.
A zoom a kioldó gomb körüli gyűrű elfordításával szabályozható igen finom lépésekben (több mint 30 fokozatot számoltam), de csupán egy sebességgel. Kiegészítőként legfeljebb 4x-es digitális zoomot használhatunk. Mindkettő a képernyő alján megjelenő zoomskálán ellenőrizhető, ahol az aktuális fókusztartomány is kijelzésre kerül.
Amennyiben alacsonyabb felbontást választunk automatikusan elérhető az úgynevezett Extra Optical Zoom (EZ) funkció. Ez képkivágáson alapuló digitális zoomot jelent. 3 megapixeles felbontásnál például tele állásban ugyanazt a nagyítást kapjuk mint 12 megapixelnél ugyanitt, csak levágja a kép széleit a gép. Így a fotónk kisebb felbontásban 15,6x-os ekvivalens zoomnak megfelelő nagyítású lehet. Ez a szolgáltatás egy külön gombot is kapott a gép hátulján. Az első gombnyomásra azonnal 8x-os tele tartományba ugrik az optika, a következőnél pedig 3 megapixeles képméretre, egyben 15,6x-os ekvivalens zoomra. A harmadik gombnyomás visszaállítja a nagylátószögű állapotot.
A fényképezőgép egyik fontos újdonsága a teljesen megújult optikai stabilizátor. A korábbi MEGA O.I.S mostantól POWER O.I.S. néven fut és a gyártó tesztjei alapján az alacsony frekvenciás elmozdulásokat (légzés, szívdobogás stb. miatt) több mint dupla hatásfokkal képes kiküszöbölni. Nagyon jó eredményeket kaptunk a stabilizátor FZ38-nál elvégzett tesztjénél is. A stabilizátor két állásban (folyamatos és csak az expozíciónál stabilizáló), valamint automata állásban használható.
Ergonómia, kezelés
A DMC-ZX1-et tipikus Panasonicos formavilág jellemzi. Szögletes, a széleken lekerekített gépváza visszafogott, puritán kialakítású, mégis elegáns külsejű. Négyféle színben vásárolhatjuk meg. A klasszikus ezüst mellett fekete, fehér, piros és kék változatban kerül a boltokba. A szögletes külső kecsességét az apró, fém kezelőszervek fokozzák, melyek nem túl kényelmesek de esztétikusak. A kis gombokból csak a legszükségesebbeket találjuk a vázon, minden mást a menüből állíthatunk, de szerencsére egy gombnyomásra behívható a gyorsmenü (Q Menu), melyben a nyolc legfontosabb funkció azonnal elérhető.
A váz fém borítású, pontos illesztésekkel, kiváló összeszerelési minőséggel. Kényelemről ilyen kis gép esetében felesleges beszélnünk, vagyis ez a fogalom kétélű, hiszen a kis gombok a szögletes kialakítás és a nyilvánvalóan hiányzó markolat kényelmetlenségét ellensúlyozza a kis méretből és tömegből (akku és kártya nélkül 138 g) adódó komfort.
A gép alján lévő fém állványmenet bizonyos szempontból szerencsétlen helyre került, hiszen ennyire a szélre szorítva sosem betonbiztos az állványtalpra való felfogatás. Másrészt viszont jó helyen található, mivel még nagyobb talpon is jut elég hely az alsó rész másik felén lévő akku- és memóriafoglalat ajtajának kinyitásához.
A ZX1 főként automatikus beállításokkal rendelkezik. Az expozíció tekintetében például mind a rekesz, mind a záridő beállítását a gépre kell bíznunk. Ebben a gépben is feltűnik a Panasonic kompaktjaiból ismerős Intelligens Auto (iA) mód, melynél csak alapvető funkciókba, például a képméretbe, vagy a színeffektekbe van beleszólásunk. A ZX1-ben még tovább finomított iA lehetőség automatikus stabilizátort, témaprogram választást, intelligensen vezérelt érzékenységet, arcfelismerést, témakövető élességállítást és megvilágítás optimalizációt jelent.
A legtöbb beállítás Normál kép módban érhető el, ahol például az AF-mód, a fehéregyensúly, illetve az érzékenység is szabadon kiválasztható. Az expozícióra viszont itt is csak közvetve, a +/- 2 fényérték között, 1/3 lépésekben szabályozható expozíció korrekcióval van lehetőségünk. Ezt a fel iránygombbal érhetjük el, melynek második lenyomásával három képes expozíció sorozat is készülhet, 1/3, 2/3 és 1 Fé fokozatokban.
További módokban szintén az automatikáé a főszerep. A főtárcsán kiválasztható My Scene (MS) például egy tetszőleges, előre beállított témamódot kínál, a következő SCN állás pedig a 29 témaprogram bármelyikét. Ezek közül újdonságnak számít a háromféle színes keretet kínáló Fényképkeret mód, illetve a Nagy Dinamika beállítás, melyről részletesebben a képminőség részben írunk.
LCD
A TFT LCD kijelző 2,7” méretű, ami méréseink szerint valóban ennyit, 6,8 cm-es látható képátlót jelent. A kijelző 100%-os lefedettséget biztosít, vagyis a teljes képkivágás látható rajta. Felbontása 230 000 képpont, ami megfelelően részletesnek mondható és laposabb szögből is jól olvasható, színei sem torzulnak. Gyenge fényben hajlamos némi lassulásra, de elfogadható szinten és színeivel, valamint kontrasztátfogásával sem akdtak gondok. Erős napsütésben már gyengébben látható, de a nagy fényerőt adó POWER LCD módra kapcsolva valamelyest javíthatunk a problémán. Ezen kívül a fényviszonyok alapján változó Automata erősítés, illetve normál üzemmód használható. A kijelző világossága manuálisan is állítható +/-3 fokozatban.
A képek komponálásához is csak az LCD használható, mivel a kis gépvázra nem fért külön kereső. Itt kapjuk meg az összes felvételi információt is, melyek között a DISPLAY gombbal válthatunk. Ennek segítségével hívható a képernyőre a kétféle kompozíciós segédrács, valamint az élő hisztogram is, ha előzőleg engedélyezzük őket a menüben.
Sajnos a felvétel és lejátszás funkciók között ezen a gépen is külön kapcsolóval kell váltanunk, bár beállíthatunk a kép elkészítése után felvillanó gyorsnézetet is. A kapcsolós megoldás azért kényelmetlen, mert szinte minden más modellben a kioldó gomb lenyomására azonnal visszaválthatunk felvételbe, de itt kapcsolgatnunk kell. Lejátszásnál szintén a DISPLAY gombbal válthatók az információs képernyők a képek és videófájlok pedig a bal és jobb gombokkal lapozhatók. A zoomgyűrűt jobbra fordítva 2, 4, 8 és 16x-os nagyítást állíthatunk bármely képen, melynél a mutatott részlet az iránygombokkal görgethető. A gyűrűt balra fordítva kicsinyíthető a kivágás, illetve 9 és 30 nézőképes megjelenítésre, valamint naptár nézetre is lehetőségünk van.
Az LCD közvetlen kikapcsolására nincs mód, de inaktív állapotnál beállíthatunk 15 vagy 30 másodperces automata kikapcsolást.
Vaku
A váz kis mérete miatt a beépített vaku a markolati rész és az objektív közé került, ezért vigyázzunk, hogy vakuzáskor le ne takarjuk! Ez a távolság kb. 3,5 centit jelent az optika középtengelyétől mérve, ami a vörösszem hiba kialakulása miatt nem túl szerencsés, de hát ez a hasonlóan kicsi gépeknél sajnos gyakori. A ronda vörös szemek ellen kétféleképpen védekezhetünk. Először is a vaku elővillanásaival „Vszem” módokban, másodszor pedig a Felvétel menüben beállítható vörösszem csökkentéssel, amely szoftveres úton távolítja el a hibát.
A kis vaku az említetten kívül automata, derítő (mindig villan), lassú szinkron (hosszú záridő a háttér kiexponálásához) és kikapcsolt állást kapott. Hatóköre nagylátószögnél, Auto ISO beállítással kb. 0,6-5,3 méter, tele állásban 1-2,9 méter.
A készüléket a már említett vaku sorozatban is használhatjuk, melyet a témamódok között választhatunk ki. Ez esetben a gép 5 képet készít egyhuzamban.
Csatlakozók, akku, memóriakártya
A DMC-ZX1 csatlakozóit a jobb oldalon lévő műanyagajtó mögött találjuk. Az alsó kimenet kombinált funkciót kapott. Egyrészt audio és videó (A/V) kivezetésként, másrészt USB (2.0 Hi-speed) aljzatként szolgál. Mindkettőhöz egy-egy kábelt is mellékelt a gyártó. A felső csatlakozóhely egy nagyfelbontású, komponens videókimenet, amelyhez külön vásárolhatjuk meg a kábelt, ha HDTV-n szeretnénk viszontlátni képeinket és videóinkat.
A Panasonic DMW-BCG10E típusú lítium-ion akkumulátorát mellékeli a fényképezőgéphez, valamint alaptartozék egy hálózati töltő is. Ennek segítségével kb. 2 óra alatt tölthető fel teljesen az akkumulátor, amely így nagyjából 330 felvételig biztosít energiát a számunkra. Az akku a markolat alatti foglalatba helyezhető, melyhez egy műanyag fedél felhajtása után jutunk. Sajnos az ajtó elég gyengécskére sikerült, ezért nyitása után nem árt óvatosan bánni a géppel. Az akku kicsúszását egy műanyag, rugós pöcök gátolja.
Ugyanide került a kártyafoglalat is, melybe SD vagy SDHC memóriák helyezhetők. Ezeket szintén külön vásárolhatjuk meg. A gép kb. 40MB belső memóriával rendelkezik. A menüben lehetőségünk van az adatok másolására a memória és a kártya között, de a kártyán tárolt fotókat vágólapra is másolhatjuk.
