Röviden: Pentax Optio X teszt

0

A Pentax Optio X felbontása 5 millió pixel, ami megfelel a mostani közép kategóriának. Legalábbis a felbontás tekintetében. Az optika átfogása 3x-os, ez szintén átlagos. Nem megszokott azonban az elforgatható optika. Bár már jópár ilyet láttunk, mindig kisebb fenntartással vesszük kézbe az ilyen gépeket, hiszen nem egyszer jártunk úgy, hogy a kis méretek miatt az optika frontlencséjére rögtön egy ujjlenyomat került. Nos, az Optio X-nél ilyen nem történt, ezzel szemben viszont az LCD-t sikerült „összetaperolni”. A 2″-os LCD mellett ugyanis nem maradt túl sok hely, ahol a gépet meg lehetne fogni, bár erre a célra alakították ki a 4×2 apró fém „tüskékből” álló területet. A fém burkolatú fényképezőgép fogása igen fura. A zoom vezérlését a hüvelyk ujjunkkal kell végezni, a hátlap jobb oldalán elhelyezett tolókapcsoló segítségével. A lejátszás módba pedig az e felett elhelyezett gomb megnyomásával jutunk. Egy kézzel ez a művelet elfelejthető. A bekapcsolás is érdekes, a fotózás, a videózás és a hangfelvétel funkciókhoz egy-egy gomb tartozik, amelyek bekapcsoló gombként is használhatók, de menet közben üzemmód váltásra is alkalmasak.

Ennél nagyobb furcsaság, az állványmenet elhelyezése. Már majdnem beírtuk a jegyzeteink közé, hogy a gépre állványmenet nem került, amikor egyszer csak feltűnt a gép oldalán, a nyakpánt gyűrűjénél elhelyezett fém menet. „Nicsak, egy állványmenet. Nade itt??” Az első rácsodálkozás után jött a második. A gépet állványra helyezve az alapesetben álló képek készítésére lesz alkalmas, hiszen az állványmenet a gép oldalán található. A furcsa pozíció természetesen megmagyarázható azzal, hogy a gépen nem sok hely maradt, ahova egy ekkora méretű csavart el lehetne helyezni. Éljen a miniatürizálás! Szerencsére a Pentax Optio X tervezői fontosnak érezték, hogy a gépen legyen állványmenet is, így ezt, – jobb hely híján – a gép oldalára került (1 cm-re az optikai tengely oldalsó vetületétől). Jobb, mint ha nem lenne.

Az állványra helyezett gépből egyébként az SD kártya könnyedén cserélhető, de az akkumulátor cseréje finoman szólva nehézkes. Az akku ugyanis az optika mögötti fedlap teljes eltávolítása után vehető ki, a fedlapot viszont csak az optika elfordítása után előtűnő kis kapcsolóval lehet felnyitni. Az akku még ekkor sem esik ki, egy szalag segítségével kell azt a helyéről kiemelni. Ennyire bonyolult és nehézkes megoldással az elmúlt néhány év alatt még nem találkoztunk.



A képek komponálására csak a hátsó 2″-os, 210 ezer pixeles LCD-t használhatjuk, a gépre átnézeti kereső nem került, így sötétben problémás lehet a kompozíció beállítása. Lejátszáskor a képekbe 8x méretig tudunk belenagyítani, ami a nagy felbontásnak köszönhetően jobb képet ad, mint egy 1,8″-os 85e pixeles LCD (amit az S50 és S5i gépeken láttunk) 16x-os nagyításban. Az LCD-ért nagy piros pont a Pentaxnak (bár nehéz megérteni, miért egy ekkora méretű gépre kellett ezt rápréselni).



Az Optio X-ben ugyanaz az optika található, mint az S50 és S5i-ben is. Ennek fizikai fókusztávolsága 5,8-17,4 mm közötti lehet, amely (mivel a CCD is ugyanaz) megfelel kisfilmes formátumú gépnél 36-107 mm fókusztávolságnak. A zoom a nagylátószögű álláson kívül 6 pozícióra állítható (mint S5i és S50-nél), amely a kompakt 3x-os zoomátfogású gépek között kissé átlag alatt marad. Ha a fényképezőgépet makró állásba kapcsoljuk, a zoomot továbbra is használhatjuk. Makrózáskor tele állás érhetjük el a legnagyobb nagyítást (és a legkisebb torzítást is), ekkor a legkisebb befogható terület szélessége 55 mm, amely közepes érték. Ezen kívül használhatunk még szupermakró módot is, amikor csak nagylátószöggel fotózhatunk, ekkor viszont 35 mm széles területtel kitölthetjük a teljes képkockát (megfelel 1:1 leképezési aránynak kisfilmes gép esetén). Ez igen jó makróképességet jelent, igaz, ekkor a torzítás is jelentős és a témához nagyon közel kell mennünk.


A vaku elhelyezése is szokatlan. Mintha a gépet álló formátumú fotók készítésére tervezték volna. A vaku távolsága az optikától 3 cm, amely nem túl sok, de több hely nem volt a vázon, így távolabbra csak felpattanó vakuval lehetett volna helyezni. A vakumódok között csak a szokásosakat találjuk (auto, ki, derítés, vörösszem-hatás csökkentő).

Az Optio X (hasonlóan az S5i és S50 gépekhez) félautomata fényképezőgép. Az érzékenységet és a fénymérést kézzel is megadhatjuk, de a zársebesség és a rekesz értéke nem változtatható. A fehér-egyensúly automatikus álláson kívül megadható napfény, árnyék, izzó, fénycső értékekre, de kézi beszabályozásra is van lehetőség. A funkciók között témamódokat is találunk: tájkép, virág, portré, éjszakai, szörf, hó, önarckép, éjszakai portré, étel, múzeum, háziállat, sport, tűzijáték. A kép paraméterei közül megadhatjuk az élesítés, a színtelítettség és a kontraszt értékeit. Az elkészült képeken különböző képeffekteket is használhatunk: fekete-fehér, szépia, vörös, zöld és kék szűrő illetve ezek fekete-fehérrel való kombinációja.


A fókuszálást nagyobb területen, vagy szpot módban lehet elvégezni. Ezek között a felhasználó szabadon választhat. Gyenge fénynél sajnos az automatikát nem segíti segédfény. Kézi élességállítás viszont használható, ilyenkor az LCD-n 2x-esra nagyított kép látható a teljes felületen, amelyet sajnos kissé pixelesen nagyít. A kézi élességállítást távolságskála is segíti.



A Pentax Optio X-et nagy bátorság lenne jó sorozatlövőnek mondani. A sorozatfelvételi képessége ugyanis nem túl jó. Bár több, mint 10 képet lehet egymás után elkészíteni, a képek közötti idő közel 0,3 mp. A sorozat sebessége tehát 0,3 kép/mp. Ez még annyira sem jó, mint az S50-é. Valamire biztos használható is.

Videófelvétel max. 320×240 pixeles felbontásban készíthető, hanggal együtt. Az optikai zoom ezért nem használható, hiányát lépésenként állítható digitális zoom pótolja. A felvétel közben a fénymérés aktív, de az AF rendszer nem aktív.

A fényképezőgép sebessége átlagos, a bekapcsolás és az élőkép megjelenése között 3,2 mp telik el. Az élességállítás nagylátószögnél 0,6-1,4 mp, tele állásban 0,6-1,8 mp. Ha kellő fény áll rendelkezésre, a gép gyorsan tud élességet állítani. Szürkületben, vagy szobában belassul.

Kiegészítő, extra szolgáltatásokkal Optio X-et jól ellátták. Mind felvételkor, mind lejátszáskor használhatunk hisztogramot. Képelforgatás és képkivágás ugyan nincs, de a kész képek utólag bármilyen felbontásra leméretezetők, így ha betelt a memóriakártyán nem muszáj a gyengébb képeket törölni, elég azokat leméretezni, s így helyet felszabadítani (persze a leméretezéshez is szükség van egy kis szabad kapacitásra). A képekhez 30 mp-es hangmegjegyzés is fűzhető, sőt akár diktafonként is használhatjuk a gépet. Segédrácsot is megjeleníthetünk az LCD-n, hogy a komponálás könnyebben menjen.



A kész felvételek a gép belső 14 MB-os memóriájába, vagy SD kártyára kerülnek, az energiaellátást 710 mAh kapacitású Li-ion akkumulátor szolgálja. A CIPA szabványú mérések szerint – a gyár közlése alapján – 165 képet készíthetünk egy feltöltéssel. Nos, igen, a 2″-os LCD háttérvilágítása nem néhány milliwatt…

A fényképezőgép, a használati útmutató és a szoftver mellett a dobozban a következő tartozékok találhatók:

  • USB kábel
  • Audio/Video kábel
  • hordszij
  • Li-ion akkumulátor
  • hálózati töltő

A Pentax Optio X-et azoknak ajánljuk, akik szeretik az extrém megoldásokat, akik fontosnak érzik az elforgatható optikát, szeretnének nagy méretű nyomatokat készíteni, illetve kihasználni a gép jó makróképességeit. De nem ajánljuk azoknak, akik részletesen akarják állítgatni a gépüket, pontos rekesz és zársebesség értékekkel akarnak dolgozni, mert az Optio X ilyen szolgáltatást nem nyújt.

A gép ára a cikk megjelenésekor brutto 115e Ft. A Pentax Optio X-et a Slach Kft., a Pentax hivatalos importőre bocsátotta rendelkezésünkre a tesztelés idejére. Köszönjük!