Röviden: Vosonix X Drive II teszt

0

Egészen pontosan 20 GB-os. Egyik ismerősöm azon vacilált a napokban, hogy 256-os vagy 512-es Compact Flash kártyát vegyen-e. Egy hétre megy külföldre, 3 Mpixeles gépéhez mérve a 256 MB kicsit kevésnek tűnik, az 512-es kártya viszont már elég drága. Főleg, ha összevetjük a gép 80.000 Forintos árával. Az X-Drive II majd’ kétszer annyiba kerül, mint a nagyobbik CF – és majd’ 20-szor annyi tárolókapacitást nyújt. Persze egy kompakt géphez képest őrülten drága, azonban elfér rajta az egész család és a rokonság egész éves fotótermése – egyszerre. Arról nem is beszélve, hogy lehet a nagyinak HP, apunak Sony, öcsinek Canon, a nagybácsinak meg vadonatúj Fuji gépe – az X-Drive II mindet kezeli. Igaz, xD közvetlenül nem, csak CF adapterrel tehető a gépbe.



A külseje – mint már említettem – nem valami nagy szám, de látszik, hogy odafigyeltek rá és az egyszerű szappantartó helyett az elektronika egy picit csinosított dobozba került. A tervezéskor a fő szempont a használhatóság volt, szokták ilyenkor mondani. Nagy LCD, egyértelmű ikonok, összesen két gomb (Copy és Power – vajh’ mire szolgálhatnak?). Ezen a gépen még a legelvetemültebb művészettörténet-esztétika szakos bölcsészhallgatók is gond nélkül kiigazodnak.

A driver installálása már nem ilyen egyszerű, bár minimális számítástechnikai ismeretekkel azért megoldható. Sajnos az amúgy csinos mini CD-n nincs központi vezérlőprogram, ami az installálást segítené, a vezérlőprogramokat ezért magunknak kell kiválasztanunk. A CD-n egyébként Mac OS-hez és Linuxhoz való driver is helyet kapott. Ha telepítettük a megfelelő vezérlőprogramokat, már minden megy magától. A Windows cserélhető lemezként kezeli a háttértárolót. XP esetén összesen négy meghajtó jön létre a gép csatlakoztatásakor: az első meghajtó a winchesteren tárolt adatokat tartalmazza, a második a Compact Flash kártyolvasó, a harmadik a Secure Digital, MemoryStick, Smart Media elérését biztosítja. A negyedik meghajtót kiválasztva a fenti médiákon tárolt összes adat egyszerre jelenik meg.



Az X-Drive II – stílszerűen – USB 2.0-ra lett optimalizálva. Ez a hagyományos USB-nél jóval gyorsabb adatforgalmat tesz lehetővé, viszont manapság még nem általánosan elterjedt. Szerencsére a vezérlőprogram lefelé kompatibilis, azaz azoknak sem kell elkeseredniük, akiknek csak USB 1.1 van a gépükben.

Háttértárolónál két paraméter számít igazán: a merevlemez mérete és a másolás sebessége. Az elsővel nincs is gond. A szerkesztőség egy 20 gigabájtos winchesterrel szerelt X-Drive II-t kapott. Ha valakinek ez nem lenne elég, a használati utasításból azt is megtudhatja, hogyan szerelhet a gépbe másik 2,5″-es merevlemezt. Az új vinyó beépítése amúgy gyerekjáték, mindössze 4 csavart kell kicsavarni, és már ki is vehető a gyári HDD.



A másik lényeges tényező az írás-olvasás sebessége. Először az olvasási sebességet mértük. Ehhez egy teljesen teleírt 1 GB-os MicroDrive-ot használtunk. A kártyán tárolt 476 kép összesen 1.064 MB-t tett ki. Ezt az adatmennyiséget 17 perc 25 másodperc alatt tette magáévá az X-Drive. A feltöltés lassúságát részben a MicroDrive okozta, lévén a kártya – korábbi tesztek bizonyítják – legfeljebb 3.432 KB/s sebességgel olvasható. Ugyanakkor X-Drive II ettől is jócskán elmaradt, mivel mindössze 1.003 KB/sec-ot produkált, ami, valljuk meg, elég halovány teljesítmény.

A merevlemezről aztán egy másik merevlemezre, egy számítógép HDD-jére töltöttük át a fotókat, ez 4 percbe 14 másodpercbe telt, ami 4.190 KB/sec sebességet jelent! A háttértároló tehát kiválóan kihasználja az USB 2.0-ás portot. A lassabb USB 1.1-re kötve az áttöltés már nem volt ennyire gyors: ugyanazt az adatmennyiséget az USB 2-nél majdnem 5-ször lassabban, egészen pontosan 19 perc alatt töltötte át a számítógépre.

Mindenképp meg kell említeni, hogy a géphez kiegészítők sokaságát mellékeli a gyártó. Ezek közül kiemelkedik a csinos fekete tok, mely puha bélésével és sok zsebével tökéletes útitársa minden digitális fényképezőgéppel felszerelkezett turistának és fotósnak. Különösen tetszett a négy memóriakártya-zseb. A gép dobozában található ezen kívül egy mini USB kábel, egy driver CD és egy használati utasítás. No meg a beépített akkumulátor töltője. A dokumentáció szerint az akksi egy teljes feltöltéssel 1,6 órán keresztül működteti az X-Drive II-t. A rendelkezésre álló rövid idő alatt ezt sajnos nem volt alkalmunk tesztelni – az első feltöltésnek legalább 8 óra hosszúnak kellene lennie – , az viszont biztos, hogy a gép nagyon spórol az akkuval: ha két percig nem kell dolgoznia, máris kikapcsolja magát.



A Vosonix X-Drive II háttértároló kiváló alternatíva azoknak, akik egy-egy alkalommal sok képet fotóznak és nem akarnak súlyos tíz- vagy százezrekért memóriakártyát vásárolni. Ha a tág családban vagy baráti körben több digitális fényképezőgép is van, akkor a készülék jócskán megéri bruttó 70.000 Forintos árát.

Köszönjük a Kelly-Technek, hogy a terméket rendelkezésünkre bocsátotta.