Sigma 150-600mm f/5-6,3 DG DN OS | Sports – teszt

0

Felépítés

A Sigma mérnökeire komoly teher nehezedik, hiszen a tükör nélküli fényképezőgépek rohamos terjedésével egyre nagyobb szükség van a kifejezetten MILC-ekhez fejlesztett objektívekre, hiszen senki sem szeretne adapterrel kínlódni. Jóllehet, ma már a Pentaxon (Ricoh-n) kívül nincs gyártó, amely ne készítene tükör nélküli fényképezőgépet, a Sigma egyelőre csak a Leica L bajonett szövetségen belül az L bajonettes, valamint a Sony E bajonettes gépekhez kínálja új objektívjeit (sajnos arról semmi információ nincs, hogy készül-e valaha Canon RF és Nikon Z bajonettes, valamint Fujifilm F bajonettes modell, de az is érdekes, hogy a mikroNégy Harmadra már nem készülnek új objektívek, sőt, egyes korábbi modellek mFT bajonettes verziói is lekerültek a palettáról).

A Canon full-frame MILC felhasználók tehát egyelőre csak irigykedve nézhetik, hogy a Sigma milyen objektíveket kínál natív MILC bajonettel. Sajnos a Canon EOS R felhasználóknak gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy Leica L vagy Sony E bajonettes objektívet pattintsanak fel RF bajonettre, hiszen míg a Leica L rendszer 20 mm-es, a Sony E gépek pedig 18 mm-es bázistávolsággal rendelkeznek (bajonett – szenzor távolság), a Canon RF 20 mm-es bázistávolságú. Adapterezni pedig csak olyan rendszerre lehet, amelynek bázistávolsága kisebb, mint a fogadandó objektív rendszerének bázistávolsága (a Sony E objektív esetében 2 mm-nyi adaptervastagsággal éppen megoldható lenne a Canon EOS R-re felcsavarás, de ilyen méretben valószínűleg soha sem készül majd adapter).
A Nikon Z felhasználók a 16 mm-es bázistávolság miatt egy kicsit jobb helyzetben vannak, erre a rendszerre már létezik autofókuszt is biztosító Sony E adapter, a Megadap ETZ11 mindössze 4 mm vastagságú. Friss termék lévén gyakorlati tapasztalat azonban még nincs ezzel.

A Sigma új, kifejezetten tükör nélküli gépekhez fejlesztett telezoom objektívét a Leica L és Sony E bajonettes gépek tulajdonosai már adapter nélkül használhatják.

A japán gyártó még 2016-ban készítette el az első szériás 150-600mm f/5-6,3 DG OS HSM telezoomját, amelyből kétféle változatot is piacra dobott a full-frame szenzoros tükörreflexes fényképezőgépekhez: a mindennapi használatra és amatőr fotósoknak szánt, kialakításában és lencsetagjainak méretében is visszafogottabb Contemporary modellt, valamint a magasabb igényeket kielégítő, jóval méretesebb frontlencsét kínáló, robusztusabb Sports modellt.
Gyakorlatilag azt gondolhatnánk, hogy az új Sigma 150-600mm f/5-6,3 DG DN OS | Sports a korábbi DSLR modell kicsit átdolgozott bajonettű változata, de aki ismeri az új Sigma DG DN objektíveket, nagyon jól tudja, hogy a japán gyártó nem elégszik meg azzal, hogy a korábbi tükörreflexesekhez készült objektíveket csupán pár változtatással kiadja a MILC-ekhez.

Azt már a bejelentéskor láttuk, hogy az új 150-600mm f/5-6,3 DG DN OS | Sports több ponton is különbözik a DG OS HSM jelölésű DSLR változattól. Egyrészt kisebb lett a frontlencse átmérője (105 mm helyett 95 mm, ugyanúgy mint a korábbi Contemporary modellé), másrészt optikai felépítésben is van eltérés.

Az előző változat 24 lencsetagja közül két FLD („F” típusú alacsony szórású) és két SLD (speciálisan alacsony szórású) tag dolgozott a kromatikus aberráció minimalizálásán, az új, 25 lencsetagos optikai rendszerben azonban a két SLD tag mellé egy helyett kettő FLD tag került.

A plusz lencsetag azonban nem növelte az objektív tömegét, sőt, a gyártó kifejezetten a kisebb súlyra törekedett, így a korábbi 150-600mm f/5-6,3 DG OS HSM Sports modellhez képest mintegy 760 grammal könnyebb is lett az új típus. Persze ebben vastagon benne van a lencseátmérő csökkenése is (a korábbi Contemporary modell 1930 grammos tömegénél azért többet nyom az új objektív: a DG DN OS | Sports 2100 grammos, de több lencsetag is van benne).

A kellemesen nagy gyújtótávolság természetfotózásra és akár sportfotózásra is alkalmassá teszi az objektívet, igaz, sajnos nem túl komoly fényereje miatt ez azért kompromisszumokat igényel majd. A csupán átlagos, vagy kissé átlag alatti fényerő miatt viszont az árcédulán lévő számok alakulnak igazán kedvezően.

Bár az objektív nem tekinthető óriási zoomátfogásúnak, a nagy gyújtótávolság és a zoomos kialakítás miatt a fényerő nem kifejezetten magas. A kezdő fényerőnk 150 mm-nél f/5, ami már 175 mm-es gyújtótávolságnál F5,6-ra esik, majd ez marad is egészen 365 mm-ig, ahol eléri az F6,3-at és innen már 600 mm-ig ez a fényerő áll rendelkezésre. Tegyük hozzá, hogy a Sony saját FE 100-400mm-es és 200-600mm-es objektíve sem kifejezetten erős fényerőben: előbbi f/4,5-5,6, utóbbi f/5,6-6,3 közötti.
L bajonetten pedig még ennyi alternatíva sincs, ott 300 mm fölé nem megy semmi más, csak Sigma objektív.

A nagy gyújtótávolságok miatt a reciprok szabály szerint nem elégedhetnénk meg 1/400-1/640 mp-es záridővel, de a beépített optikai stabilizátor segít majd a berázásmentes képek készítésében. Ennek hatékonyságát 4 fényértékben adta meg a gyártó, azaz elviekben 600 mm-en készülhet berázástól mentes kép 1/40 mp-cel is. Persze az extra magas felbontású szenzoroknál a reciprok szabály már rég nem úgy működik, ahogy azt filmes gépeknél megszoktuk, bizony a nagy felbontás pixelszinten nézve komolyabb nagyítást jelent, amely miatt a berázás is sokkal jobban észrevehető.

A tükörreflexes vázakhoz tervezett optikákkal ellentétben itt a közelpont a zoomtartomány két végén nem azonos: 150 mm-es kezdő gyújtótávolságnál a minimális tárgytávolság 58 cm, míg 600 mm-es tele végnél 2,8 méter. A leképezési arány 180 mm-nél 1:2,9. A mélységélességet 9 lekerekített lamellából álló rekesszel befolyásolhatjuk, amely várhatóan szűkebb rekeszállásoknál is szebb bokeht kínál majd, mint ha csak 7 lamellát használtak volna. Az élességállítás a MILC-ekhez készült objektíveknél megszokott módon léptetőmotoros, amely csendben és jó sebességgel teszi a dolgát.

Egy ilyen gyújtótávolság átfogású objektívet nemigen lehet belső zoomosra összehozni (maximum úgy, ha eleve brutál hosszú tubusba kerül minden), így a gyújtótávolság növelésével ez az objektív is előrébb nyújtózkodik. A belső élességállításnak köszönhetően a frontlencse nem fordul el és nem is mozog előre-hátra az élességállítás során.
Az objektív rendelkezik csepp- és porállóságot biztosító szigetelésekkel, amely nem csak a bajonett csatlakozónál található gumiperemet jelenti, te a tubus több pontjára is került por vagy víz bejutását gátló lezárás (persze ettől még az objektív nem vízálló, tehát víz alá ne merítsük, de csepergő esőben lelkiismeret furdalás nélkül használhatjuk).

A 88 mm (hasznos) átmérőjű frontlencse elé 95 mm-es szűrőket tekerhetünk fel.

Az objektívhez első és hátsó kupakokat, egy LH1034-01 jelzésű műanyag napellenzőt, egy erre húzható puha gyöngyvászon huzatot, valamint állványgyűrűt, vállpántot és egy puha tokot kapunk a gyári csomagolásban. A külön gyöngyvászon huzatnak köszönhetően akkor sem kell kínlódnunk a frontlencse kupakkal, ha napellenzőt használunk, hiszen a kupakot kiválthatjuk a huzattal. De napellenző nélkül is van lehetőségünk védeni a frontlencsét a mellékelt 95mm-es kupaknak köszönhetően (a DSLR verziónál ilyet nem kaptunk).
Az állványgyűrű alján Arca Swiss kompatibilis talp található, amelyen egyetlen 3/4″-os állványmenet található. Monopodon használva az objektívet a talpat lecsavarozva kapunk ideálisabb felfogatási helyet.
A puha tok vállpánttal, valamint oldalán egy kézi fogantyúval is rendelkezik. Övre fűzni azonban nem lehet.

A specifikáció a Sigma 150-600mm f/5-6,3 DG DN OS | Sports adatlapján tekinthető meg.

Használati tapasztalatok

Az objektív a szokásos remek építési minőséget mutatja. A külső burkolat viszont hőstabil polikarbonát, amely kellemes tapintást kölcsönöz az objektívnek. A fém bajonett csatlakozó köré cseppálló szigetelést nyújtó gumi csíkot is helyeztek, de ahogy már jeleztük, további szigetelések is találhatók az objektívben, amely időjárásállóságot biztosít

Az objektív kupakok nélkül 2092 grammot nyom, míg első és hátsó kupakkal, valamint napellenzővel együtt 2278 grammal növeli fotóstáskánk tömegét. Nyilán erre már nem lehet a „pehelysúlyú” jelzőt aggatni, de tény, hogy könnyebb, mint a korábbi modell. A hordozásához a saját puha tokját is használhatjuk, amely méretében sajnos nem sokkal nagyobb, mint az objektív, így a gépvázzal együtt már nem tehetjük el az objektívet (pedig milyen praktikus lenne, ha egy táskával ez megoldható lenne).

A zoomgyűrű az objektív elejére került, igen széles, erősen bordázott, így „vakon” is megtaláljuk. A zoomolást egyébként nem csak a gyűrű elforgatásával, de a napellenző, vagy a frontlencse körüli perem tolásával, húzásával is állíthatjuk, azaz tolózoomosként is használható a Sigma 150-600mm f/5-6,3 DG DN OS | Sports, legalábbis a Zoom kapcsoló S állásában. Ezt a gyártó Dual Action zoomnak nevezi.

A tolózoom lehetőség itt egyben azt is jelenti, hogy az objektívet lefelé tartva a külső tubusból „kicsúszik” a zoom belső része és a zoomgyűrű eltekerődik nagyobb gyújtótávolság felé. Ezt megakadályozhatjuk akkor, ha a Zoom kapcsolót T (tight) állásba helyezzük. Ez esetben nem csúszik ki az objektív belső tubusa, viszont a zoomgyűrűt tekerni és az objektívet tolózoomként használni is nehezebb lesz.
Zoomoláshoz a gyűrűt használva 120 fok elforgatással érünk át a teljes tartományon.
A zoomgyűrűn a 150, a 180, a 200, a 250, a 300, a 400, az 500 és a 600 mm-es gyújtótávolságot tüntették fel.

A fókuszgyűrű kb. középtájt helyezkedik el, ennek bordázata kissé sűrűbb, mint a zoomgyűrűé. A fókuszgyűrű nincs közvetlen fizikai kapcsolatban a fókuszcsoporttal, annak mozgatását a fókuszmotor végzi, azaz kézi élességállításkor mi csak elektronikusan vezéreljük a fókuszálást.

Nem meglepő módon az objektív nem parfokális, vagyis a 100 mm-nél beállított élesség 600 mm-es gyújtótávolságnál már elmászik. Viszont 600 mm-es gyújtótávolságon fókuszálva kb. 300 mm-ig még jó fókusz marad.

Távolságskála nem került az objektívre, ilyet az alkalmazott fényképezőgép a hátsó kijelzőjén jeleníthet meg.

Van viszont rengeteg kapcsoló és egy gomb is:

  • a zoomgyűrűhöz közel a zoom rögzítésére is használható L-T-S feliratú kapcsoló látható, amely a zoomgyűrű 150 mm-es állásában kínál rögzítési lehetőséget L állásban, T állásban keményebb zoomolást, S állásban pedig könnyebb zoomolást állít be.
  • a gépvázhoz közelebb található a fókuszmód választó kapcsoló, amelynél az autofókusz (AF) és a kézi fókusz (MF) között válthatunk.
  • alá az élességállítás tartományát módosító kapcsolót helyezték el, amelyen teljes tartományt, 10 m-végtelent és közelponttól-10 métert állíthatunk be.
  • a következő kapcsoló a stabilizátor üzemmódját módosítja, az 1-es állás a normál üzemmód, a 2-es állást svenkeléshez ajánlja a gyártó. Állványon érdemes kikapcsolt stabilizátorral dolgozni, ehhez való az Off, azaz kikapcsolt állás.
  • legalulra a Custom kapcsolót helyezték, ahol 1-es és 2-es állás biztosítja a személyre szabhatóságot. Alapesetben a Sony E bajonettes változatnál az élőkép stabilizálásának erősségét állítja, a Leica L bajonettes modellnél pedig az USB dokkolóval egyéb beállítás is végezhető.
  • a fókuszgyűrű és a zoomgyűrű között három AFL gombot is elhelyeztek (a jobb oldalt leszámítva).

A Sigma 150-600mm f/5-6,3 DG DN OS | Sports Leica L bajonettes változata kompatibilis az UD-11 jelölésű Sigma USB dokkolóval, amelynek segítségével nem csak a fókusz finomhangolását és a firmware frissítését végezhetjük el, de a stabilizátor módokat és az egyedi Custom módokat is beállíthatjuk. Sony E bajonettre azonban nincs USB dokkoló, a firmware esetleges frissítését a vázról végezhetjük.
Szintén használhatók ezzel az objektívvel a Sigma 1,4×-ező és 2×-ező telekonverterei.

Természetfilmeseknek lehet érdekes kérdés, hogy vajon a fókuszálás során mennyiben változik meg az objektív látószöge, hiszen erőteljes fókuszlégzés (focus breathing) esetében a bokeh-ból való témára fókuszálás, vagy közeli képről távolira átfókuszálás során nem túl szép látószögcsökkenést (vagy növekedést) kapnánk, ami kissé olyan hatást adna, mint ha még a zoomot is tekertük volna.
A próbánk alapján elmondható, hogy fókuszlégzés gyakorlatilag nem jelentkezik, csupán 150mm-es állásnál érződik egy nagyon minimális látószögváltozás a közelpont és a végtelen között, bár ez az igen kicsi mélységélesség miatt nem is igen vehető észre. Nagyobb gyújtótávolságoknál még ennyi sincs.
A lenti videó 150mm-es gyújtótávolsággal készült.