Sigma 18-200mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C)

0
Hirdetés

Képminőség

Színhiba

Kevés olyan zoomobjektív létezik, amelynél tökéletesen lehetne korrigálni a színhibát, pláne ha az nagylátószöget és tele állást is kínál. A Sigma minden bizonnyal a lehetőségei maximumát érte el a Sigma 18-200mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) objektívénél, hiszen nem kevesebb, mint három SLD tagot is beépített. Bár ettől akár azt is gondolhatnánk, hogy teljesen megszűnt a színhiba, erről sajnos nincs szó, de tény, hogy csak minimális a kromatikus aberráció, egyáltalán nem nevezhető zavaró mértékűnek. Teljes nagylátószögnél még jól látható a kromatikus aberráció kékes-lilást elszíneződést okozó hatása, 28 mm-es gyújtótávolságnál már ez a hiba alig látható.

A színhiba mértéke egyébként nem túl jelentős, 10 Mpixelre vonatkoztatva legrosszabb esetben 5-6 pixel szélességben látható, amely 10×15 cm-es papírképnél 0,2 mm, 60×40 cm-es nyomatnál pedig 0,8 mm szélességben jelentkezik.

Bokeh

Az objektívbe 7 lekerekített lamellából álló rekesz került, amely elviekben a maximális fényerőnél szűkebb blende esetén is kedvező bokeh formát biztosít. A 200 mm-es gyújtótávolságon készített tesztkép azonban inkább azt mutatja, hogy már 1 blendével szűkebb rekesz esetén is látható egy kis szögletesség a fényfoltokban,, még szűkebb rekesznél pedig már messze járunk az ideális körformától.

Aki tehát szép háttérelmosás mellett finom bokeh-vel díszített fotót szeretne készíteni, ezzel az objektívvel maradjon nyitott blendénél.

Geometriai torzítás

A Sigma 18-200mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) geometriai torzítás szempontjából nem teljesít túl jól. Teljes nagylátószögnél az átlagosnak számító 0,7%-os hordótorzítással találkozunk, amely a gyújtótávolságot növelve igen gyorsan átcsap párnatorzításba, 28 mm-nél már a párnatorzítás is 0,7% mértékű, amelyet majdnem a tele végéig meg is tart az objektív.

A torzítás mértéke alapvetően nem számít nagynak, de az a tény, hogy 0,5%-nál kisebb torzítással szinte csak 22-24 mm környékén fotózhatunk, egy kicsit megnehezíti a precíz munkát igénylő fotózásokat. Persze jópár RAW konverter kínál remek korrekciós lehetőséget, így az ilyen torzítások ma már inkább csak elvi kérdések.

Geometriai torzítás



0,7% hordótorzítás


0,7% párnatorzítás


0,7% párnatorzítás


0,5% párnatorzítás

Peremsötétedés

Komoly átfogású objektíveknél is sűrűn jelentkezik a sarkok erőteljesebb sötétedése, főként teljes nagylátószögnél, illetve a tele végen. A Sigma 18-200mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) nagyjából hozza is a papírformát: nagylátószögnél nyitott blendével még 20% feletti a képsarok sötétedése, köztes zoomállásnál ez az érték 15% alá csökken, majd teljes tele állásban valamicskével 15% fölé kúszik.

Persze a számszerű érték csak egy dolog, s ennél talán fontosabb az, hogy a sötétedés milyen módon következik be: hirtelen, jól láthatóan, vagy szép finom átmenettel. Előbbi ugyanis jóval zavaróbb tud lenni, míg utóbbi akár egy művészi jellegű kép előnyére is válhat.

Peremsötétedés


23%

13%

10%

10%

14%

6%

5%

13%

4%

16%

7%

Makró, közelfényképezés


30 cm közelpont,
62 mm széles lefedés

A Sigma 18-200mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) objektívvel érdekes dolgot tapasztaltunk közelfényképezés tesztünk során. Bár a specifikáció úgy szól, hogy a legkisebb tárgytávolság 39 cm, nekünk a minimális tárgytávolságunk, ahol még az autofókusz élesre állított, 30 cm volt. Mindez teljes tele állásnál 11,5 cm-es munkatávolságot jelent, ilyen közel lehet a téma az objektív frontlencséjéhez.

Ilyen esetben 62 mm széles témával tölthetjük ki a teljes képmezőt, amely 1:2,75 leképezési arányt jelent (a gyári adat a leképezési arányra 1:3). A kép minimális mértékben, 0,3%-ban hordótorzítású (itt hadd utaljak vissza a torzítás tesztünkre, ahol 4 méteres tárgytávolságnál még 0,5%-os párnatorzítást tapasztaltunk a tele végnél), ennél kicsit problémásabb viszont, hogy sík témánál a képsarkok már kiesnek a fókuszból.

Képminőség

A Sigma 18-200mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) kategóriáján belül igen jól teljesít. Nagylátószögnél már teljesen nyitott blendével is szinte a maximumot hozza, azaz f/3,5-nél sem kapunk erősen lágyabb képet, mint kissé lerekeszelve. 28 mm-nél azért már a nyitott, F4-es blende jóval lágyabb képet eredményez, mint az F5,6-os, s itt már az F8 is még jobb eredményt hoz.

Ezek persze megszokott dolgok, az viszont nem, hogy nyitott blendénél is alapvetően igen jó képeket készíthetünk, főleg a zoom köztes állásaiban. Ha még rekeszelni is van lehetőségünk, akkor kategóriáján belül az egyik legjobb rajzot kaphatjuk.

A képsarkokat a nagylátószögű álláson kívül dicsérni tudjuk, hiszen míg nagylátószögnél azért a képsarkok rajzolata jól láthatóan gyengébb, mint a képközépé, nagyobb gyújtótávolságoknál ez a jelenség nem annyira szembetűnő.

A tesztfotók között érdemes egy pillantást vetni az ellenfényban készült képre is, amelyen jól látható, hogy mennyire sikeresen csökkentették a belső reflexiókat (ugyanezen fotónak a párja, ugyanott és ugyanakkor készítve a 18-250 mm-es objektívnél is elérhető).

Értékelés

Tesztünk során bizonyosságot nyert, hogy a Sigma új szériás 18-200mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) optikája méltán került az új termékvonalba, a korábbi modelleknél egyértelműen szebben dolgozik, ami főként a nyitott blendés fotózásnál érhető tetten. Torzítása elfogadható mértékű, peremsötétedése főként nagylátószögnél és makrózásnál lehet zavaró a viszonylagos hirtelensége miatt.

A rajzolat javításán túl azonban a Sigma mérnökeinek azt is sikerült elérni, hogy az új változat könnyebb és kisebb legyen, mint elődje, így e tartományban a második legkönnyebb optikaként tarthatjuk számon (a legkönnyebb a Tamron 18-200 mm-ese, ebben azonban nincs optikai stabilizátor).

Bár a Canon és Nikon termékpalettáján f/3,5-5,6 fényerővel találunk 18-200 mm-es utazózoom objektívet, azok mind nehezebbek a Sigma 18-200mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C)-nél, ráadásul makróban bőven alulmaradnak, s a Nikon változata majd dupla ennyibe kerül (persze ott igazi ultrahangmotoros élességállítást élvezhetünk).

Aki tehát a kis tömegért, a jó makrózási lehetőségért cserébe hajlandó tele végnél 1/3 Fé-kel gyengébb fényerőt elfogadni, mint a nagy gyártók konkurens objektívei, az nagyon jól járhat ezzel az objkektívvel. Igaz, fókuszmotorja miatt az élességállítás sebessége nem mondható túl gyorsnak, de hobbi és amatőr célokra, ha a téma nem gyorsan mozgó, akkor ez is megfelelő.

A Sigma 18-200mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) Canon EF, Nikon F, Pentax K, Sigma S és Sony A bajonettes változatban vásárolható meg, jelenleg 115.000 Ft körüli áron.

A Sigma 18-200mm f/3,5-6,3 DC MACRO OS HSM (C) objektívet a Sigma objektíveket idehaza forgalmazó Hama Kft-től kaptuk a teszt idejére. Köszönjük!