A nemzetközi nagyvállalatok egy-egy új marketing stratégia elindításakor szeretnek hangzatos, de a valóságban túl sokat nem jelentő szlogeneket bevezetni. Ezek célja legtöbbször mindössze annyi, hogy a segítsék a kommunikációt, és a termék hirdetésekor kiemelkedjenek abból a zajból, ami ma bennünket körülvesz. Van amelyik cégnek ez sikerül, és van amelyiknek kevésbé, de azért a többségüknek valószínűleg működik, különben nem használnák ezt a technikát.
Aztán vannak olyan cégek, amelyek stratégiájában az új szlogen vagy elnevezés bevezetése nem csak marketing, hanem egy teljesen új filozófia, működési mód kezdetét is jelenti. Ilyen cég a fotográfiai objektíveket gyártó Sigma is, mely még 2012-ben mutatta be Sigma Global Vision nevű koncepcióját.
Bár koncepciónak hívom, itt nem egy jövőbeni termék mintájára kell gondolni, hanem egy új tervezési, gyártási és minőség ellenőrzési rendszerre, amit a cégalapító fia, Kazuto Yamaki vezetett be, miután átvette a cég irányítását. A kezdetben csak szokásos marketing szlogennek tűnő név mögül azóta egy teljesen új termékvonal nőtt ki, ami gyökeresen változtatta meg a fotósok fejében a Sigmáról alkotott képet.
Három kategória
A leglátványosabb, és elsőre legnehezebben érthető újdonság az objektívek jelölésében jelent meg. A Sigma a többi gyártóval ellentétben nem olcsó (belépő szint), közepesen drága (haladó) és nagyon drága (profi) kategóriákra osztotta a termékeit, hanem három kicsit nehezebben megfogható területet jelölt ki, melyek inkább az igények mentén próbálják irányítani az érdeklődő fotósokat.
„A” mint művészet (Art)
Az teljesen természetes, hogy a kiváló minőséget minden kategóriánál az elsődleges helyen említi egy gyártó, hiszen senki sem akarhat gyenge terméket vásárolni. Az Art sorozat objektívjei is a legkiválóbb optikai képminőséget biztosítják, a hangsúly itt a művészi önkifejezés elősegítésén van. Ebbe a csoportba ugyanis kivétel nélkül nagy fényerejű objektívek kerültek. Többségük fix gyújtótávolságú, így a tervezésnél csak egyetlen egy látószögre kellett koncentrálni. Az Art sorozatú zoomok nem csak nagy fényerejűek, de a kezdő fényerő a teljes zoomtartományban azonos, ami szintén a legjobb objektívek sajátossága. Minden fix objektív F1.4-es fényerejű, és a 6 objektív tökéletesen lefedi a 20-tól 85 mm-ig tartó gyújtótávolság skálát. Az 5 zoom között akad két db F1.8-as, egy F2-es és kettő F4 fényerejű objektív, így mind igen komolyan megfelel mind művészi, mind pedig professzionális felhasználásra.
„C” mint kortárs (Contemporary)
Ez a kategória talán a legnehezebben elhelyezhető, hiszen már eleve az elnevezése is nehezen megfogható. Ebben a kategóriában a Sigma a lehető legkisebb méretben igyekszik az aktuális csúcstechnikát nyújtani. Nem mintha a csúcstechnika a többi kategóriában nem lenne jelen, a hangsúly itt a méreteken van. Ezek az objektívek azoknak készülnek, akik a kis méretért és tömegért hajlandóak kompromisszumot kötni a fényerő terén. A fizikát ugyanis nem lehet egykönnyen kijátszani, a nagy fényerőhöz még mindig nagy és nehéz lencsetagok szükségesek. Aki nem akar nehéz és méretes objektívekkel kirándulni, az be kell érje egy picit kevesebb fénnyel (és nagyobb mélységélességgel). A mai gépek rendkívül jó, nagy érzékenységnél is elérhető képminőségének, és a Contemporary objektívek jóval kedvezőbb árának ismeretében a legtöbb hobbifotós számára nem gond a választás.
„S” mint Sports
Az elnevezés magától értetődőnek is tűnhet, pedig ezek az objektívek sokkal többre is képesek lehetnek, mint sportfotózásra. A gyors elektronika és mechanika minden esetben időjárásálló szerkezetbe kerül, így bátran ki lehet állni esőbe is fotózni, a felszerelést nem kell félteni. Ez a sportfotósok mellett valószínűleg természetfotósok és fotóriporterek esetén is fontos kritérium. Ebbe a kategóriába egyelőre csak két nagy tele zoom és egy fix tele tartozik, de biztosan bővül még ez a kínálat.
Megbízható minőség
De az objektívek átkategorizálása önmagában még csak egy marketing fogás lenne, és hosszú távon nem biztosítana semmiféle előnyt a cég számára a korábbiakhoz képest. Szerencsére a Sigma nem csak a szavak szintjén, de a tettek terén is megújult. A Sigma Global Vision elvek szerint a kiváló objektívek alapja az alapos tervezés, a precíz gyártás és a kíméletlen ellenőrzés. Bár mindhárom területen hozott változást az új vezető, ahogy hallottuk a legfontosabb megújulás mégis a legutolsó területen történt. Ki ne emlékezne még azokra az időkre, amikor a tesztek vagy más fotósok tapasztalatai alapján megvett Sigma objektív nem hozta azt a képminőséget, vagy netán fizikailag sem állt épp annyira masszívan, mint a beszámolókban szereplő példányok.
A Sigma 5 éve változtatott a gyártási folyamaton, és bevezette az A1 MTF mérési rendszert, amivel minden egyes elkészült objektívet bevizsgálnak. Ha egy objektív nem felel meg a tervezéskor felállított kritériumoknak, akkor nem hagyhatja el a gyárat. Ez az egyetlen módosítás a gyártási folyamatban olyan mértékben változtatta meg a boltba kerülő termékek minőségét, hogy a Sigma Global Vision megjelenése óta minőségi kifogásról fotós körökben nem is hallani.
Az A1 mérési rendszer alapját a Sigma 46 „megapixeies” Merill generációs Foveon szenzor adja. Ez a szenzor a korábbi ellenőrzéseken észrevehetetlen nagyfrekvenciás részleteket is segít megvizsgálni, így a boltokba kerülő objektívek a mai nagy felbontású szenzorok igényeit is stabilan ki tudják elégíteni. Mivel a Foveon szenzorok csak APC-C méretűek a teszt során a méréseket a kép közepén és a sarkokban külön-külön végzik el. Az objektív csak akkor megy át a teszten, ha nem csak középen, de a sarkokban és a széleken is teljesíti az elvárásokat. Az Aizuban lévő gyártósor végén működő tesztrendszeren kivétel nélkül minden legyártott optikának át kell mennie.
Testreszabás
A Sigma Global Vision keretén belül nem csak a 100%-os minőség ellenőrzés, de az objektívek testreszabhatósága is megjelent. Az USB-s dokkoló (USB Dock) és a Sigma Optimization Pro szoftver segítségével az új objektívek működésének egyes részleteit a fotós maga is beállíthatja. A legfontosabb talán, hogy ezzel lehetőség nyílik az objektív fókuszrendszerének finomhangolására, hogy az a lehető legpontosabban működhessen a fényképezőgép vázzal, amin használni szeretnénk. Egy adott gyújtótávolságon 4 különböző távolság tartományban is ±10 lépésben van lehetőség állításra. Fixeknél természetesen csak egy gyújtótávolságon, de zoomoknál akár négy zoomállásban is lehet finomítani az élességen.
Az élességállítás nem csak finomhangolható, de a sebessége is beállítható. Ha olyan a téma, hogy nincs sok idő az élességállításra, akkor a sebesség prioritást érdemes választani, míg ahol a tűéles kép fontosabb az elkészítéséhez szükséges időnél, ott érdemes az AF precizitás módot választani.
Nagy teléknél sok idő és bosszúság spórolható meg, ha az objektívnek nem kell minden képnél a teljes tartományt bejárnia. Ha előre tudható, hogy egy adott projektnél milyen távolságtartományban lehet a téma, akkor a szoftver segítségével lekorlátozható az AF rendszer erre a tartományra. Így még véletlen sem fordulhat elő, hogy a gép egy távol a háttérben lévő témára állít élességet.
Ugyanígy beállítható az is, hogy a keresőben látható kép mennyire legyen stabilizált. Dynamic view módban a kereső képe jól láthatóan stabil lesz, ami segít a megfelelő kompozíció beállításában, míg Moderate view módban az objektív az exponálás pillanatában képes a maximális kompenzáció alkalmazására.
Ez a három jellemző ugyan csak a 120-300 és a két 150-600 mm-es objektíven érhető el, de azokon kétféle kombinációban is elmenthető (C1 és C2), melyek közt fotózáskor az objektíven lévő kapcsolóval lehet váltani. A kapcsoló harmadik állásában a gyári beállítások (AF sebesség és stabilizátor középállásban, AF limit nincs) érvényesek, így két speciális beállítás mellett egy általános harmadik is mindig a fotós rendelkezésére áll.
A beállítások mellett a Sigma Optimization Pro természetesen frissíti az objektív belső szoftverét, a firmware-t is.
Eljött a rendszerváltás ideje?
Az objektívparkba fektetett rengeteg pénz elvesztésétől való félelem rengeteg fotóst tart vissza attól, hogy egyik gyártó gépeiről egy másik gyártó termékeire váltson. Olyan sokat bukna anyagilag, amit az új rendszer által kínált előnyök sem tudnak kompenzálni. Legalábbis sokan félnek megtenni ezeket a lépéseket. A Sigma Global Vision sorozatba tartozó objektívek bajonettje a vásárlás után is cserélhető, így ha valaki Canonról Nikonra vagy Sony-ról Olympusra váltana (MILC), akkor objektívet nem, csak bajonettet kell cserélnie. Ez pedig akár jelentősen olcsóbb is lehet, mint a teljes objektívpark cseréje. Persze a Sigmának ez a szolgáltatása nem ingyenes, és csak a japán gyárban vállalják, de a váltás lehetősége olyan előny, amit eddig egy objektívgyártó sem kínált.
