Bemutatás
Nem csak a fullframe szenzoros, de az APS-C érzékelős tükörreflexes fényképezőgép tulajdonosok között is népszerű a Tamron 28-75mm f/2,8 XR Di LD optikája. A fullframe-nél alapzoomként, az APS-C-n pedig kedvező zoomátfogású portréobjektívként használható remek fényerejű darabnak azonban van néhány nyűgje, ami miatt nem nevezhetjük tökéletesnek. Ezek a viszonylag lassú autofókusz, illetve a nyitott blendénél lágy kép.
A Tamron idén frissítette a fenti objektívet, s bejelentette utódját, mely komoly újításokat hozott. Egyrészt a már említett autofókusz motort kicserélték ultrahang motorosra, amely gyorsabbá és pontosabbá tette, ráadásul a FullTime Manual fókusz is elérhető. Ezen kívül optikai képstabilizátor is került az objektívbe, ami miatt bizonyára nagyon népszerű lesz a profi fotósok között. Konkurense a Canon szintén idén frissült 24-70 mm f/2.8 II L objektíve például nem tartalmaz stabilizátort.
A komoly fejlesztéseknek persze meg is kell fizetnünk az árát. A Tamron 24-70mm f/2,8 Di VC USD ára bruttó 310.000 Ft (1300 USD), ami persze jóval magasabb, mint az előd 28-75mm f/2.8 XR Di LD árcímkéjén szereplő 130.000 Ft-os összeg.
A gyújtótávolságot 24 és 70mm között változtathatjuk, miközben a fényerő változatlanul f/2,8 marad.
A lencsetagok közé három alacsony szórású (LD), három aszférikus, egy hibrid aszférikus és az objektív elülső részén két extra törési mutatójú (XR) is került.
Az élességállítást a Tamron Ultrasonic Drive (USD) elnevezésű fókuszrendszere végzi, mely gyűrűs elvű ultrahang motort tartalmaz, így gyors, csendes és pontos autofókuszra számíthatunk. Ennek révén élességállítás közben nem fordul el a fókuszgyűrű, valamint bármikor kézzel átállíthatjuk a fókuszt (FullTime Manual). Az autofókusz letiltására az AF/MF kapcsoló átállításával van lehetőségünk.
Az objektív belső élességállítású, vagyis élességállítás során a frontlencse nem fordul el, s nem mozdul előrébb. A zoom viszont teleszkópikus, így a nagylátószögű álláshoz képest a nagyobb gyújtótávolságoknál az objektív hossza megnő.
A frontlencse elé 82 mm-es szűrők tekerhetők, vagyis az előd 28-75-höz képest az objektív nagyobb frontlencsét kapott (egyébként az objektív egésze is jóval nagyobb és nehezebb is). Napsütéskor a nemkívánatos becsillanások és kontrasztvesztés ellen a mellékelt szirom formájú napellenzőt tekerhetjük fel, mely bajonettes megoldással illeszkedik az optikához.
Használati tapasztalatok
A Tamron új, nagy fényerejű standard zoomja kiváló felépítésű. Robusztus termete önmagában is tekintélyt parancsoló. Kézbe véve azt is érezzük, hogy mennyire ügyeltek a professzionális összeszerelésre. Természetesen az időjárásálló szigetelést tartalmazó bajonett is fémből készült.
A zoomgyűrű kicsit nehezen jár, de ez az ára, hogy nem csúszik ki a tubus lefelé tartott gépnél sem. A zoomgyűrű 3 cm széles, sűrű bordázatú. A tubuson csak a legfontosabb gyújtótávolságokat tüntették fel, úgy mint 24mm, 35mm, 50mm és 70mm.
Az élességállítás gyűrűje e mögött, a gépvázhoz közelebb helyezkedik el. Az 1 cm szélességű fókuszgyűrű után a távolságskála ablakát találjuk.
Az objektívre két kapcsoló került, egy az AF/MF módot, egy pedig az optikai stabilizátort kapcsolja ki, illetve be.
Színhiba
Ahogyan cikkünk előző részében már szóltunk róla, az objektíven belül három alacsony szórású lencsetag is megtalálható. Ennek ellenére nem jelenthetjük ki, hogy nincs színhibája a Tamron 24-70mm f/2,8 Di VC USD-nek.
Persze itt is nyitott blendénél a legrosszabb helyzet, de a színhiba a blende szűkítésével csökkenthető.
A legerőteljesebben nagylátószögnél tapasztalhatjuk a kromatikus aberráció káros hatását, mely a zoom növelésével fokozatosan csökken, de teljesen nem szűnik meg.
A legrosszabb esetben, 10 Mpixelre vonatkoztatva cirka 6-7 pixelnyi színhibát fedezhetünk fel, amely bár észrevehető, azért csak átlagosnak számít. Egy 10×15 cm-es papírképen negyed mm-nyi, 60×40 cm-es nyomaton 1 mm méretben jelentkezik.
Színhiba
Geometriai torzítás
Mivel átlagosnál jobb nagylátószöget kínál az objektív, kicsit komolyabb torzításra számíthatunk. Az aszférikus és hibrid aszférikus tagoknak köszönhetően azonban mégsem olyan vészes a helyzet. Teljes nagylátószögnél azért érezhető a 0,9%-os hordótorzítás, de 35 mm-re növelve a gyújtótávolságot már átcsap párnatorzításba, mely csak 0,1%-os.
Érdemes egyébként megfigyelni, hogy a korrekció milyen jól látható. 35 mm-nél már nem csak egy folyamatos ívként jelenik meg a tesztábra egyenes vonala, hanem mint két, eltérő hullámhosszú hullám szuperpozíciója, vagy hétköznapi nyelven fogalmazva mint a teve két púpja.
Tovább növelve a gyújtótávolságot a párnatorzítás kissé erősödik, majd 70 mm-nél éri el maximumát.
Geometriai torzítás
Makró, közelfényképezés
![](/img/o/Tamron/24-70mm_F2.8_Di_VC_USD/a/macro_oa.jpg")
168 mm széles lefedés (Fullframe)
A Tamron 24-70mm-es stabilizált alapzoomja közelfényképezésnél nem remekel. A 70 mm-es maximális gyújtótávolság és a 38 cm-es közelpont csupán 1:5 leképezési arányt ad. Tesztképünkön is jól látható, hogy a legkisebb tárgytávolságnál bőven 15 cm feletti a lefedhető terület szélessége, mely makrózásra kevés (pontosabban túl nagy), közepes méretű témákhoz azonban elég lehet.
A torzítás minimális, mindössze 0,2%-os, és hordó jellegű.
Képminőség
Pozitív változás, hogy a korábbi alapzoomhoz képest jelentősen javult a képminőség. A homogenitás jó, a sarkok is kellően részletgazdagok. A legszebb az egészben, hogy fényerőn, azaz f/2,8-as blendével is remek részlezettségű képet kapunk, a lágyság tényleg csak minimális. Ráadásul az új fókuszrendszer is kiállta a próbát, hiszen félrefókuszálás ennél az optikánál nem történt.
Egy szó, mint száz, képminőség terén le a kalappal az újabb Tamron előtt.
Értékelés
Persze hiába a remek objektív, ha megfizethetetlen. A Tamron SP AF 24-70mm f/2.8 Di VC USD azért nem túlárazott, de annyi biztos, hogy megkérik az árát. Ez azonban még így is mérsékeltebb, mint a gyári (Canon vagy Nikon) 24-70/2,8-aké, így mindenképpen versenyképes, a felmutatott képminőség és szolgáltatások pedig elegendőek ahhoz, hogy a szűkebb pénztárcájú vásárlók a gyári objektív helyett ezt a Tamront válasszák.
Tesztfotóink a cikkünk alatti linkről érhetők el!
