Yongnuo YN568EX vaku

0

A YN568EX rendkívül sokoldalú, temérdek szolgáltatást kínál, sőt ez a hongkongi gyártó eddigi legtöbbet tudó kisvakuja. Kétféle kivitelben kapható, Canon és Nikon kompatibilis talppal, vagyis E-TTL, és i-TTL rendszerben működik, és gyakorlatilag minden olyan profi szolgáltatást elérhetünk vele, amit az említett nagyok saját rendszervakujaival.

Tesztünkhöz mindkét verziót megkaptuk, de a vakutalpat (és persze a rendszert) leszámítva nincs sok különbség a két típus között. A legszembetűnőbb eltérés, hogy a Canon változat feliratait, ezüsttel, a Nikonét pedig arany színnel nyomták a műanyagházra. Mivel egy Canon géppel tudtuk kipróbálni, így elsődlegesen erről a változatról szól bemutatónk, mely ugyanúgy vonatkozik a Nikon talpas változatra is. Ahol eltérés mutatkozik a két termékben, ott külön jelezzük.

Külső

A YN568EX a szokásos fekete-arany dobozban érkezett, melyben egy vastag, többnyelvű használati utasítást, a termék fontosabb pro funkcióit felsoroló reklámlapot, valamint egy tépőzáras gyöngyvászon tokot találunk, mely kivitelben simán felveszi a versenyt az ismertebb gyártók vakuihoz járó tokokkal. Belsejéből természetesen maga a vaku, és egy műanyag talp kerül elő, mely szintén jó minőségű.

A vakuház itt is műanyag és érzetre egy picit talán olcsóbbnak tűnik a drága profi vakuk borításához képest, de szinte csak egy hajszálnyi a különbség. A YN568EX nagyon egyben van, masszív, a nagyobb teljesítményű külső vakukhoz hasonlító házat kapott, mely elég sokat köszönhet a Canon formatervező brigádjának, de hát ezt már megszokhattuk a kínai termékektől. A talp felfogatómechanizmusa is a Canon termékeire hasonlító, menetes műanyag tárcsa, maga a talp azonban strapabírónak tűnik, hiszen fémből készült. Erre szükség is lesz, hiszen a vaku elég méretes darab (60 x 73 x 190 mm, 350 gramm).

Elöl az ebből a kategóriából már kihagyhatatlan AF-segédfényt és a segédvillanáshoz szükséges fényérzékelőt találjuk. A segédfény az autofókusz aktiválásakor vörös vonalakból álló, kör alakú hálót villant a témára. Nekem a középső fókuszponthoz képest kicsit jobbra-föl hordott, de így is megfelelően működött.

Bal oldalt egy apró gumilap mögött mikro-jack aljzat található a szinkronkábel számára, jobbra pedig egy lehúzható, majd felemelhető nagyobb műanyagajtó, mely az elemfoglalatot rejti. Az ajtó nagyon finoman nyitható, igazi profi minőség. Zsanérja is fémből készült, ahogy az egy profi terméktől elvárható. A foglalatba négy AA méretű NiMH elem, vagy akkumulátor helyezhető.

A fejet szabadon mozgathatjuk, nincs külön gomb a forgatás kioldására, de elég határozottan jár, úgyhogy nem túl nehéz fényterelőket rátéve nem lesz semmi gondunk vele. A forgatás mindkét irányban 180 fokban lehetséges, 30 fokos lépésekben. Ezen kívül a fej emelése és döntése is megoldható. A vízszinteshez képest kb. 7 fokban dönthető lefelé, felfelé pedig 45, 60, 75 és 90 fokos lépésekben. A mozgatás kényelme érdekében hátul két oldalt egy kissé bemélyített, kevésbé csúszós műanyagból készült felületet alakítottak ki. A mozgatható fej további szolgáltatása a beépített nagylátószögű diffúzor, és a fehér fényvisszaverő lap, mely plusz, semleges színű verőfelületként használható felfelé fordított vakufejnél. Segítségével egy kis extra csillogást varázsolhatunk a portréalany szemébe.

Kezelőszervek

A villanó kezelőszervei jórészt mindkét verziónál azonosak, bár néhány téren van azért különbség. A nagy méretű, egyszínű folyadékkristályos kijelzőben viszont semmi. A Canon és Nikon verzió is ugyanazokat a jelzéseket, és ugyanazt a narancs szín háttérvilágítást kapta. A világítás a felső gombsor bal oldali gombjával kapcsolható be és ki, hosszabban nyomva pedig a hangjelzést aktiválhatjuk vagy tilthatjuk le.

A következő (MODE) gombnál már akadnak eltérések. Mindkét változatnál alapvetően a vaku üzemmód váltására szolgál, mely lehet E-TTL (Nikonnál i-TTL), kézi teljesítmény beállítás, vagy stroboszkóp mód. A Canon verzió a gomb hosszabb nyomásával a fényképezőgéptől független vakuhasználati módra vált.

A harmadik gomb teljesen eltér a két változatnál. A Canon gépen ezzel érhetjük el a nagysebességű szinkron, vagy a hátsó redőnyre szinkronizált villantást, a Nikon variáns viszont a vezeték nélküli használat csoportjait és csatornáit váltja. Természetesen minden funkció elérhető a másik gyártói változatnál is, csak egyéb gombkombinációkkal.

A felső gombsor utolsó tagjával a vakufej zoombeállítását végezhetjük. Ez lehet automatikus, vagyis az objektíven beállított gyújtótávolsághoz igazodó, illetve kézi. Mindkét esetben 24, 28, 35, 50, 70, 80 és 105mm-re állítható a gyújtótáv, illetve az említett kihúzható nagylátószögű diffúzorral 18mm-nek megfelelő villantási szög is elérhető.

A gombok alatt balra egy tesztvillantás gomb látható, mely egyben a vaku töltöttségét és bekapcsolt állapotát is jelzi egy piros LED-del. Jobbra az ON/OFF gomb kapott helyet, közöttük pedig egy négyirányú vezérlő, mely nem csak a beállítások opciói közti navigációra, de fel-le irányával a vakuexpozíció sorozat lépésközeinek, jobbra és balra irányaival pedig a vakuteljesítmény korrekció lépéseinek állítására is használható. A vakusorozat egyébként akár 3 Fé lépésközökre is beállítható 1/3 Fé fokozatokban, az expo korrekciót pedig +/-5 Fé között szabályozhatjuk, ugyanekkora lépésekben.

Használat

Nézzük akkor a szolgáltatásokat, mert ahogy ígértem, ezek listája sem rövid. A gyártó leghangosabban a nagysebességű szinkront reklámozza a vakuval kapcsolatban. A YN568EX ugyanis bármely verzióban már erre is képes, mégpedig akár 1/8000 mp záridő mellett elvillantva. Így a profi gépekkel és nagy fényerejű objektívekkel is tökéletesen használható.

A vakut teljesen automatikus (E-TTL II, vagy i-TTL), valamint kézi módokban is használhatjuk. Nekem a Canon E-TTL II rendszerrel tökéletesen működött. A géptől megkapott minden adatot (pl. zoom infó), és a fotómasina vaku menüjében is megjelentek a beállítására vonatkozó opciók, így például a 14 egyedi funkcióbeállítás (C.Fn), melyekkel személyre szabható a működése. Ezek között az automata kikapcsolás letiltása, a villantás sorozat iránya, a fénymérési mód, az érzékelőmérethez igazított zoom, az AF segédfény letiltása, és a segédvaku időzítőjének beállítása is szerepel.

Kézi módban teljes villanási erősségtől (1/1) egészen 1/128 értékű leosztásig állíthatjuk. Kulcsszáma egyébként 58-as, vagyis cseppet sem marad el a legnagyobbak mögött. Ez 105mm-es zoomállásnál értendő.

Számomra zavaró volt egyébként zoom motor hangja, túlságosan hangos és sivító. Ugyanezt a hangot hallatja a készülék nem csak a gyutáv állításnál, de bekapcsolásnál is. Csendes környezetben a körülöttünk állók figyelmét biztos felkeltjük.

A különféle teljesítmény szabályozások és sorozatok mellett stroboszkópos villantásra is beállítható. Ilyenkor 1/4 – 1/128 közötti kézi teljesítmény leosztás választható hat lépésben, a villanási frekvencia 1-100 Hz a villanások száma pedig szintén 1-100 közötti lehet.

A YN568EX segédvakuként is használható, más villanófényre kioldva, vagy vezeték nélkül vezérelt rendszervakuként. S1 és S2 módokban bármilyen másik vaku fényére elvillan. Az első módban azonnal, a másodikban viszont csak a mérővillanás után. SC és SN módokban pedig Canon vagy Nikon rendszervakukkal (vagy bizonyos fényképezőgépeken a beépített vakuval) vezérelhető, akár több csoportban. A készüléken 4 kommunikációs csatornát és 3 vakucsoportot állíthatunk be, mely csoportok mindegyike több ilyen vakuból is állhat és külön teljesítményen villantható el.

E modell különlegessége, hogy minkét változat slave vakuként képes fogadni a másik rendszer vezérlőjeleit is (mindkettőt egyszerre azonban nem), vagyis Canon talpú Yongnuo vakunkat mondjuk egy Nikon SB-900 villanóval is működésbe hozhatjuk. A fővaku több beállítása, így például az expo korrekció, a sorozat, a vaku expozíció rögzítés, a manuális teljesítmény, vagy a stroboszkópos villanás a YN568EX-re is érvényes lesz.

Vezeték nélküli módban beltérben legfeljebb 20-25 méterig, kültéren pedig 10-15 méterig működtethető a távoli villanó, de ügyelnünk kell arra is, hogy az érzékelő lehetőleg a fővaku felé nézzen.

A YN568EX többféle „sleep”, vagyis energiatakarékos módra beállítható, amikor is bizonyos idő elteltével az adott módban kikapcsol a készülék.

A 4 db alkáli elemet használva, teljes kisütés után kb. 3 mp-et kell várnunk az újratöltődésre, kisebb teljesítmény esetén ez persze sokkal rövidebb idő lehet, vagy akár azonnal is elvillanhat a vaku. A gyártó sajnos meglehetősen széles tartományt ad meg, hogy egy elemgarnitúrával mennyit bír a készülék, legalábbis a „100-1500 villanás” adatból nem sok derül ki. Nyilván mindez a beállított teljesítménytől és áramforrásunk kapacitásától is függ. A készülék villanási ideje 1/200-1/20 000 mp, színhőmérséklete pedig 5600 Kelvin körüli.

Ajánló

Nem sokkal 50 ezer forint fölötti vételárával, tehát a nagy márkák középkategóriás árszintjén egy valóban profi funkciókat kínáló, és tesztünk során kiválóan működő vakut kapunk, ha a YN568EX-et választjuk. Igaz, hogy nincs egyik komoly márka logója sem rányomva, és egy tyúklépéssel kivitelben elmarad azoktól, de a különbség nüansznyi, és mindezeket leszámítva bármit megkapunk tőle, amit egy komoly vetélytársától elvárnánk. Kiváló pro-vaku alternatíva.

A Yongnuo YN568EX vakukat a Mikrosat webáruház bocsátotta rendelkezésünkre, ahol Canon és Nikon talpas változata bruttó 56 500 forintos áron megvásárolható.