Magas ISO érzékenység és a képzaj

Miközben a kompakt gépek felbontása megállíthatatlanul növekszik, a digitális fényképezőgép gyártók marketingesei egy másik szám, az ISO érzékenység eszeveszett emelésébe is belekergették a fejlesztőket. Míg felületesen szemlélve a dolgot ez a fotós minél jobb kiszolgálásának benyomását kelti, a teljes képet részleteiben szemlélve már látszik, hogy nagy árat kell fizessünk a mutatós számadatokért. A magas érzékenység ugyanis csak a képrzékelőre érkező jel felerősítésével érhető el, ami nem csak a kép világosságára, de a képen látható zaj mennyiségére is hatással van. A téma ugyan szinte minden nap felvetődik fotós körökben (a szerkesztőségben legalábbis), de a cikkekben odavetett egy-egy mondaton kívül eddig nagyobb teret nem szántunk a dologra. Pedig megérte volna. A gyártók ostorozását elsőként az Amazon.com anyagi támogatásával minap megerősített Dpreview.com kezdte, vasárnapi olvasmánynak szánt rövid, de annál tartalmasabb áttekintésével. Bár a konklúzió egyes részleteivel nem értek ugyan egyet, az vitathatatlan, hogy a magasabb érzékenységet ilyen képérzékelőméretek és felbontások mellett csak komoly kompromisszumok árán lehet elérni. Véleményem szerint amíg egy fotóból csak 10×15 papírkép készül vagy csak monitoron nézik vissza, addig egy zajosabb, részlettelenebb (de színhelyes) kép még mindig jobb, mint egy alexponált életlen felvétel, vagy éppen a semmi.