Bár a Lumix szemináriumok az utóbbi években már nem kerültek be a Panasonic eseménynaptárába, az éves európai termékbemutatónak számító Conventiont a válság ellenére minden évben megrendezi a japán vállalat. A rendezvény központi eleme idén is a 4K volt, de azért szerencsére jutott néhány fotós újdonság is a Frankfurtba összegyűlő újságíróknak és kereskedőknek.
A Panasonic annak ellenére ragaszkodik ehhez a grandiózus eseményhez, hogy bevételeinek és profitjának egyre jelentősebb részét már olyan B2B üzletágakból realizálja, mint az akkumulátorgyártás, vagy az autógyártók szolgáltatásokkal és komponensekkel való kiszolgálása. Szerencsére ez a hangsúlyeltolódás a végfelhasználói területre szánt termékek palettáján nem igazán érhető tetten, így volt bőven mit megnézni az Európa egyik pénzügyi központjaként is számon tartott német nagyvárosban.
Jóllehet, a CES-en a Panasonic is ellőtte puskapora javarészét, amely nem csak a televízió készülékekre, de a fotótechnikai eszközökre is vonatkozik, azért jutott két újdonság a mi területünkre is, méghozzá a hétfőn bejelentett két új objektív, a
30mm f/2,8 Macro és a 42,5mm f1,7.
Az egész rendezvény elsődlegesen a 4k szellemében készült, bizonyítva annak előnyeit és fontosságát. Természetesen a fő szerepet a tévék kapták, a fotótechnikával személyes véleményem szerint egy kicsit mostohán bántak. Jóllehet, a januárban bejelentett Panasonic kompakt, prémium kompakt és MILC újdonságokon túl erre az eseményre is tartogatott új terméket a japán gyártó, mégis ezt kevésbé hangsúlyozta, a sajtóbemutatón csupán néhány mondattal említették meg a két új objektívet, valamint a termékbemutató során sem emelték ki jobban annál, mint amennyire muszáj (kapott egy NEW feliratot). Pedig magát a fotós szekciót szépen kialakították. De ne szaladjunk ennyire előre.
A szárazabb, technikai jellegű sajtóbemutatót követően több csoportban látogattuk végig hétfő délután és kedd délelőtt a Panasonic 2015-ös újdonságait és termékpalettáját bemutató kiállítást, ahol – mint már említettem – a fő szerep a 4k-é volt. Örömteli, hogy a pár éve még új technikának számító, FullHD-nél 4× nagyobb felbontást kínáló rendszer ma már rengeteg kézzelfogható termékben elérhető, s nem csak a tartalmak megjelenítéséhez, de azok készítéséhez is jópár lehetőségünk akad, az egyszerűbb kompakt fényképezőgépektől/okostelefonoktól kezdve (lásd pl. a tavalyi Photokinán bejelentett
Panasonic DMC-CM1 androidos okostelefont) a komoly MILC gépeken át a kis kézi kamerákon keresztül a professzionális termékekig. Az egyszerű átlagember számára elsőre csak a négyszeres felbontás jöhet le, amelyre talán sokan legyintenek is, mondván, a FullHD teljesen elegendő képi részletességet ad egy manapság átlagosnak mondható 42-55″-os képméretnél. Aki így gondolkozik, azzal egyet is tudok érteni, hiszen kevesen vagyunk, akik 1,2-1,6 méterről nézzük a méretes tévénket, márpedig a 4k felbontás jó szemmel is csak ilyen távolságból látható teljes valójában. A teljes részletesség észleléséhez szükséges kis távolságon kívül én személy szerint még más „problémát” is érzek, egyrészt a tömörítés miatt a tűéles (néha kissé túlélesített) részletek mellett hiányoznak a távoli textúrák, ezek ugyanis a bemutatott tartalmak javarészén eléggé összemosódtak (ennek persze lehet oka a tömörítés is, de ugyanígy lehet oka az alkalmazott képrögzítő eszköz is), másrészt azt, hogy bár egy fotónál van időnk nézelődni és végigjáratni a szemünket a nagy felbontású képen, keresve a szép részleteket, egy videófilmnél erre általában nincs időnk. Aki azonban azt gondolja, hogy a 4k csak a nagyobb felbontásról és a több kijelzett részletről szól, az egy kicsit tévúton jár. Korábban említettem már, hogy jópáran vannak úgy, akik úgy vélekednek, hogy a FullHD a jelenlegi képméretekhez (42-55″) teljesen elegendő, s nekik végülis valahol igazuk is van. Azonban ha a célunk egy minőségi FullHD videó készítése, akkor is előnyökkel jár a 4k forrás, hiszen ilyen anyagból jóval könnyebb komoly veszteség nélkül digitálisan stabilizált mozgóképet készíteni és a fix pozícióból felvett események „panningje” is könnyebben és szebben kivitelezhető, s ehhez ráadásul egy egyszerű kézi kamkorder is bőven elegendő. Mégis, profi minőségű, szépen úsztatott, tökéletesen stabilizált videó lehet a végeredmény, ha az utófeldolgozásra szánunk egy kis időt.
A kiállítás bejárása során a tévéket követően a japán óriásgyártó további termékeit is megismerhettük, úgy mint a vezeték nélküli jeltovábbítást lehetővé tevő ALL hangfalakat, a kompakt HiFi rendszereket, az újjászületett Technics márkát, az intelligens mosógépeket, az isteni gyümölcslevet készítő lassú gyümölcsfacsaró gépet, sőt, a hajszárítókat és az epilátorokat is. Újdonság a Home Networking terén a központi HUB-ra kapcsolt szenzorokból és megfigyelő eszközökből felépített intelligens otthoni felügyeleti rendszer is, amely okostelefonról, vagy tabletről vezérelhetőséget és ellenőrizhetőséget is kínál, de automatikus működésre is beállítható, így például távollétünk esetén is fel/le kapcsolhatók egyes fényforrások, de akár a mozgásérzékelővel felszerelt kültéri kamera is küldhet jelzést nekünk, ha éppen a házunk előtt toporog a futár a kézbesített áruval. Ilyen esetben a telefonunkon megjelenő élőkép segítségével azonosíthatjuk a futárt és a kamerába épített hangszóró segítségével akár arra is megkérhetjük, hogy a szomszédnak adja át a csomagot, mert mi nem tartózkodunk otthon. Természetesen nem maradt ki a fotó és videó szegmens sem, a kompakt és MILC rendszer termékeit bemutató állomásunkon találkozhattunk a két új objektívvel is, de ezekhez sajnos különösebb installáció nem készült, pedig hasznos lett volna bemutatni a fotózással kevésbé járatosak számára, hogy miért is jó egy makró objektív és miért jobb a 42,5mm f/1,7-tel portrézni, mint a 14-42mm-es kitobjektívvel. A kipróbálási lehetőség így csak a már korábban bejelentett fényképezőgépekre és kamerákra korlátozódott, ahol azért ott volt a belépőszintre szánt DMC-GF7 is, a beépített aprócska vakujával és a felhajtható LCD-jével.
Az otthoni videózás szerelmeseinek jó hír, hogy az idén megjelent kamkorderek között akad olyan is, amely támogatja a HDR videófelvételt is. A fotózásnál megismertekhez hasonló módon nagyobb dinamikaátfogást kínáló megoldás a videózásnál valós időben készíti el a HDR képkockákat és teszi lehetővé, hogy nagy fényerő-, (megvilágítás-) különbség esetén is szebb videókat készíthessünk. Az ennek bemutatására felállított installáció jól mutatta a funkció erősségét, persze felvetődik az emberben a kérdés: de vajon a HDR nélküli kis dinamika átfogást nem a túl nagy felbontás (4k) okozza? Esélyes, bár ez a funkció egy FullHD változatba is bekerült (HC-V770). A bemutatót egy hátulról megvilágított, felhős égboltot szimuláló háttér előtt építették fel, ahol árnyékban található autó és nyuszikák adták a fő témát. A HDR módban dolgozó kamera tökéletesen képezte le a nagyon világos felhőket is, de a nyulak is jól látszódtak a képen. Kíváncsiságból a nálam lévő 18 Mpixeles APS-C szenzoros géppel is elkészítettem egy fotót az installációról, RAW-ban, amelyet Lightroomban dolgoztam fel. A végeredményből egyértelműen látszik, hogy a fehér felhőket nem sikerült teljes valójában megörökíteni, a -100-as értékű Highlight Recovery sem segített. Nyilván még jobban alá kellett volna exponálni és a nyuszikat a Shadows csúszkával, vagy szelektív módon lehetett volna kiemelni. Ez a próba azonban így is sikeresen bizonyítja, hogy még egy komolyabbnak számító géppel és RAW-ból történő utófeldolgozással sem egyszerű olyan dinamikaátfogást elérni, amit a középkategóriás DSLR-nél olcsóbb videókamera egyetlen gombnyomással automatikusan elvégez.
A termékpaletta megismerésén túl volt lehetőségem Michikazu Matsushita úrnak, a Panasonic Marketing Europe ügyvezető igazgatójának néhány kérdést feltenni. Elsőként a micro FourThirds objektívekkel kapcsolatosan kérdeztem meg tőle, hogy várható-e a közeljövőben fényerős nagylátószögű, vagy komoly teleobjektív. A kérdésemre előzetes várakozásomnak megfelelően sajnos nem tudott konkrét választ adni, de biztosított róla, hogy a cég mindent megtesz az mFT rendszer profi objektívekkel való ellátásáért is. A második kérdésem az mFT rendszer szenzorainak felbontására irányult, amelynek maximuma négy éve 16 Mpixel. Rákérdeztem, hogy igaz-e, hogy a Panasonic nem kíván másokkal versenyezni a felbontás tekintetében, vagy esetleg várható a 16 Mpixeles felbontásnál nagyobb pixelszámú szenzor a közeljövőben. Matsushita úr elmondta, hogy a Panasonicnak fontos a kiváló minőség és abban biztos, hogy nem fognak más szenzormérettel dolgozni. Az is tény, hogy a jelenlegi felbontás nagy méretű nyomatok készítéséhez is elegendő, viszont a képzaj és dinamika tekintetében nem ró kötelező kompromisszumot a fotósra, ráadásul a 4k videófelvételek készítéséhez is ideálisnak tekinthető ez a felbontás. A válaszok alapján esélyesnek látom, hogy idén még nem jön 16 Mpixelesnél nagyobb felbontású mFT szenzor, de egyáltalán nem érzem kizártnak, hogy jövőre kicsit feljebb lépjenek, főleg akkor, ha több MILC gyártó is 20 Mpixel fölé merészkedik. Egy ilyen piaci helyzetben ugyanis a Panasonic már nem engedheti majd meg magának, hogy egyetlen gépet se tartson a felbontások azon szegmensében, hiszen ők is jól tudják, hogy az emberek javarésze a számok alapján dönt (magunk között szólva: a 4k pontosan erre épít). A Panasonic óriási consumer terméksora ugyan az interneten is áttekinthető, de átlátni igazán csak egy ilyen jól felépített kiállításon lehet. Olyan ez, mint az interneten és valóságban is megnézni, illetve megmászni a Mount Everestet. Csak a helyszínen fogja fel az egyszerű halandó az igazi méreteket. Biztató, hogy ebben a széles kínálatban a fotó továbbra is fontos szerepet tölt be, és az MFT rendszer lassan de stabilan bővül és frissül. Ráadásul újdonságokra idén év közben is többször számíthatunk majd.