Fotósuli: Fényképek letöltése a fényképezőgépről

Pixinfo.com - 2003. december 15. 18:16 (Alapfokon)
A digitálisan rögzített képeinket többféleképpen is átmásolhatjuk a számítógépre. Attól függően, hogy mennyire vagyunk lusták, vagy mennyire vesszük komolyan a digitális fényképezést, több lehetőség is a rendelkezésünkre áll.
Képek áttöltése a fényképezőgépről
A korszerű gépek közül szinte mindegyiken találhatunk USB esetleg Firewire csatlakozót. Ezekről a csatlakozókról részleteket a 4. fejezetben olvashatunk. Nagy előnyük, hogy pillanatokon belül, a számítógép újraindítása nélkül, úgynevezett Plug and Play módban használhatók és az adatátviteli sebességük a számítógépek merevlemezeivel mérhető össze. Mindez már csak azért is szükséges, mert a fényképezőgépek kapacitása rohamosan növekszik, és egyáltalán nem mindegy, hogy fél perc vagy fél óra amíg a képeinket átmásolhatjuk a számítógépre. A fényképezőgép közvetlen csatlakoztatásának az egyetlen hátránya, hogy minden alkalommal a kábelekkel kell vacakolnunk.

Kártyaolvasó: a sokoldalú segítőtárs
Valamivel kényelmesebb és egyszerűbb megoldást jelent, ha a számítógépünkhöz egy fényképezőgépben használt kártyák olvasására alkalmas eszközt - úgynevezett kártyaolvasót csatlakoztatunk. Jelen pillanatban (2003. december) 2 ezer és 20 ezer forint közötti áron juthatunk hozzá egy kártyaolvasóhoz. Az árkülönbség mögött legtöbbször a formatervezés vagy egy-egy hangzatos márka áll, de jelentős sebességbeli különbségek is tapasztalhatók. Általános tanács nehezen adható, de ha lehetőségünk van, próbáljuk ki az eszközt, igyekezzünk USB 2.0-ás csatlakozójút választani és a legjobb, ha egyszerre többféle kártyaszabványt is támogat az olvasó. Fizikailag 5-féle kártyacsatlakozó terjedt el (CompactFlash, SmartMedia, SecureDigital, MemoryStick és xD Picture Card, ám ezek mögött 10-12 különféle szabvány áll. Az egyetlen, amire figyeljünk, hogy a CompactFlash olvasókba csak akkor szabad a hasonló méretű IBM Microdrive-ot illeszteni, ha ezt az eszköz dokumentációja egyértelműen "megengedi". Ellenkező esetben akár tönkre is tehetjük a merevlemezünket!



Az igazi kényelem: a dokkolóegység
Se a kábelekkel, se a memóriakártyákkal nem szükséges bajlódnunk, ha a fényképezőgépünkhöz kapunk (vagy vásárolunk) egy úgynevezett dokkolóegységet. A dokk minden esetben a számítógépünkhöz csatlakozik és általában egy adapterrel az elektromos hálózathoz is. A fényképezőgépet egy speciális foglalatba, a dokk tetejére ültetjük és így egyszerre tölthehetjük az akkumulátorokat és másolhatjuk át a felvételeinket. Egyik-másik dokkolóegységhez még távirányítót is kínálnak, amelynek sok gyakorlati haszna nincsen, kivéve talán az, hogy a fényképezőgépet a televízióhoz csatlakoztatva a fotelből tarthatunk diavetítést. A következőkben leírtak szerint a dokkolás folyamata teljesen automatizálható, így a számítógéphez nem is feltétlenül szükséges hozzányúlnunk a képek áttöltésekor (bár bekapcsolni azért még be kell...).



Hordozható képtárak
A szenvedélyes, sokat utazó fotósok számára jelenthetnek segítséget a CD íróval vagy merevlemezzel felszerelt kártyaolvasók. Ezek a készülékek igazából apró méretű kis célszámítógépek, amelyek mindössze arra képesek, hogy addig, ameddig újból gépközelbe nem kerülünk, gyűjtsék a felvételeinket. Egyik-másik változatukon kis LCD kijelző vagy TV csatlakozó is található, de ezekre nem igazán lesz szükségünk, hiszen a fényképezőgépünk mindezt valószínűleg tudja.



Fényképek letöltése Windows XP segítségével
A Windows legújabb változatai integráltan támogatják a digitális képalkotást. Ha a fényképezőgépünket egy XP-t futtató PC-hez csatlakoztatjuk, akkor legtöbbször még a fényképezőhöz adott programokat sem szükséges telepítenünk. Állítsuk a fényképezőgépünket (amennyiben lehetséges) "fényképező módba" (általában Setup>PC Connect Mode>Digital Camera). Ezután kössük össze a PC-vel és a Windows néhány másodperc múlva felfedezi az új digitális fényképezőgépet. Megnyílik egy ablak, amelyben megadhatjuk, hogy mit tegyen az operációs rendszer a fényképezőn talált képekkel; a telepített képkezelő programokon kívül választhatjuk a Microsoft képolvasó és fényképezőgép varázslót. Ez egy praktikus kis programocska; segítségével automatikusan egy-egy mappába másolhatjuk a csatlakozáskor a képeinket.

A fényképezőgép mint hordozható merevlemez
Amennyiben nem kívánjuk igénybe venni a Windows XP szolgáltatásait, vagy más operációs rendszert használunk, úgy a fényképezőgépünket egyszerű lemezmeghajtóként is megnyithatjuk. A legtöbb új fényképezőgép ugyanis szabványos működésre képes, és hordozható adattárolónak is ki tudja adni magát. Ezt a fényképezőgépen kell beállítanunk (például Setup>PC Connect Mode>Disk drive), ha nem találnánk, akkor nézzünk utána a felhasználói kézikönyvben. Amikor a fényképezőgépet adattárolóvá alakítjuk (Disk Drive), akkor a számítógéphez csatlakoztatva egy eltávolítható meghajtóként (Removeable Disk) jelenik meg az intézőben (Explorer). Ezt a rideg nevet egyébként megváltoztathatjuk, saját nevet adva a fényképezőgépben használt memóriakártyának, ha a jobb gombbal az elnevezésre kattintunk és a helyi menüben a tulajdonságok-nál megadjuk a nekünk tetsző elnevezést. Ezután ugyanúgy írható és olvasható, mint egy lemezes meghajtó. Sőt! Akár dokumentumokat vagy programokat is másolhatunk rá, amelyeket azután onnan használhatunk. Így egy digitális fényképezőgéppel a floppy lemezeinket is szükségtelenné tehetjük. Arra mindenesetre figyeljünk, hogy Windows alatt a háttérben még folyamatban lehet az állományok másolása vagy törlése, amikor mi már a képernyőn azt látjuk, hogy a művelet befejeződött. Ezért, mielőtt a fényképezőgépet kihúznánk, jobb gombbal kattintsunk a hozzárendelt meghajtóra, majd válasszuk a Lemez kiadása (Eject) gombot. Így elkerülhetjük, hogy az adataink megsérüljenek.

A fényképek letöltése a HP képáttöltő program segítségével
Telepítsük föl a számítógépre a fényképezőgép dobozában kapott programokat, majd csatlakoztassuk a fényképezőgépet a számítógép USB portjára, a géphez adott kábel vagy dokkoló segítségével. Attól függően, hogy milyen fényképezőgépünk van, a gép vagy automatikusan csatlakozik, vagy kézzel át kell állítanunk PC-connect üzemmódba. Ezután a számítógépünkön megjelenik a képáttöltő program ablaka, ahol beállíthatjuk a program működését. Alapértelmezés szerint a program automatikusan létrehoz a Dokumentumok mappánkban egy aktuális dátum nevű mappát és bemásolja oda a fényképezőgépen talált képeket. Ezért érdemes a könnyebb megtalálás érdekében létrehozni magunknak egy fényképek tárolására való könyvtárat, ami a Beállítások gombra kattintva adható meg. A letöltőprogram a beállítást megjegyzi, így a későbbiekben ez a lépés kihagyható. A Mentés panelen megadhatjuk, hogy mi történjen a képek letöltése után. Több lehetőségünk is van;
  • a Fájlok törlése a memóriakártyáról kiválasztásával a letöltés után az összes kép letörlődik a fényképezőgépről. Ez nagyon kényelmes lehet, de egyben veszélyes is, ha idegen gépéről másolunk képeket.
  • A Képek megtekintése megnyitja a letöltött képeket a HP fotó & kép programban, egyébként ez a program alapértelmezett beállítása.
  • Az Albumoldalak automatikus létrehozása... viszont nagyszerű lehetőség, hiszen az általunk beállított típusú fotóalbum készül el, miután a képek letöltődtek. Ha igazán gondtalanul akarunk csattogtatni, akkor válasszuk ezt az opciót, így minden egyes letöltés után újabb és újabb albumlapok készülnek, amelyeket később CD-re írhatunk vagy kinyomtathatunk.
Ezután megkezdhetjük a letöltést, amelynek végén egy rövid összegzést olvashatunk az elvégzett feladatokról. Nem kötelező az automatikus letöltés akkor, amikor csatlakozunk a számítógéphez, később is bármikor elvégezhető a HP fotó & kép programcsomagból.

Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával

Ismét találkozót beszéltünk meg Szandelszky Bélával az AP hírügynökség egyetlen magyar fotósával, akit mindennapjai ősszel a líbiai polgárháború és az \"arab tavasz\" lőporfüstjében találtak. Leültünk hát vele egy belvárosi falatozóban, és csendben végighallgattuk mit mesél nekünk.

„Még nagyon az elején járunk”- interjú Pályi Zsófia fotográfussal

A fiatal fotós az [origo]-nak készített hangos képanyagaival hívta fel magára a figyelmet, ám saját maga szerint csak félig fotóriporter. Zsófival a művészetről, az előremutatásról és az illegális aranyásókról beszélgettünk.

„Szeretek olyat csinálni, ami még nem volt” - interjú Burger Barna fotóssal

Szét lehet választani a politikát és a politikusokról készült képeket – véli Burger Barna, a nemrég megjelent „Egy kampány krónikája – Orbán Viktor 2010” című fotókönyv szerzője. Interjúnkban az időről, a politikai érettségről és a tapasztalat fontosságáról beszélgettünk.

„Megyek, és csinálom” - interjú Gehring János fotóssal

Találd meg a saját stílusod, és adj mások véleményére – vallja Gehring János, akivel az alkalmazott és a stockfotó közötti különbségről, árnyoldalakról és a tökéletes képről beszélgettünk.

„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

„Mindig az egység a lényeg” – interjú Bakcsy Árpád ételfotóssal

Nem csak fényképezi, készíti is az ételeket, közben pedig azon dolgozik, hogy a magyar konyha ismét világhírű legyen. Bakcsy Árpád ételfotós és –stylisttal rövid időn belül eljutottunk a középkori erdélyi receptekhez, de – mint elmondta – lehet, hogy a hazai konyhának is ezt kéne tennie.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.