Fotósuli: Fényképek letöltése a fényképezőgépről

Pixinfo.com - 2003. december 15. 18:16 (Alapfokon)
A digitálisan rögzített képeinket többféleképpen is átmásolhatjuk a számítógépre. Attól függően, hogy mennyire vagyunk lusták, vagy mennyire vesszük komolyan a digitális fényképezést, több lehetőség is a rendelkezésünkre áll.
Képek áttöltése a fényképezőgépről
A korszerű gépek közül szinte mindegyiken találhatunk USB esetleg Firewire csatlakozót. Ezekről a csatlakozókról részleteket a 4. fejezetben olvashatunk. Nagy előnyük, hogy pillanatokon belül, a számítógép újraindítása nélkül, úgynevezett Plug and Play módban használhatók és az adatátviteli sebességük a számítógépek merevlemezeivel mérhető össze. Mindez már csak azért is szükséges, mert a fényképezőgépek kapacitása rohamosan növekszik, és egyáltalán nem mindegy, hogy fél perc vagy fél óra amíg a képeinket átmásolhatjuk a számítógépre. A fényképezőgép közvetlen csatlakoztatásának az egyetlen hátránya, hogy minden alkalommal a kábelekkel kell vacakolnunk.

Kártyaolvasó: a sokoldalú segítőtárs
Valamivel kényelmesebb és egyszerűbb megoldást jelent, ha a számítógépünkhöz egy fényképezőgépben használt kártyák olvasására alkalmas eszközt - úgynevezett kártyaolvasót csatlakoztatunk. Jelen pillanatban (2003. december) 2 ezer és 20 ezer forint közötti áron juthatunk hozzá egy kártyaolvasóhoz. Az árkülönbség mögött legtöbbször a formatervezés vagy egy-egy hangzatos márka áll, de jelentős sebességbeli különbségek is tapasztalhatók. Általános tanács nehezen adható, de ha lehetőségünk van, próbáljuk ki az eszközt, igyekezzünk USB 2.0-ás csatlakozójút választani és a legjobb, ha egyszerre többféle kártyaszabványt is támogat az olvasó. Fizikailag 5-féle kártyacsatlakozó terjedt el (CompactFlash, SmartMedia, SecureDigital, MemoryStick és xD Picture Card, ám ezek mögött 10-12 különféle szabvány áll. Az egyetlen, amire figyeljünk, hogy a CompactFlash olvasókba csak akkor szabad a hasonló méretű IBM Microdrive-ot illeszteni, ha ezt az eszköz dokumentációja egyértelműen "megengedi". Ellenkező esetben akár tönkre is tehetjük a merevlemezünket!



Az igazi kényelem: a dokkolóegység
Se a kábelekkel, se a memóriakártyákkal nem szükséges bajlódnunk, ha a fényképezőgépünkhöz kapunk (vagy vásárolunk) egy úgynevezett dokkolóegységet. A dokk minden esetben a számítógépünkhöz csatlakozik és általában egy adapterrel az elektromos hálózathoz is. A fényképezőgépet egy speciális foglalatba, a dokk tetejére ültetjük és így egyszerre tölthehetjük az akkumulátorokat és másolhatjuk át a felvételeinket. Egyik-másik dokkolóegységhez még távirányítót is kínálnak, amelynek sok gyakorlati haszna nincsen, kivéve talán az, hogy a fényképezőgépet a televízióhoz csatlakoztatva a fotelből tarthatunk diavetítést. A következőkben leírtak szerint a dokkolás folyamata teljesen automatizálható, így a számítógéphez nem is feltétlenül szükséges hozzányúlnunk a képek áttöltésekor (bár bekapcsolni azért még be kell...).



Hordozható képtárak
A szenvedélyes, sokat utazó fotósok számára jelenthetnek segítséget a CD íróval vagy merevlemezzel felszerelt kártyaolvasók. Ezek a készülékek igazából apró méretű kis célszámítógépek, amelyek mindössze arra képesek, hogy addig, ameddig újból gépközelbe nem kerülünk, gyűjtsék a felvételeinket. Egyik-másik változatukon kis LCD kijelző vagy TV csatlakozó is található, de ezekre nem igazán lesz szükségünk, hiszen a fényképezőgépünk mindezt valószínűleg tudja.



Fényképek letöltése Windows XP segítségével
A Windows legújabb változatai integráltan támogatják a digitális képalkotást. Ha a fényképezőgépünket egy XP-t futtató PC-hez csatlakoztatjuk, akkor legtöbbször még a fényképezőhöz adott programokat sem szükséges telepítenünk. Állítsuk a fényképezőgépünket (amennyiben lehetséges) "fényképező módba" (általában Setup>PC Connect Mode>Digital Camera). Ezután kössük össze a PC-vel és a Windows néhány másodperc múlva felfedezi az új digitális fényképezőgépet. Megnyílik egy ablak, amelyben megadhatjuk, hogy mit tegyen az operációs rendszer a fényképezőn talált képekkel; a telepített képkezelő programokon kívül választhatjuk a Microsoft képolvasó és fényképezőgép varázslót. Ez egy praktikus kis programocska; segítségével automatikusan egy-egy mappába másolhatjuk a csatlakozáskor a képeinket.

A fényképezőgép mint hordozható merevlemez
Amennyiben nem kívánjuk igénybe venni a Windows XP szolgáltatásait, vagy más operációs rendszert használunk, úgy a fényképezőgépünket egyszerű lemezmeghajtóként is megnyithatjuk. A legtöbb új fényképezőgép ugyanis szabványos működésre képes, és hordozható adattárolónak is ki tudja adni magát. Ezt a fényképezőgépen kell beállítanunk (például Setup>PC Connect Mode>Disk drive), ha nem találnánk, akkor nézzünk utána a felhasználói kézikönyvben. Amikor a fényképezőgépet adattárolóvá alakítjuk (Disk Drive), akkor a számítógéphez csatlakoztatva egy eltávolítható meghajtóként (Removeable Disk) jelenik meg az intézőben (Explorer). Ezt a rideg nevet egyébként megváltoztathatjuk, saját nevet adva a fényképezőgépben használt memóriakártyának, ha a jobb gombbal az elnevezésre kattintunk és a helyi menüben a tulajdonságok-nál megadjuk a nekünk tetsző elnevezést. Ezután ugyanúgy írható és olvasható, mint egy lemezes meghajtó. Sőt! Akár dokumentumokat vagy programokat is másolhatunk rá, amelyeket azután onnan használhatunk. Így egy digitális fényképezőgéppel a floppy lemezeinket is szükségtelenné tehetjük. Arra mindenesetre figyeljünk, hogy Windows alatt a háttérben még folyamatban lehet az állományok másolása vagy törlése, amikor mi már a képernyőn azt látjuk, hogy a művelet befejeződött. Ezért, mielőtt a fényképezőgépet kihúznánk, jobb gombbal kattintsunk a hozzárendelt meghajtóra, majd válasszuk a Lemez kiadása (Eject) gombot. Így elkerülhetjük, hogy az adataink megsérüljenek.

A fényképek letöltése a HP képáttöltő program segítségével
Telepítsük föl a számítógépre a fényképezőgép dobozában kapott programokat, majd csatlakoztassuk a fényképezőgépet a számítógép USB portjára, a géphez adott kábel vagy dokkoló segítségével. Attól függően, hogy milyen fényképezőgépünk van, a gép vagy automatikusan csatlakozik, vagy kézzel át kell állítanunk PC-connect üzemmódba. Ezután a számítógépünkön megjelenik a képáttöltő program ablaka, ahol beállíthatjuk a program működését. Alapértelmezés szerint a program automatikusan létrehoz a Dokumentumok mappánkban egy aktuális dátum nevű mappát és bemásolja oda a fényképezőgépen talált képeket. Ezért érdemes a könnyebb megtalálás érdekében létrehozni magunknak egy fényképek tárolására való könyvtárat, ami a Beállítások gombra kattintva adható meg. A letöltőprogram a beállítást megjegyzi, így a későbbiekben ez a lépés kihagyható. A Mentés panelen megadhatjuk, hogy mi történjen a képek letöltése után. Több lehetőségünk is van;
  • a Fájlok törlése a memóriakártyáról kiválasztásával a letöltés után az összes kép letörlődik a fényképezőgépről. Ez nagyon kényelmes lehet, de egyben veszélyes is, ha idegen gépéről másolunk képeket.
  • A Képek megtekintése megnyitja a letöltött képeket a HP fotó & kép programban, egyébként ez a program alapértelmezett beállítása.
  • Az Albumoldalak automatikus létrehozása... viszont nagyszerű lehetőség, hiszen az általunk beállított típusú fotóalbum készül el, miután a képek letöltődtek. Ha igazán gondtalanul akarunk csattogtatni, akkor válasszuk ezt az opciót, így minden egyes letöltés után újabb és újabb albumlapok készülnek, amelyeket később CD-re írhatunk vagy kinyomtathatunk.
Ezután megkezdhetjük a letöltést, amelynek végén egy rövid összegzést olvashatunk az elvégzett feladatokról. Nem kötelező az automatikus letöltés akkor, amikor csatlakozunk a számítógéphez, később is bármikor elvégezhető a HP fotó & kép programcsomagból.
  • (10. 21.)Samsung PowerBot VR9000 robotporszívó teszt
    Sokszor panaszkodtunk már, hogy a háztartási robotok gyártói igazi innováció helyett csak a meglévő technológiákat csiszolgatják. Szerencsére azért ez nem teljesen van így, az idei IFA-ra két cég is teljesen új koncepcióval érkezett. Közülük a Samsung ciklon rendszerű robotporszívóját már ki is próbáltuk.

Lőporfüstben: beszélgetés Szandelszky Bélával

Ismét találkozót beszéltünk meg Szandelszky Bélával az AP hírügynökség egyetlen magyar fotósával, akit mindennapjai ősszel a líbiai polgárháború és az \"arab tavasz\" lőporfüstjében találtak. Leültünk hát vele egy belvárosi falatozóban, és csendben végighallgattuk mit mesél nekünk.

„Megyek, és csinálom” - interjú Gehring János fotóssal

Találd meg a saját stílusod, és adj mások véleményére – vallja Gehring János, akivel az alkalmazott és a stockfotó közötti különbségről, árnyoldalakról és a tökéletes képről beszélgettünk.

„Előre látni az út végét” - interjú Kudász Gábor Arion fotóművésszel

Fontos tudni, miért készítjük a képeinket – vallja Kudász Gábor Arion. A fotóművész szerint akkor jó a kép, ha lehet nála jobbat csinálni, egy sorozat képei pedig önállóan is meg kell, hogy állják a helyüket.

„Keresni az összefüggéseket a világban” – interjú Szalontai Ábel fotográfussal

Nem feltétlenül kell szeretnie annak a focit, aki focikapukat fényképez – vallja Szalontai Ábel fotóművész. Igaz, a kapuk nem is kötődnek feltétlenül a labdarúgáshoz, inkább segítenek az alkotónak megtalálni a válaszokat az éppen aktuális kérdésekre – bármilyen irányból jöjjenek is.

„Észre sem veszed, hogy víz alatt vagy” – interjú Dombovári Tibor búvárfotóssal

Ha a gép beázik, beázik, a cápa pedig nem is olyan félelmetes – hazánk legelismertebb búvárfotósával, Dombovári Tiborral beszélgettünk. A miskolci fotós számtalan pályázat győztese, egyik nagy álma pedig bálnákat fényképezni.

„Mindig az egység a lényeg” – interjú Bakcsy Árpád ételfotóssal

Nem csak fényképezi, készíti is az ételeket, közben pedig azon dolgozik, hogy a magyar konyha ismét világhírű legyen. Bakcsy Árpád ételfotós és –stylisttal rövid időn belül eljutottunk a középkori erdélyi receptekhez, de – mint elmondta – lehet, hogy a hazai konyhának is ezt kéne tennie.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.