Különlegességek
Stabilizálás
Ahogy a legtöbb Olympus E-szériás fényképezőgépben (kivéve E-4xx-es sorozat), úgy az E-PL1-ben is van szenzor eltoláson alapuló stabilizálás. Ennek köszönhetően bármilyen objektívet is használunk, alkalmazhatjuk a stabilizálást. Kis hátránya viszont az optikai módszerrel szemben, hogy a keresőképet nem stabilizálhatjuk.
Az Olympus E-PL1-ben 3 féle stabilizálási mód használható:
- IS1 módban mindkét irányban stabilizál
- IS2 módban csak függőleges irányban stabilizál (vízszintes svenkelés)
- IS3 módban csak vízszintes irányban stabilizál (függőleges svenkelés)
A bejelentéskor közzétett sajtóközlemény tanúsága szerint az E-PL1 3 Fé előnyt nyújtó stabilizátorral rendelkezik, szemben az E-P1 és E-P2 4 Fé-es stabilizátorával. Kíváncsian estem hát neki az E-PL1 stabilizátor tesztjének, vajon lesz-e érezhető különbség 42 mm-nél a gyakorlatban?
A stabilizátor tesztet a kit objektív 42 mm-es (84 mm-nek megfelelő) gyújtótávolságán végeztem. 1/100 mp-től kezdve 1/3 Fé lépésenként minden zársebességen 10-10 képet készítettem ki, illetve bekapcsolt stabilizátor mellett. Remélhetőleg a csontig hatoló dermesztően hideg szél ellenére a teszt realisztikus maradt. A készített képeket monitoron 1:1 nézetben elemezve kiválogattam mennyi kép sikerült berázásmentesen stabilizátorral és anélkül, majd ezen adatokból a lenti diagram készült.
A kapott adatok alapján elmondható, hogy ezen teszt alapján ha biztosra akarunk menni, akkor stabilizátor nélkül 1/100 mp-re lesz szükségünk. Stabilizátorral azonban akár 1/40 mp-cel is berázásmentes felvétel készíthető. Ez 1 1/3 Fé előnyt jelent, amely pontosan megegyezik az E-P1-nél mérttel.
Ha van időnk több képet készíteni és 50%-os esélyt adnánk a berázásmentes felvételnek (pl. sorozatot készítünk 10 képpel), akkor stabilizátor nélkül kb. 1/30 mp lesz használható, míg stabilizátorral 1/10 mp-cel dolgozhatunk. Itt közel 2 Fé az előny, hasonlóan az E-P1-hez.
Az Olympus E-PL1 tehát teljesen azonos stabilizálást biztosít, mint a többi stabilizátoros E sorozatú gép, legalábbis a 42 mm-es objektívvel az általunk tesztelt alkonyati fények mellett.
e-Portrait
Ez a lehetőség nem csak témamódban, de kész képek utólagos feldolgozásakor is rendelkezésre áll. A fő cél a bőr lágyítása, bár néha a hajba is belekap az algoritmus.
Az E-P1 képei:
Képi üzemmódok
Ha a képek színezetén szeretnénk módosítani, a legegyszerűbb, ha képi üzemmódot váltunk. Itt ugyanis könnyedén kiválaszthatjuk a kevésbé telt színeket visszaadó „tompa” (Muted), vagy a teltebb (Vivid) beállítást. Ezen kívül portrékhoz beállított módot is találunk, amely enyhén világosabb és a bőrszínekre kihegyezett teltebb képeket eredményez. A fekete-fehér képek készítésénél különféle digitális szűrőket is használhatunk, illetve a színezett monokróm fotók is készíthetők.
Képmódok
- i-Enhance
- élénk
- normál
- tompa
- portré
- monokróm
- sárga-szűrő
- narancs-szűrő
- vörös-szűrő
- zöld-szűrő
- szépia
- kék-tónus
- lila-tónus
- zöld-tónus
Képkeménység / élesítés
Az élesítés mértékét -2..+2 között állíthatjuk, melyek finoman lágy és élesen kemény képeket eredményezhetnek.
Kontraszt
A kontraszt paraméterét is -2..+2 közé állíthatjuk be.
Nagyobb dinamikaátfogást igénylő témáknál érdemes csökkenteni.
Színtelítettség
Peremsötétedés korrekció
Az egyedi funkciók között találjuk a peremsötétedés korrekciót, amely a sarkok sötétedését hivatott javítani. Az angol menüben ezt Shading Comp. néven találjuk, míg a magyar fordítás itt a kissé félreérthető árnyék kompenzáció.
A kezelési útmutató szerint a gép ezen funkció bekapcsolt állapotban a sarkokat automatikusan felvilágosítja, csökkentve ezáltal a peremsötétedést.
Sokszor kipróbáltuk már ezt a funkciót, de eddig sajnos nem sikerült olyan képet készíteni, ami látványosan megmutatni, mit is csinált ez a szolgáltatás. Sem teljesen tág, sem szűk rekesz esetében nem vettünk észre eltérést a kikapcsolt, illetve bekapcsolt korrekció mellett készült képeken.
Árnyaltság
Négy féle mód közül választhatunk az árnyaltság kérdésében. A gép automatikusan is kiválaszthatja a szükségeset, de mi magunk is megadhatunk egyet a normál, sötét tónusú (lowkey) és világos tónusú (highkey) lehetőségek közül.
A világos tónusú képeknél szinte az egész képet világosítja a belső szoftver, míg a sötét tónusú képeknél a világosabb részekhez nem nyúl a gép.
Művészi szűrők
Az E-PL1 művészi szűrői az E-P1-hez és az E-P2-höz képest is eltérést mutatnak. Kimaradt egy-két szűrő, van vizsont új is (finom szépia). Ez a programozott témamódokhoz hasonlóan automatikus beállításokat használ, majd a készített képet különböző módon dolgozza fel.
Az Olympus E-620 képei:
Művészi (Art) Módok
Vörösszem korrekció
Az E-PL1 azonos algoritmust használ, mint az E-P1, vagyis a korrekció hatékony, s a javított vörösszemek természetes hatásúak.
Vörösszem korrekció
Árnyék kompenzáció
A digitális fényképezőgépek egyik legnagyobb problémája, hogy dinamika átfogásuk sajnos nem túl jó. A dinamikaátfogás mértékét sok tényező befolyásolja, ezek közül az egyik legjobban kézzelfogható a a szenzoron található képpontok mérete. Nyilvánvaló, hogy egy kompakt gép kis szenzorán elhelyezett 10 millió képpont sokkal kisebb elemi érzékelőkből áll, mint egy négyharmados, vagy APS-C gép 12 millió pixelének egyike. Ez jobb dinamika átfogást eredményez a nagyobb szenzorú modelleknél.
Bár vannak erőfeszítések a dinamikatartomány kiterjesztésére, a dinamika hiánya manapság is sok képet tönkretesz (pl. borús időben az égbolt szimplán kiég, ahelyett, hogy a felhők árnyalatait látnánk a képen).
E probléma egyik javítási módszere az árnyék kompenzáció, amelynek során a sötétebb részeket szoftveresen felvilágosítjuk (így például bátrabban használhatjuk a negatív expozíció kompenzációt). A módszer hátránya, hogy így sajnos a képzaj is felerősödik.
Az Olympus E-PL1-ben csak utólag alkalmazhatjuk az árnyék kompenzációt, s csak JPEG képekre. Az árnyék kompenzáció mértéke sajnos nem paraméterezhető. Érdemes megfigyelni, hogy az algoritmus nem csak a sötét, de a középtónusokat is világosítja.
