Történelem: Samsung

0
2 101

Messziről jött cég

A vállalatot az 1910-ben született Lee Byung-Chull alapította a második világháború előtti utolsó békeévben. Korea viszont abban az időben nem igazán tartozott a békés helyek közé. Az országot 28-éve a Japán Birodalom tartotta megszállva és a környéken már javában dúlt a háború.

Samsung központ a kezdetekkor

Az 1938 március 1-én Daeguban létrejött Samsung, a módos földbirtokos családból származó fiatal alapító örökségéből alakult, állítólag 30 000 won alaptőkével és 40 dolgozóval. Az első időszakban külkereskedelmi tevékenységre összpontosított a cég. Különböző élelmiszeripari termékeket szállítottak Koreából a közeli Mandzsúriába és Pekingbe. A hadiállapotok kedveztek az élelmiszeriparnak, így a vállalkozás rövid időn belül felvirágzott.

Érdekesség: Lee Byung-Chull, az alapító a tokiói Waseda egyetemen végzett, ugyanott, ahol ebben az időszakban a Casio alapítója Kashio Tadao is tanult. A cég kezdetben Samsung “áruda” néven futott. A koreai Samsung kifejezés jelentése “három csillag”, mely a cég emblémáiban is visszaköszönt.

1945-ben véget ért a világháború, Koreában pedig a japánok uralma, helyette amerikai és szovjet övezetre osztották az országot. A jól jövedelmező kereskedelmi cég lendületét az 1950-ben bekövetkező újabb háborúskodás törte meg. A szovjet övezetben létrejött kommunista kormány csapatai csaknem a teljes országot elfoglalták ezért az időközben Szöulba települt Samsung kénytelen volt áttenni székhelyét az ország legdélibb csücskében fekvő Busanba. De ahogy az előző háború, az 1950 és 53 között lezajlott is kedvezett az élelmiszeriparnak, így a cég bevétele néhány éven belül a hússzorosára hízott. A kereskedelmi tevékenység mellett rizsliszt malmokat, 1953-ra pedig egy cukorfinomítót is üzemeltettek, mely Korea első termelő gyára volt a háború után.

“Ős” logó, három csillaggal

A vállalat 1950-ben már Samsung Trading Company (Samsung Kereskedelmi Vállalat), 1951-től Samsung Moolsan néven futott tovább. 1954-ben alakul meg a Cheil Industries Inc. leányvállalat, mely textilipari téren vív ki magának nevet. Mindezek mellett rövidesen több biztosító céget is felvásárolnak és a biztonságtechnikában valamint kiskereskedelemben is szerencsét próbálnak. Némi túlzással éppen csak az 50-es 60-as években felvirágzó elektronika marad ki a szórásból, de rövidesen ez is megváltozik.

Legjobb a hazai

A hatvanas években nagy összegű állami támogatást kap a Samsung, mivel az akkori politika célja, hogy a hazai nagyvállalkozásokat ösztönözze a külföldiekkel szemben. Ezt olyan szorgalmasan folytatták, hogy több ország, köztük Japán ipari termékeit ki is tiltották a koreai piacról. Az állam kiemelt figyelmet szentel a koreai elektronikai ipar felvirágoztatásának is. Ennek a törekvésnek az egyik élvezője a Samsung, melynek révén 1969-re megalakulhat a Samsung Electronics. A vállalat ebben az időszakban már több mint 100 millió dolláros éves forgalmat bonyolított.

Érdekesség: A cég elektronikai részlege japán segítséget is kap. Az alapítás még Samsung-Sanyo Electronics néven történik. 1975-re a vállalat már Samsung Electro-Mechanics, majd ’77-től Samsung Electronics. Mindenesetre hazájában az előbb felvázolt politika miatt szinte versenytárs nélkül maradt a cég, és amíg a Samsung részesedést szerezhetett más külföldi cégekben, a külsős cégek nem kaphattak részesedést a Samsungban.

Az új vállalat a háztartási gépektől – mint például a hűtőszekrények, mosógépek, légkondicionálók – a számítástechnikáig számos területen gyárt. Utóbbinál különösen a memóriamodulok gyártásában szerez elismerést, de számológépek, és televíziók is kikerülnek a „kezei” közül. Első fekete-fehér tévé készüléküket, a P-3202-t, 1970-ben mutatják be, akkor még Samsung-Sanyo közös fejlesztésként. A tévék hazai eladásra történő gyártása két éven belül kezdődik meg, 1978-ra pedig a Samsung válik a világ legnagyobb fekete-fehér TV exportőrévé, 4 millió eladott darabbal. A cég – illetve vezetője, aki ekkor még mindig Lee Byung-Chull volt – saját TV és rádiócsatornát is alapított, többek között azzal a céllal, hogy az elektronikai részleg nagy felvásárlói legyenek.

Az említett félvezető gyártás a hetvenes évek közepén veszi kezdetét a Samsung üzemeiben, 1983-ban adják ki első saját személyi számítógépüket, valamint az első 64 kilobites DRAM-jukat (Dynamic Random Access Memory). A szakértelem hiánya azonban nehéz kezdet elé állította a céget, amit a kormány úgy orvosolt, hogy a külhoni technológiáért és tapasztalatért cserébe folyamatosan teret engedett a külföldi vállalatoknak is az elektronikai piacon. A Samsung gyors tanulónak bizonyul: a 80-as évek közepére az olcsó memóriamodulok és számítógép alkatrészek gyártójaként szerez világszerte nevet, 1992-re pedig a világ első számú DRAM gyártója lesz. Később olyan újdonságok fűződnek majd a cég nevéhez, mint a világ első 256 MB-os (1994), 1 GB-os (1996) DRAM chipje, vagy a legelső 1 GB-os flash memória elkészítése.

Közben a televíziók értékesítésében is előkelő helyet és nevet szereznek. 1982-ben nyílik meg európai összeszerelő üzemük, mely éves szinten 300 ezer tévével látja el az öreg kontinenst. Két év múlva az Egyesült Államokban nyitnak gyárat, melynek kapacitása évi 1 millió darab. A cég 1977-ben elért 1,3 milliárd dolláros éves forgalma tíz év alatt közel a hússzorosára, 24 milliárd dollárra nő. Ez Dél-Korea akkori nemzeti össztermékének 20%-a.

Filmes korszak

Az első fényképezőgép: Samsung SF-A

Talán nem annyira közismert, de a Samsung nem digitális modellekkel kezdte a fényképezőgépek készítését, hanem filmes kompaktokkal, mégpedig a hetvenes évek végén. A gyártás gyökerei 1977-re a cég finommechanikai leányvállalatának alapításáig nyúlnak vissza. 1979-ben kezdődik meg a fényképezőgépek és alkatrészek gyártása, de első modelljüket csak a következő évtizedben, 1984-ben jelentetik meg. A Samsung SF-A egy kompakt kisfilmes gép volt, fix optikával és beépített vakuval. A cég ekkoriban főleg az ehhez hasonló kompakt, point’n’shoot modellek gyártását szorgalmazta, és sorra hozta ki a kisfilmes, majd az APS formátumú filmmel működő modelleket. 35mm-es készülékei közül említést érdemlő az Evoca, Fino, Vega és Maxima Zoom széria, az APS formátumú fényképezőgépeket a Rocas és Impax gépcsaládok képviselték. A vállalat 1987-re már 1 millió kompakt fényképezőgépet gyártott és forgalmazott, főleg ázsiai országokban. 1988-tól az USA felé is megindul az exportjuk. Ugyanebben az évben megkapják a koreai PUM díjat, ami hasonló a nálunk egykor futó „Kiváló áruk fóruma” elismeréshez.

1990-ben dobják piacra első zoomos fényképezőgépeiket AF-Slim néven. Ez kezdetben még 2x-es átfogást jelentett, többnyire 35-70mm-es gyújtótávolsággal. Három év múlva Kínában nyitnak fényképezőgép gyártó üzemet, akkora a Samsung már túl van a 10 millió legyártott készüléken.

Samsung ECX1

Érdekesség: Az addigi bevált kompakt formákkal szakítva, 1994-ben egy újszerű külsővel megtámogatott kompaktot jelentetnek meg, Samsung ECX1 néven. A készüléket a német F. A. Porsche dizájnrészlege tervezte, és akkoriban egyedülálló, 4x zoomátfogással rendelkezett, 35-140mm-es gyújtótávolság tartománnyal. A következő évben már 8x-os zoomátfogású gépet készítenek.

1995-ben felvásárolták a német Rollei kameravállalatot, melynek nyolc évvel korábban került tulajdonába a patinás Schneider-Kreuznach optikai cég. Azóta a Samsung összes minőségi fényképezőgépének optikáján, valamint DSLR modelljeihez kínált objektíveken a „Schneider” neve díszeleg.

Samsung SR4000

A Samsung egy kósza kirándulást is tett a tükörreflexesek világába az SR4000 modellel, mely szülőhazájában Kenox GX-1 néven jött ki 1997-ben. A viszonylag egyszerű képességű, 250 dolláros fényképezőgép a digitális fényképezés elterjedésével és az erős konkurenciával szemben nem tudott sikeresen talpon maradni. A géphez két Schneider-Kreuznach objektív járt 50 és 28-105 mm-es gyújtótávolsággal. Gyártását 2002-ben állították le.

Digitális láz

Samsung SSC-410N

A digitális fényképezőgépek forradalma persze nem kerülhetett el egy olyan komoly elektronikai céget, mint a Samsung. A világ első LCD kijelzős digitális fényképezőgépe 1995-ben kerül piacra, a Samsung pedig ugyanekkor kezd TFT-LCD televíziók gyártásába és jelenti be első digitális fényképezőgépét a Kenox SSC-410N-t, mely csak 1997-ben kerül forgalomba. A készülék 1/3”-es CCD szenzort kapott, 768 x 484 pixeles (0,37 Mpx) felbontással. Az objektív 3x-os optikai zoomátfogású, kisfilmes értéken 40-120mm-nek megfelelő gyújtótávolsággal. A fényképezőgép beépített vakuval és 4 MB belső memóriával is rendelkezett.

Az 1995-ben beindított LCD gyártásból ’97-re beérik az első 30 colos TFT-LCD televízió, és nem kell sok idő, hogy a Samsung váljék a világ vezető LCD TV gyártójává.

A Samsung rövidesen Mexikóban nyit új üzemet, de ekkor még az éledező digitális fényképezőgép gyártás mellett komoly szerepe van a filmes kompaktoknak is. A vállalat ezen részlege Samsung Kenox Camera néven ismert, de a digitális gépek fokozatos térhódítását jól jelzi, hogy 2000-re már Samsung Digital Imaging Co. Ltd. néven futnak tovább. Az évezred fordulójára egyébként a filmes gépek legyártott darabszáma eléri a 20 milliót, digitális fényképezőkből pedig mintegy 3 millió darabot ad el a cég.

2001-ben már 40 colos LCD tévé kerül le a Samsung gyártósorról, a hasonló számítógép monitorok mérete pedig már 19 colnál jár. Egy év múlva a cég évi 10 millió TFT LCD kijelzőt hoz forgalomba. A Samsung neve ekkoriban kezd elterjedni a digitális fényképezőgépek vásárlói között is. Az ázsiai piacon Kenox, a világ többi részén Digimax néven hozza forgalomba készülékeit. A Digimax 230 modell már 2 megapixelt és 3x-os zoomot kínál, de ezen a téren is megmarad a vállalat az egyszerűbb, főként point’n’shot modelleknél.

Akadnak persze kivételek, mint a 2005-ben felbukkant Digimax Pro815 modell, amely talán a világ utolsó 2/3”-os érzékelővel szerelt kompaktja volt. A 8 megapixeles gép a korszak csúcskompaktjainak hagyományait követte, DSLR-eket idéző méretű, kényelmes vázzal, manuális kezelhetőséggel, gyűrűvel állítható – akkoriban kiemelkedőnek számító – 15x-ös zoomal és kézi fókusszal.

Az egyszerűen kinéző, olcsó gépek sorát megtörve állt elő a Samsung az NV-sorozattal, mely modellről-modellre hozott újdonságokat és a digitális fényképezőgépek szürke masszájából kiemelkedő külalakot. Formabontó külső itt, érintőgombos kezelés ott – nem csoda, hogy be is zsebeltek vele néhány dizájn díjat.

Samsung Digimax Pro815

Samsung NV10

Az NV széria bejelentésének éve (2006) azonban tartogatott egy nagyobb meglepetést is a cégtől. Illetve nem volt igazán meglepetés, hiszen a digitális tükörreflexes fényképezőgépek közös fejlesztését tűzték célul kitűzött, Pentax-szal kötött megállapodásról már hallhattunk. A Samsung részéről ennek első szülötte a GX-1S majd néhány hétre rá a GX-1L volt, mindkettő 6 megapixeles, APS-C méretű CCD-vel szerelve. Az úthenger azonban nem állt meg, és a belépő kategóriás gépek után az év végére egy középkategóriás DSLR-t is bejelentett a cég GX-10 néven. Ezt hasonló méretű, de 10 megapixeles szenzorral látták el. A nagy DSLR lendület 2008-ban folytatódott a 14,6 megapixeles GX-20 formájában, mely az előbbi gép felváltására született és azóta sem kapott utódot. Ezek a gépek kisebb-nagyobb módosításokkal Pentax modellekkel voltak azonosak. A Samsung jelenleg pihenteti a digitális tükörreflexes vonalat és úgy tűnik, inkább a cserélhető objektíves hibrid „kompaktok” felé kacsintgat. Ezen klub alapító tagja a nemrég bejelentett Samsung NX10, mely a világ első APS-C szenzoros, cserélhető objektíves, nem-tükörreflexes gépe, egyben egy önálló Samsung fényképezőgép rendszer megalapozója, saját bajonettel, objektívekkel és egyéb kiegészítőkkel.

GX-20

GX-20 és NX10

Érdekesség: A cég a mobiltelefonokba épített kameráiról is híres, de 1999-ben TV-vevős, majd vezeték nélküli internet elérésre is alkalmas telefont jelentenek be. Kamerás mobiljaikat 2000-ben kezdik gyártani. A Samsung egy éven belül már az Egyesült Államok legnagyobb mobiltelefon forgalmazója, 2002-ben pedig világszinten a harmadik legnagyobb gyártó ebben a szegmensben. A vállalt jelenleg a mobiltelefon piac 21%-át birtokolja. Az elmúlt ősszel OLED kijelzős, 12 megapixeles kamerával és 3x-os zoomátfogással rendelkező mobilt mutattak be.

A Samsung Electronics jelenleg a világ legnagyobb szórakoztató elektronikai óriása, több termékkategóriában is vezető pozícióban. A kompakt digitális fényképezőgépek mezőnyében a legutóbbi években, óriási hajrával, szinte a semmiből, a harmadik helyet sikerült megszereznie. Az mamutvállalat 2008-ban több mint 270 000 dolgozót foglalkoztatott és 252 milliárd dolláros éves forgalommal zárt.