Kipróbáltuk: Sony Alpha DSLR-A500 (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2010. január 11. 12:15 (részletes digitális fényképezőgép teszt)

Képminőség

Képzaj

A Sony Alpha DSLR-A500 12,3 Mpixeles CMOS szenzora szép zajmentes képeket produkál. Különbség a nagyobb felbontású A550-nel szemben alig fedezhető fel, még nagy érzékenységnél is minimális a különbség. Komolyabb zajszintre csak ISO1600 és magasabb érzékenységnél kell számítanunk, legalábbis RAW formátumból konvertált képeknél, hiszen a JPEG fotók mindenképpen zajszűrtek.
Tesztképeinket szokás szerint a lehető legkisebb zajszűrés mellett végeztük, ez esetünkben azt jelenti, hogy a gépben normál zajszűrést választottunk (a másik opció a magas lett volna).

ISO200 alapérzékenységnél tesztképeink alig mutatnak képzajt. Természetesen leginkább a valóban zajszűrés mentes gyári konverterben JPEG-gé alakított RAW képen fedezhetjük fel a zajosodást. A színzaj azonban itt is minimális.
ISO400-nál a komolyabb zajszűrésű gépi JPEG és az enyhez színzajszűrésű Lightroomban konvertált RAW kép még mindig alig zajos, az Image Data Converterben zajszűrés nélkül átalakított RAW kép képzaján jobban észrevehető az ISO200-hoz képest magasabb zajtartalom.
ISO800-nál már a gépi JPEG képek is kezdenek zajosodni, az enyhe luminancia zaj azonban még bőven használható fotókat eredményez még akkor is, ha nagy méretű nagyításra van szükségünk.
ISO1600-nál rákapcsol a gép zajszűrése, így JPEG képeknél nem lesz óriási ugrás a képzajban, ennek ára persze a részletek csökkenése. A RAW fájlok itt már komolyabb zajosodásúak, s ami még érdekes: az Image Data Converter ettől az érzékenységtől kezdve egyre furcsábban dolgozik: mintha nagyobb rádiuszú élesítésre állna át. A Lightroomban konvertált RAW (az alapbeállítás miatt) kevésbé színzajos, de a luminancia zaj itt is jól látható, viszont a részletek is szebben kivehetők, mint a gyári konverter esetében.
ISO3200-nál a JPEG képeken a zajszűrés okán már jól észrevehető a részletcsökkenés, a cérnaspulni egyes szálai már-már összefolynak. A RAW-ból konvertált képeknél ez természetesen nem tapasztalható. A képzaj egyébként JPEG képnél még mindig elviselhető, zajszűretlen RAW-nál viszont elég magas, ami már kisebb nyomatoknál is jól látható lesz.
ISO6400 JPEG-nél még kevesebb részlet marad, ez már-már kompaktosan kimosott kép. RAW formátumnál már kötelező zajszűrést használni, s itt a Lightroom alap zajszűrése után is meglehetősen zajos marad a kép. Talán ez az a határ, ahol még közepes nagyításnál elfogadható képeket kapunk.
ISO12800-at csak a legszükségesebb esetben használjuk, ez ugyanis igen erősen zajszűrt, részlettelen JPEG képeket eredményez, illetve a RAW formátumból is nehéz lesz úgy dolgozni, hogy elfogadható képminőséget kapjunk. Kifejezetten kis méretű nyomatoknál még emlékképhez ez is használható lesz.

Bár alapvetően nem rossz az A500 érzékenység/képzaj viszonya, mégis azt kell mondjuk, hogy a konkurens gyártók termékeinek valahogy sikerül zajtalanabbnak maradni (lásd a nagyobb felbontású Canon EOS-50D, illetve a Nikonnál a D5000 is egy hajszállal jobban teljesít). A Pentax K-7 nagy érzékenységű fotói egy picit gyengébbek (részletek, zajprofil), mint a Sony vázé.
Fontos hangsúlyozni, hogy az azonos kategóriájú digitális tükörreflexesek képzaja közel azonos felbontás esetén minimális eltérést mutat, vagyis a gépünk kiválasztásakor a képzaj lesz az egyik legkevésbé döntő tényező.

A RAW konvertálás során a Sony Image Data Converter v3.1 programját és az Adobe Lightroom v2.6-ot (LR) használtam. Az Image Data Converterben alapbeállításokat, de zéró zajszűrést alkalmaztam, míg Lightroomban alap beállításokkal (0 luminancia és 25-ös színzaj szűréssel, 1 pixeles rádiusszal 25-ös élesítés, 25-ös részletek mellett) dolgoztam. Ez igaz a többi tesztfotó konvertálására is.

ISO200; F8 1/6 mp
ISO200; F8 1/6 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO200; F8 1/6 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO400; F8 1/13 mp
ISO400; F8 1/13 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO400; F8 1/13 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO800; F8 1/25 mp
ISO800; F8 1/25 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO800; F8 1/25 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO1600; F8 1/50 mp
ISO1600; F8 1/50 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO1600; F8 1/50 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO3200; F8 1/100 mp
ISO3200; F8 1/100 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO3200; F8 1/100 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO6400; F8 1/200 mp
ISO6400; F8 1/200 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO6400; F8 1/200 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO12800; F8 1/400 mp
ISO12800; F8 1/400 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO12800; F8 1/400 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO200; F8 1/6 mp
ISO200; F8 1/6 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO200; F8 1/6 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO400; F8 1/13 mp
ISO400; F8 1/13 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO400; F8 1/13 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO800; F8 1/25 mp
ISO800; F8 1/25 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO800; F8 1/25 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO1600; F8 1/50 mp
ISO1600; F8 1/50 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO1600; F8 1/50 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO3200; F8 1/100 mp
ISO3200; F8 1/100 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO3200; F8 1/100 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO6400; F8 1/200 mp
ISO6400; F8 1/200 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO6400; F8 1/200 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO12800; F8 1/400 mp
ISO12800; F8 1/400 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO12800; F8 1/400 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO200; F8 1/6 mp
ISO200; F8 1/6 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO200; F8 1/6 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO400; F8 1/13 mp
ISO400; F8 1/13 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO400; F8 1/13 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO800; F8 1/25 mp
ISO800; F8 1/25 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO800; F8 1/25 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO1600; F8 1/50 mp
ISO1600; F8 1/50 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO1600; F8 1/50 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO3200; F8 1/100 mp
ISO3200; F8 1/100 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO3200; F8 1/100 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO6400; F8 1/200 mp
ISO6400; F8 1/200 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO6400; F8 1/200 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO12800; F8 1/400 mp
ISO12800; F8 1/400 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO12800; F8 1/400 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO200; F8 1/6 mp
ISO200; F8 1/6 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO200; F8 1/6 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO400; F8 1/13 mp
ISO400; F8 1/13 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO400; F8 1/13 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO800; F8 1/25 mp
ISO800; F8 1/25 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO800; F8 1/25 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO1600; F8 1/50 mp
ISO1600; F8 1/50 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO1600; F8 1/50 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO3200; F8 1/100 mp
ISO3200; F8 1/100 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO3200; F8 1/100 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO6400; F8 1/200 mp
ISO6400; F8 1/200 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO6400; F8 1/200 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
ISO12800; F8 1/400 mp
ISO12800; F8 1/400 mp; RAW - Image Data Converter SR v3.1
ISO12800; F8 1/400 mp; RAW - Adobe Lightroom v2.6
A fotók 23 °C hőmérséklet mellett készültek.

Zajszűrés

A Sony Alpha DSLR-A550 mindössze két fokozatban képes a zajszűrésre, ez a paraméter ISO1600-tól képes befolyásolni a gép algoritmusát. Ez természetesen csak JPEG képekre vonatkozik, a RAW fájlokban nincs változás. A normál és magas zajszűrés között ISO1600-nál alig érezhető különbség adódik, de magasabb érzékenységeknél jobban érezhető az eltérés. Ahogy egyre magasabb érzékenységre kapcsolunk, a zajszűrés is egyre erősebbé válik.

A lenti dobozban a zajszűrés hatása figyelhető meg különböző érzékenységeknél és eltérő zajszűrési hatásfok mellett.

Zajszűrás - JPEG

ISO1600; F8 1/50 mp; zajszűrés: normál
ISO1600; F8 1/50 mp; zajszűrés: magas
ISO3200; F8 1/100 mp; zajszűrés: normál
ISO3200; F8 1/100 mp; zajszűrés: magas
ISO6400; F8 1/200 mp; zajszűrés: normál
ISO6400; F8 1/200 mp; zajszűrés: magas
ISO12800; F8 1/400 mp; zajszűrés: normál
ISO12800; F8 1/400 mp; zajszűrés: magas
ISO1600; F8 1/50 mp; zajszűrés: normál
ISO1600; F8 1/50 mp; zajszűrés: magas
ISO3200; F8 1/100 mp; zajszűrés: normál
ISO3200; F8 1/100 mp; zajszűrés: magas
ISO6400; F8 1/200 mp; zajszűrés: normál
ISO6400; F8 1/200 mp; zajszűrés: magas
ISO12800; F8 1/400 mp; zajszűrés: normál
ISO12800; F8 1/400 mp; zajszűrés: magas
ISO1600; F8 1/50 mp; zajszűrés: normál
ISO1600; F8 1/50 mp; zajszűrés: magas
ISO3200; F8 1/100 mp; zajszűrés: normál
ISO3200; F8 1/100 mp; zajszűrés: magas
ISO6400; F8 1/200 mp; zajszűrés: normál
ISO6400; F8 1/200 mp; zajszűrés: magas
ISO12800; F8 1/400 mp; zajszűrés: normál
ISO12800; F8 1/400 mp; zajszűrés: magas
ISO1600; F8 1/50 mp; zajszűrés: normál
ISO1600; F8 1/50 mp; zajszűrés: magas
ISO3200; F8 1/100 mp; zajszűrés: normál
ISO3200; F8 1/100 mp; zajszűrés: magas
ISO6400; F8 1/200 mp; zajszűrés: normál
ISO6400; F8 1/200 mp; zajszűrés: magas
ISO12800; F8 1/400 mp; zajszűrés: normál
ISO12800; F8 1/400 mp; zajszűrés: magas

Hosszú expozíció

A fényképezőgépen beállítható maximális záridő 60 másodperc, de használhatunk B módot is. Az Alpha DSLR-A500 CMOS szenzora jól teljesít, alacsony áramfelvétele komoly előny a csillagjárás fotózáskor, vagy más igen hosszú felvételkészítéshez is remekül használható.

A 10 percig tartó, ISO200 érzékenységen készült felvételen jópár hotpixel látható. A hosszúexpozíciós "zajszűrést", vagyis a hotpixel kivonást bekapcsolva minden felvétel után az expozícióval közel azonos hosszúságú felvétel készül, de ez már csukott zárszerkezettel. A hotpixelek kivonása után sem lesz tökéletes a kép, de jelentősen csökkenthető így a hotpixelek száma.

Összefoglalva tehát az A500 hosszú expozíciós felvételkészítésre is alkalmas, de néhány konkurensével szemben hotpixelekre a legjobb esetben is számítanunk kell.

A szintállítás során a 0-25 világosságértékeket húztuk szét 0-255 tartományra.

„Észre sem veszed, hogy víz alatt vagy” – interjú Dombovári Tibor búvárfotóssal

Ha a gép beázik, beázik, a cápa pedig nem is olyan félelmetes – hazánk legelismertebb búvárfotósával, Dombovári Tiborral beszélgettünk. A miskolci fotós számtalan pályázat győztese, egyik nagy álma pedig bálnákat fényképezni.

„Minél több impulzus kell” - interjú Máthé András fotóművésszel

A digitális technológia felszabadít, az akthoz pedig kell egyfajta fura női-férfi viszony – vallja Máthé András. A fotóművésszel többek között a spontán képekről beszélgettünk és arról, hogy a hűtőben felejtett ételből is lehet esztétikailag szép alkotás.

„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

„Nem szabad akarni az alkotást” - interjú Keleti Éva fotográfussal

Az, hogy mi a művészet, nehéz megállapítani – vallja Keleti Éva, aki még most is folyamatosan küzd azért, hogy a fotóművészet az őt megillető helyére kerüljön elismertség szempontjából. Bár ma már ritkán fényképez, ezer szállal kötődik a fotós közeghez, és úgy gondolja: a digitális kor hamarosan letisztul, és visszatér a fotózás gyökereihez.

„A jó képhez nem kell magyarázat” – interjú Szipál Márton fotóművésszel

Ha valakinek sztori kell, vegyen regényt – vallja Szipál Márton, alias Martin S. Martin, akinek lakásán járva ízelítőt kaphattunk abból, milyen is örökké fiatalnak maradni. A 83 éves művész fényképekkel teli lakásában lágy swing szólt, ő pedig folyton felpattant, előszedett egy-egy képet, festményt, könyvet, magazint. „Nyugodtan tegezz” – mondta, majd elkezdett mesélni a régi időkről, Amerikáról, Magyarországról, egyszerűen mindenről.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.