A nyitóbeszédet (keynote speach) az előzetesen kiadott információknak megfelelően Tsuyoshi Kikukawa, a CIPA (Camera & Imaging Products Association) elnöke tartotta. A mostani kiállítás ugyan még csak a második CP+, de a japán fotográfiai szakkiállítások fél évszázados múltra tekintenek vissza. Az első ilyen eseményt még 1960-ban rendezték, de csak tavalyra jött el az ideje, hogy ezeket a kiállításokat a nemzetközi porondra vigyék. A PMA őszre való áttételével a CP+ maradt az egyetlen jelentős fotós kiállítás, amit az év első felében rendeznek meg. Ennek megfelelően itt mutathatnak be több új modellt is. A kiállítás a fotográfiai szakma minden területét le kívánja fedni, és a amatőröktől a profikig mindenkit igyekeznek megszólítani. A kiállítás mellett a legnagyobb gyártók képviselői tartanak nyilvános beszélgetést a fotózás múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a szakma képviselőinek pedig rengeteg (többnyire csak japánul elérhető) előadás és workshop áll rendelkezésére tudásának bővítéséhez. A többi szakmai vásárhoz hasonlóan a CP+ is jelentős üzleti megállapodások helyszíne. A CP+ célja, hogy a három legjelentősebb fotós kiállítás egyike legyen. A CP+ rendezője a japán képalkotó termékeket gyártó cégek szervezete, ami ugyan 2002-es alapítású, de elődjének tekinthető Japan Camera Association 1954 óta fogja össze a szakmában érdekelteket. A szervezet két legfontosabb feladata a képalkotáskor és képek megosztásakor használt formátumok szabványosítása, illetve a termelési és értékesítési adatok összegyűjtése és publikálása. A használt szabványok közül a két legismertebb az EXIF (jelenleg 2.3-as verzió) és a DCF, de a szervezet munkájának az eredménye a közvetlen nyomtatást több gyártó gépe között is lehetővé tevő PictBridge szabvány is. Ezeknek a szabványosításoknak az eredménye, hogy a fényképezőgépekkel, videokamerákkal és telefonokkal készített felvételek ma gond nélkül felhasználhatók, lejátszhatók és nyomtathatók szinte bármelyik gyártó termékével. A CIPA a nemzetközi szabványokért felelős ISO szervezet munkájában is részt vesz. A CIPA legfontosabb feladata volt 2010-ben a digitális fényképezőgépekre kivetett adók elleni küzdelem, illetve a hamisított (utángyártott) lítium-ion akkumulátorok használatával járó veszélyek kihangsúlyozása. A CIPA a formátumok összehangolásán és sztenderdizálásán túl az iparág statisztikai intézete is. A digitális fényképezőgép eladások 76,5%-át 2010-ben a japán cégek produkálták, a DSLR szegmensben a részesedésük 99,1%. A 2008-as 120 millió darabos eladás után a válság csúcspontjára eső 2009-ben a 110 millió darabos eladás némi visszaesést jelent, de 2010-ben 121 millió darabos eladással újra növekedést tudtak produkálni. Érdekességképpen berajzolták az ábrára az egykori filmes értékesítések adatait is. A filmes korszak csúcspontján 1996-ban „mindössze” 39 millió fényképezőgépet értékesítettek, a piac pedig 2008-ra tűnt el teljesen. Az elmúlt években a piacok regionális átrendeződése volt megfigyelhető. Míg 2003-ban Japán (19%) után Amerika (32%) és Európa (33%) alkották a fényképezőgépek legfontosabb piacát, addig 2010-re – főleg Japán (9%) „kárára” – Ázsia (20%) erősödött meg, míg az európai piac (30%) csökkent, az amerikaié (36%) pedig növekedett. A DSLR területen kicsit más a helyzet. Míg 2003-ban Észak Amerika (42%), Európa (27%), Japán 20% és Ázsia (9%) volt a sorrend, addig 2010-re ez Európa (34%) és Ázsia (27%) átvette a vezető szerepet, míg Japán (12%) Amerika (26%) mögé szorult. Ezek persze csak az arányok, mert ha figyelembe vesszük az értékesítés volumenének növekedését is, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a piac Japánban is növekedett. A cserélhető objektíves fényképezőgépek jelentőségének növekedését mutatja, hogy az objektív eladások növekedési üteme az elmúlt 7 évben mindig felülmúlta az vázak értékesítését. Tavaly már közel kétszer annyi objektívet adtak el, mint vázat. A helyszínről készült tudósítás támogatója a Sony Central and Southeast Europe Kft., a beszámolók illusztrációit pedig egy 16-108mm-es objektívvel és egy F58AM vakuval felvértezett Sony α55-ös vázzal készítem.
NÉPSZERŰ CIKKEK
7 hatékony tipp a Lightroom gyorsabbá varázsolásához
Azt gondolom senkinek sem kell ecsetelnem, hogy a legnépszerűbb RAW feldolgozó (és egyébként kép kategorizálásra is használt) szoftver a Lightroom. Mindez annak ellenére így...
Bevezetés az éjszakai fotózásba
Most ingyen tölthető Alister Benn 23 oldalas e-bookja. Alapvető fogásokkal ismertet meg Alister Benn elektronikus könyve, amelyet színes példafotókkal illusztrált a szerző....
Valentin napra ajánljuk: szív forma fotózása gyűrűvel
Közeleg a szerelmesek napja, ebből az alkalomból egy egyszerűen kivitelezhető, mégis hatásos fotózási technikát mutatunk be, amellyel remek meglepetés hozható össze. Az alább bemutatott...
Szelektív fehéregyensúly módosítás
Ha kevert színhőmérsékletű megvilágításod volt, vagy csupán csak a kép egy részének színét (kontrasztját, világosságát, stb.) szeretnéd módosítani, itt egy jó módszer, hogyan teheted...
Gyakorlat: Képérzékelők tisztítása
Aki cserélhető objektíves digitális fényképezőgépet használ, többnyire szembe találja magát a képérzékelőre tapadó por problémájával. Bár néhány gyártó már próbálkozik automatizálni a szenzorok tisztítását, a probléma még nagyon sok ember számára fennáll. Adott tehát a kérdés: hogyan érdemes szenzort tisztítani?
TOVÁBBI
- All
- alapfokon
- állványok
- blogszemle
- digitális sötétkamra
- előkészületben
- Featured
- fényképezőgépek
- fotóelmélet
- fotónyomtatók
- fotótörténelem
- fotózz!hu
- friss áru
- interjúk
- képgyűjtemény
- kiállítások
- kiegészítők
- könyvek
- mobilfotózás
- objektívek
- okostelefonok
- pályázatok
- photokina 2006
- pletyka
- projektorok
- szkennerek
- szoftverek
- táskák
- technológiák
- témák fotózása
- Tesztfotók
- tippek>haladóknak
- tippek>kezdőknek
- tudósítások
- videó
- világítástechnika
- ultrakompakt
- kompakt
- ultrazoom
- prémium kompakt
- vízálló - strapabíró
- kompakt jellegű MILC
- SLR jellegű MILC
- belépő szintű tükörreflexes
- profi MILC
- középkategóriás tükörreflexes
- profi tükörreflexes
Bővebben