Canon 70-300mm f/4-5,6 IS II USM – teszt

0

Képminőség

Színhiba

Hála az UD lencsetagnak, laterális kromatikus aberráció gyakorlatilag nem jelentkezik, így ilyen típusú színhibával nem kell számolnunk. Ami viszont ezen a tesztábrán még jól látszik, az a sarkokban tapasztalható asztigmatizmus, amely nyitott blendénél rontja majd a sarki képélességet kis tárgytávolság esetén.

Más a helyzet a tengely irányú, azaz axiális (longitudinális) színi hibával, amely a fókuszon kívüli területek körvonalain jelentkezik piros vagy zöld elszíneződésként, attól függően, hogy előtérben, vagy háttérben helyezkedik-e el. A jelenség mértéke minimális, így jelentősen nem zavarja a képet.

Színhiba (axiális)

Bokeh

Ebbe az objektívbe 7 lekerekített lamellából álló rekesz került, amely elviekben a maximális fényerőnél szűkebb blende esetén is kedvező bokeh formát biztosít. Talán egy hajszállal jobb a helyzet, mint a 18-200mm-es változatnál, hiszen itt 300 mm-es gyújtótávolságon 1 blendével szűkebb rekesszel készült tesztképen még szép kerekded formák láthatók. F11-től azonban megjelenik a szögletesség.

Geometriai torzítás

Nem tudjuk ennyire dicsérni a torzítást, ugyanis itt már jól látható hibák jelentkeznek. Mind 70 mm-en, mind 300 mm-es végállásban, mind pedig köztes gyújtótávolságoknál jelentős geometriai torzítás tapasztalható (persze egy gyújtótávolság kivételével, amely valahol 100 mm környékén lehet), bár tény, hogy mértékük egyik esetben sem érik el az 1%-os lélektani határt. Ettől függetlenül a torzítás a vízszintes és/vagy függőleges vonalakat képszélen tartalmazó fotóknál jól látható lesz, hacsak RAW-ból való konvertálás során, vagy fotózás előtt be nem kapcsoljuk a torzítás csökkentést, ami a JPEG képeknél mérsékli a torzítást..

Geometriai torzítás



0,65% hordótorzítás


0,4% párnatorzítás


0,4% párnatorzítás


0,6% párnatorzítás

Peremsötétedés

Szintén jelentős tud lenni a nagy gyújtótávolságú zoomobjektíveknél a sarkok vignettálása is. A Canon új 70-300mm-ese sem kivétel ez alól, nyitott blendével bizony bőven 20% feletti a sarkok sötétedése, amely rekeszeléssel csökkenthető.

Szerencsére a magas számszerű érték ellenére a képi világ rendben van, hiszen az átmenet finom, nem hirtelen módon következik be.

Peremsötétedés


25%

11%

6%

4%

22%

11%

6%

3%

24%

9%

5%

25%

10%

5%

Makró, közelfényképezés

lefedett terület szélessége: 140 mm

Az 1,2 méteres közelpont és a 300 mm-es gyújtótávolság nagyjából min. 15 cm széles terület fotózását teszi lehetővé, ez a legnagyobb nagyítás, amit elérhetünk (1:3,9 leképezési arány).

A képen enyhe párnatorzítás fedezhető fel, amely azonban nem olyan mértékű, ami zavaró lenne. Ha mégis fontos a torzításmentesség, akkor RAW-ból konvertálva ez is elérhető. A kép sarkai F8 blendénél csak minimálisan lágyulnak be, így az objektív makró képességét kicsit átlagos felettinek értékeljük.

Képminőség

A Canon EF 70-300mm f/4-5,6 IS II USM objektív annak ellenére, hogy hobbi/amatőr kategóriába sorolható, remekül dolgozik. Nyitott blendét használva sem használhatatlanul lágy a képe, még a 300 mm-es tele végállásban sem, így a kisebb mélységélesség kedvelői is komolyabb kompromisszum nélkül használhatják az objektívet.

A rekeszelés persze itt is segít a rajzolaton, s szokás szerint F8 az a határ, ahonnan szűkebbre véve a blendét már a diffrakció miatt romlik a képélesség.

A kromatikus aberráció annyira minimális, hogy szinte nincs is, a vignettálás belefér az átlagos skatulyába, illetve a torzítás sem olyan, amire azt kellene mondanunk, hogy összeszorított fogakkal viselhető csak el.

Összességében tehát elégedettek vagyunk az objektív által nyújtott képminőséggel, s noha léteznek ennél részletesebben rajzoló telék, akár nagyobb fényerővel is, azok ára jóval meghaladja a cikkünk tárgyáét (kivéve a 70-200mm-es L-es, f/4 fényerejű nem stabilizált modellét, amely a használtpiacon 120-150e Ft között lelhető fel).

Értékelés

A tesztünk elkezdésekor kicsit fanyalogva álltam neki a Canon EF 70-300mm f/4-5,6 IS II USM objektívnek, ugyanis elődjét ismerve csak átlagos képességekre számítottam.
Az objektív azonban több meglepetéssel is szolgált.
Egyrészt a nano USM fókuszmeghajtása olyan fókuszsebességet produkált, amitől leesett az állam, másrészt a színi hiba mentesség és a kicsi torzítás is jó benyomást tett rám. Jóllehet, a vignettálás nem kicsi nyitott blendén, de ez legyen a legkisebb baj. Akit zavar, majd szoftveresen korrigálja.

Szokásomhoz híven elsőként a tesztet csináltam végig és csak azt követően néztem meg a termék árát. Ilyenkor szoktam koppanni, ha azt hiszem, hogy egy-egy jó objektívet ilyen, vagy olyan áron meg lehet kapni, majd a végén kiderül, hogy bő 100e Ft-tal alágondoltam.
Ennél a modellnél azonban nem így történt. Arra számítottam, hogy az L-es objektívekből kölcsönzött UD lencsetag, a profi sebességet nyújtó vadonat új fejlesztésű nano USM fókuszmeghajtás és a hatékony stabilizátor miatt megkérik majd az árát a Canon EF 70-300mm f/4-5,6 IS II USM-nek és olyan 220-250e Ft-ra saccoltam.

A gyártó azonban nagyobb tömegeknek szánja objektívét, így még a magyar piacon is a könnyebben megemészthető 180e Ft-os árcédulát kapta.

Ez pedig a végső lökést adta abban az elképzelésemben, hogy ez egy igen jól sikerült darab. Hiszen nem csak a képességei, de még az ára is olyan, ami miatt bátran ajánlani merjük a hobbi és amatőr fotósoknak. Sőt, igazán fürge fókuszmotorja miatt a profik is jó hasznát vehetik a sportfotózásban, ha megelégednek a sportfotós objektívektől elvárható fényerőnél gyengébb fényerővel.