Felépítés
Bemutatás
A Canon még 1990 decemberében jelentette be az EF 50mm f/1,8 II objektívét, leváltva ezzel a korábbi EF 50mm f/1,8-at, amely még fém bajonettes volt, s amelyről még a távolságskála sem hiányzott. Az olcsóbb modell azóta fotósok ezreinek fotóstáskájába került bele, gyakorlatilag kijelenthető, hogy a fotózás iránt fogékony amatőrök a kitobjektív után szinte elsőként vásárolják meg ezt az objektívet, aminek igen alacsony ára és ennek ellenére remek képminősége az oka.
A Yongnuo tavaly szeptemberben mutatta be saját 50mm f/1,8-as változatát, amely külsőre és nagy valószínűséggel belsejében is a Canon változathoz igencsak hasonló. Ára viszont még a Canon 50mm f/1,8 II-ének is csak töredéke.
A fullframe szenzoros gépekhez is használható objektívek a legalapvetőbb gyújtótávolságot kínálják, ez pedig az 50 mm, amellyel az emberi szem által látott kép perspektívájához legközelebb álló fotók készíthetők. A fényerő igazán remek, az f/1,8 csak kicsivel marad el a drágább és komolyabb változat f/1,4 fényerejétől.
A Canon 6 lencsetagból álló objektívében nincsenek különleges lencsetagok, így sem alacsony szórású, sem aszférikus tagról nem tehetünk említést. Az objektíven belül 5 lamellás blende található, ami jellegzetes, ötszögletű bokeh-t eredményez, legalábbis az objektív lerekeszelt állapotában.
A Yongnuo felépítéséről nem találtunk hivatalos információt, az azonban biztos, hogy belsejébe 7 lamellás rekeszt építettek, amely szebb háttérelmosást, illetve bokeh-t okoz.
Apró eltérés tapasztalható még a lencsebevonat terén is, amely a visszatükrözött fények színében érhető tetten.
Az élességállítást mikromotor végzi, amely a Canon objektív egyik gyenge pontja, legalábbis a felhasználói tapasztalatok, illetve visszajelzések alapján. Bár a mi tesztünk során nem jelentkezett probléma, valóban hallani olyan tapasztalatokat, amelyek nem a legjobb színben tüntetik bel a Canon „nifty-fifty”-jét. Sokan az 50/1,8 megvásárlása és használata után kicsit fanyalogva adják el és térnek át a mikroUSM motoros 50/1,4-re.
A Yongnuo sem kivétel, e változatban is mikromotor dolgozik.
Az objektívek ugyan nem belső élességállításúak, azaz az objektív hossza minimális méretben megváltozik, de a frontlencse és a köré elhelyezett szűrőmenet nem fordul el.
A közel 3 cm-es átmérőjű frontlencse elé 52 mm-es szűrőt tekerhetünk fel. Napellenzőt sem a Canon, sem a Yongnuo változatához nem kapunk. A lencsevédő kupak viszont eltérő. A Canonét csak két oldalt benyomva tudjuk levenni, vagy felhelyezni, míg a Yongnuoé középen is benyomható.
Használati tapasztalatok
Az objektívek kialakítása szinte teljesen megegyezik. Mindkét modell műanyag objektívtubust és műanyag bajonettet kapott. Időjárásállóságról természetesen szó sincs, így gumicsíkot hiába is keresünk a műanyag bajonettcsatlakozó körül.
Az objektív elülső részén foglal helyet a sűrűn bordázott, de vékonyka élességállító gyűrű. A teljes tartományt mindössze 40 fok elfordítással bejárhatjuk. A Canon és a Yongnuo változat között itt találunk egy kisebb eltérést: míg a Canon fókuszgyűrűje ugyanabból a műanyagból készült, mint az objektív tubusa, a Yongnuo gumi bevonatot helyezett a gyűrűre, ami kicsit kényelmesebb használatot kínál.
Távolságskálát az objektíveken nem találunk, ez is az alacsony költségből következik
Kapcsolóból csupán egyet találunk az objektíveken, ez pedig a bal oldalon lévő AF/MF kapcsoló, amely a Canon modelljénél kissé fentebb, a Yongnuoénál pedig teljesen oldalt foglal helyt.
