Képminőség
Színhiba
Az objektív felépítését bemutató ábrán már láthattuk, hogy a Canon egy ultraalacsony szórású tagot is felhasznált, valamint a kék spektrum törésére egy különleges tagot is alkalmazott, azaz nem bízta a véletlenre a kromatikus aberráció minimalizálását.
A készült tesztképek alapján elmondhatjuk, hogy valóban igen minimális színhibája van a Canon RF 85mm f/1,2 L USM DS objektívnek, gyakorlatilag teljesen nyitott blendén sincs jelentős laterális kromatikus aberráció.
Mindezt egy f/1,2 fényerejű objektívtől! Elképesztő!
Mivel tükör nélküli géphez készült objektívről van szó, amelybe ma már korrekciós profil is integrálható, így azt is megnéztük, hogy a RAW fájlokba ment-e a gép színhiba csökkentésre használható profilt, de a Lightroom sem jelezte, hogy bármiféle profilt talált volna a RAW fájlban, azaz itt valóban az optikai teljesítményét látjuk az objektívnek.
Most sem maradt el az optikai tengely irányában jelentkező axiális (longitudinális) színhiba vizsgálata, amely a lencsék hullámhossztól függő eltérő törési mutatójából adódik és nem csak a kép sarkában, de képközépen is ugyanúgy látható lehet, s főként a fókusz előtti és mögötti területeken érhető tetten. Gyakorlatilag ez a színhiba a különböző hullámhosszú fényeket különböző pontba fókuszálja, ezért alakulhat ki az éles, kontúros részek körül is színes aura, illetve a bokeh fényfoltok körül is megjelennek ezek az elszíneződések.
Nyitott blendénél 1:1 nézetben sincs észrevehető színezettség a fókuszon kívüli világos területek széleinél, azaz axiális színhiba sem okozhat gondot ennél az objektívnél.
Bokeh
Az egyik legérdekesebb kérdés egy apodiziációs bevonattal ellátott lencsetaggal rendelkező objektívnél a bokeh formája. A hagyományos objektívek esetében a fókuszon kívül eső apró fénypontok a képen általában körkörösek, kép széleinél esetleg nyitott blendén lencse formájúak. De mindenképpen éles pereműek.
A lencse külső szélére felvitt (felgőzölt) átmenetes szürkeszűrő réteg ezt az éles peremet hivatott elmosni úgy, hogy a lencse szélénél már jóval kevesebb fény érkezik az objektívbe, mint középen. Ennek hatására a bokeh körkörös formája elveszti éles peremét, helyette igen lágy peremű lesz.
Érdemes megemlíteni, hogy a korábbi – hasonló elvű – objektívek általában optikai lágyságot is adtak azáltal, hogy nem korrigálták az objektívet a szférikus aberráció ellen, így éles és elmosott kép keveredése is erősítette a lágy hatást.
A Canon RF 85mm f/1,2 L USM DS-nél azonban nincs lágyság, ezzel az objektívvel pengeéles képeket készíthetünk úgy, hogy közben a háttérelmosás igen lágy, és finom átmenetes peremű lesz.
Sajnos a Defocus Smooting funkció nélküli és a DS változat egyszerre nem járt nálunk, illetve azt sem tudtuk előre, hogy végül a DS modellt kapjuk tesztre, így a nem DS változattal nem készült a bokeh tesztábránkról kép. Így ez esetben nem tudjuk ugyanazzal a fényerejű, de nem apodiziációs lencsével rendelkező modellel összevetni.
Szerencsére ezt már a Canon a bejelentés előtt megtette, így a lényeg már ezen is látszik:
Mivel rekeszeléssel a lencsék külső területeiről érkező képet egyre inkább kiiktatjuk, így a rekeszt szűkítve a lágy peremű bokeh hatás is csökken.
F2,8-nál még valamelyest érezni az apodiziációs szűrő hatását, de F4-nél már gyakorlatilag teljesen ugyanolyan bokeh-t látunk, mint egy ilyen szűrővel nem rendelkező objektívnél. Összehasonlítás kedvéért egy másik 85mm-es, de f/1,4 fényerejű objektív bokeh-ja ITT tekinthető meg (oldal közepe).
Ellenfény, becsillanás
Portréknál is előfordulhat, hogy a Nap direkt besüt az objektívbe, no nem azért, mert a fotós figyelmetlen. Általában éppen ellenkezőleg: azért, mert a fotós ilyen fényhatást akar elérni: manapság ugyanis divatosak a fénybeszűrődéses képek, sok esetben nem is az objektív adja, hanem utólag „hekkelik” rá photoshopban. A legszebb nyilván az, ha az objektív ad ilyen képet és nem valami digitális hókuszpókusz eredménye, mint a repkedő delfinek és rózsás szegélyek.
A Canon RF 85mm f/1,2 L USM DS ezen a téren kevésbé teljesít jól, ugyanis nagyon erős a szóródás, vélhetően pont az apodiziációs szűrőréteg okozta diffrakció miatt. Jó pár képet kellett készítenem, mire valamelyest élvezető lett a végeredmény, ugyanis ha kicsit jobban belóg a Napkorong a képbe, akkor szinte az egész fotó úszik a fényszóródásban.
Ettől függetlenül nem lehetetlen ellenfényben ilyen fényszóródós képet csinálni, erre van is példa a tesztfotóink között.
Geometriai torzítás
Nem kell komoly geometriai torzításra számítanunk egy fix gyújtótávolságú, 85 mm-es kisfilmes objektívtől. Az ilyen objektívek általában minimális párnatorzítást mutatnak.
Itt még annyi sincs: kvázi teljesen torzításmentes képet kapunk.
Szoftveres torzítás csökkentés ezúttal sem játszik, beágyazott profil nincs a RAW fájlban.
Peremsötétedés
A digitális fényképezőgépek a képérzékelő szenzoraik kialakítása miatt sokkal érzékenyebbek a peremsötétedés kialakulására, mint régen a filmes gépek voltak. Ott gyakorlatilag csak az objektív okozott ilyet, a digitális korszakban viszont a szenzor felületéhez képest a merőlegestől nagy szögben eltérő fénysugarak is előidéznek ilyen jelenséget pluszban, pláne, ha rövid a távolság a hátsó lencsetag és a szenzor között, ahogy a MILC-eknél általában. (Erre jöhet jól egy nagy átmérőjű bajonett, ahol méretes lehet a hátsó lencsetag).
Az apodizációs felület miatt viszont itt eleve erősebb peremsötétedés alakulhat ki, ezt mindenképpen érdemes számításba venni.
Rekeszeléssel persze itt is kiiktatható a lencsék külső része, így F4-5,6-tól már nem játszik komoly szerepet a centrális átmenetes ND szűrő.
Mindezek ellenére még F8-nál is jól látható vignettálással találkozunk.
A peremsötétedés azonban az a hiba, ami a legfájdalommentesebben korrigálható, ehhez pedig a Lightroom is tartalmaz már bekapcsolható, korrekciós profilt.
Tehát ha bárkinek gond lenne a peremsötétedés, már RAW konvertáláskor tudja javítani egyetlen kattintással.
Makró, közelfényképezés
A 85 mm-es portréobjektívek többnyire 80-90 cm közötti közelponttal rendelkeznek, ami itt is igaz.
A legkisebb tárgytávolság 85 cm, ahol gyári adatok szerint 0,12×-es a nagyítás.
Tesztképünk ezt igazolta, az elérhető legkisebb tárgytávolságnál kb. 28 cm széles téma tölti ki a teljes képmezőt. Fókuszfelület elhajlás ekkor sincs, így saroktól sarokig éles képet kapunk, geometriai torzítás nélkül.
Képminőség
Az eddig látottak csupa szép és jó, de a lényeg akkor is az, hogy milyen részletességet tud adni az objektív, milyen a homogenitása, mit tud a képsarkokban (látszik-e asztigmmatizmus), illetve nyitott blendén lesz-e jelentős lágyság (szférikus aberráció).
Nos, ha eddig dicsértük is az objektívet, ezután még inkább csak dicséret jöhet, ugyanis elképesztő, amit ez az objektív tud,
Teljesen nyitott blendén (F1,2) is pengeéles rajzolattal bír, erre több példa is látható a tesztfotóink között! Nincs lágyulás, nem lesz több részlet, ha rekeszelünk, azaz bátran lehet használni F1,2-n is!
A képsarkok nyitottabb blendén ugyan enyhén lágyak, de a homogenitást még így is jónak nevezhetjük, hiszen részletesség így is van, nem túl erőteljes ez a lágyulás, akár extrém külső sarokba is komponálhatunk arcot, ha ez a vágyunk.
Ahogy láttuk, geometriai torzítás sem terheli az objektívet, így igazán maximális minőségben dolgozhatunk.
Értékelés
A Canon RF 85mm f/1,2 L USM és ennek DS változata is parádésan szerepelt tesztünkben és a fotózások során. Nem is lehet kérdés, hogy aki profi, az ilyen objektívre vágyik!
Ha kell, akkor nyitott blendén is megbízható képélességet ad, ha szűkebb blendét választunk, akkor sem csúszik el a fókusz, az ellenfényben való fotózással is lehet játszani (bár ehhez kell egy kis tapasztalat, ez tény), de ha nem akarjuk, nem csillan be csúnyán. A torzítás, kromatikus aberráció megjelenése gyakorlatilag tökéletesen kiiktatva, de fókuszfelület elhajlás sem jelentkezik.
A DS változattal pedig látványos, igen lágy háttérelmosást kaphatunk.
Egyedül az átlagosnál erősebb peremsötétedés adhat aggodalomra okot, ez azonban könnyedén orvosolható minőségromlás nélkül a RAW fájlok konvertálása során.
Nyilván könnyű kitalálni, hogy egy ilyen tökéletes objektív nem lesz és nem is lehet olcsó. Ami 45 Mpixelt ilyen hihetetlen részletgazdagsággal képes nyitott blendén kiszolgálni, az nem a garázs mélyén készült. Itt bizony a legkomolyabb technológiákat és a legprecízebb polírozást kellett alkalmazni, ezt pedig a pénztárnál kell majd megfizetnünk.
A Canon RF 85mm f/1,2 L USM ára bruttó 960 ezer Ft, a lágy bokeh-t kölcsönző DS végződésű modell pedig 1,2 millió Ft-ba kerül.
