Exkluzív: Nikon D80

A Nikon Kft-hez voltam hivatalos, hogy együtt osztozzam legújabb digitális tükörreflexes fényképezőgépük, a Nikon D80 megszületésének örömén. Aranyat, tömjént és mirhát nem vittem ajándékba, hisz az új készülék azért nem a Megváltó, de ennek ellenére szép életútnak néz elébe.

A cikk elejére, indításként, ide is tesszük az előd Nikon D70s és az új Nikon D80 között (általunk talált) különbségeket. A felsorolt különbségeket a gyártó által biztosított adatlapok alapján állítottuk össze, így a gép használatában, menürendszerében, a technikai adatokból nem kiolvasható különbségek is lehetnek:

Külső

Karjaimban tartva a „kisdedet”, és az első találkozás pozitív élményként maradt meg bennem. Először is a gép kicsi és könnyű. Méretre és tömegre igen hasonló a Nikon D50-hez, ami csak egy-két milliméterrel, és néhány grammal különbözik tőle. A másik szembeötlő hasonlóság a a D50-ből örökölt memóriakártya ajtó, amiből nem nehéz kitalálni, hogy az új modell is Secure Digital kártyákat fogad. A Nikon így jól érezhetően számít a kompakt fényképezőgépekről váltó célközönségre is. A váz fogása kényelmesnek tűnt, bár kisujjam néha tétován lecsúszott a semmibe, a markolatnak még sincs kényelmetlen érzete. Valahogy a D50-et körüllengő „olcsó műanyag fíling” sem kerített hatalmába, pedig a borítás minden porcikája műanyag. Összerakási minőség tekintetében a D80 méltó folytatása a D70s-nek. Vissza térve a tétova kisujjakra, az akkutartó nyílásba pillantva boldog örömmel konstatáltam, hogy mélyén ott aranylanak a portrémarkolat érzékelői. Ehhez a géphez tehát már gyári kiegészítő markolatot is használhatunk, amelyet MB-D80-ra keresztelt a Nikon és két gyári lítium-ion akkumulátort, vagy 6 db AA méretű elemet/akkut képes fogadni.

A Nikon D80 ugyanúgy két vezérlőtárcsával rendelkezik, mint a D70s, így beállítások kényelmesebben elérhetők, mint a legkisebb modellnél.
Tekinthetjük a gépet a középkategóriás Nikon D200 egyszerűbb változatának is. Ebben az esetben a magnéziumborítású, nagyobb vázat és annak időjárásálló szigetelését kell hiányolnunk.

Képérzékelő

Zenghetnek a fanfárok, a Nikon úgy tűnik végleg a múlt részévé teszi az évek óta használt 6 megapixeles Sony CCD-t, amely olyan nagyszerű gépekben teljesített szolgálatot, mint a D100, D50, vagy a D70-D70s ikrek. A Nikon D80-ba 10 megapixeles CCD építettek, amely feltehetően igen közeli rokona a D200-ban találhatónak. Hacsak nem ugyanaz. Apró bizonytalanságom oka az, hogy az általunk kapott adatlap 10,75 millió, míg a nagytestvéré 10,9 millió érzékelőhelyet ír. A képalkotásra használt tényleges pixelszám azonban mindkét gép esetében 10,2 millió, ami 3872 x 2592 képpontos maximális felbontást jelent. Ugyanannyit mint a drágább modellben. A CCD mérete továbbra is 23,6 x 15,8 mm, azaz a Nikonnál jól bevált DX formátum. Ez a felhelyezett objektíveknél 1,5x szorzót jelent.

Kereső és LCD

Szintén jelentős az előrelépés ezeken a területeken is, mégpedig úgyszintén a D200 irányába. A Nikon D80 ennek keresőjét kapta, 0,94x nagyítással. A kereső képmérete így meghaladja az elődökét, ami jobb manuális élességállítást tesz lehetővé. Nagyobb tartományban állítható a dioptria-korrekció és a keresőben látható információk, fókuszmező kijelzések is a D200-at idézik. Megjelenik az ISO érték, a fénymérési rendszer és a vakuszinkron. Autofókusz mezőből 11-et kapunk 5 helyett, és a középső mező átkapcsolható Wide (széles) módba.

Az LCD 2” képátlóról 2,5” méretűre nőtt, felbontása pedig 130000-ről 230000-re hízott. Ez szintén a D200-at idéző változás. További előny, hogy az LCD képe akár 170 fokos szögből is jól látható. Visszajátszásnál a hagyományos hisztogram mellett RGB-hisztogram is megtekinthető, így külön ellenőrizhető a színcsatornák árnyalat eloszlása. A képek visszanézésekor aktiválható diavetítés, a Nikon kompaktokban már bevezetett PictMotion lehetőséggel bővült. Ezzel zenés, mozgó átúsztatásokkal kombinált képbemutatót készíthetünk a tárolt fotókból, és a gépet TV-re kötve lejátszhatjuk azt az érdeklődőknek.

A felső státusz kijelző az elődhöz hasonló információkat tartalmaz, háttérvilágítása az exponáló gomb körüli bekapcsoló gyűrű elfordításával aktiválható, éppen úgy, mint a sokat emlegetett középkategóriás Nikon vázban.

Objektívek

A Nikon D80 is a megszokott F bajonettet használja. Objektív kompatibilitás terén nincs eltérés a D70s-hez viszonyítva. A manuális optikákkal való fénymérést segítő AI-gyűrű – ami a D200 nagyszerű újdonsága volt – ebben a modellben nem található meg.

Autofókusz

A 11 fókuszmezőn túl változott a teljes AF-rendszer is. A Nikon D70s-ben alkalmazott MULTI-CAM 900 rendszert a MULTI-CAM 1000 váltotta fel. Az AF módok között pedig az AF-A lehetőség, amely automatikusan választ a két alapmód (egyszeri-AF-S, és folyamatos-AF-C) között. A fókuszrendszer észlelési tartománya továbbra is -1 – +19 Fé, a használt AF segédfény lámpa pedig 0,5-3 méter között nyújt hatásos megvilágítást.

Menük

Talán mondanom sem kell, hogy a Nikon D80 honnan kapta, átdolgozott menürendszerét? Igen, a D200-tól, némi változtatással. Hasonló kinézetet és kezelést kaptak a menüpontok, használatuk pedig egyszerűbb lett, sőt a szükségtelen menüpontok el is rejthetők. Megmaradt a Playback, Shooting, Custom Settings és Setup menü – persze a D80 funkcióval tömve – eltűnt viszont a saját beállításokat tartalmazó Recent Settings és helyébe a Retouch menü lépett. Ide pakolták a különböző képkorrekciós beállításokat, mint amilyen a árnyékos helyeket szoftveresen „megvilágító” D-Lighting, az utólagos, automata vörösszem eltávolítás, kivágás, képátfedés, monokróm beállítások, vagy a szűrőeffektusok. Lehetőségünk lesz két RAW (NEF) fotóból összetett képet készíteni, vagy legfeljebb három egymás után készült kockából multiexpozíciót létrehozni.

Az alábbi táblázat a Nikon D200 és a Nikon D80 különbségeit foglalja össze:

Fénymérés, fehéregyensúly és expozíció

A régóta használt, 1005 pixeles RGB érzékelőt, 420 pixeles RGB érzékelő váltotta fel. Ugyanúgy ennek segítségével történik a fénymérés, fehéregyensúly és vakufényerő érzékelés. A 3D színes mátrix fénymérés a Nikon D80-ban a 3D színes mátrix II. nevet kapta és a szpot mérési terület is változott, hiszen a képközép 1%-a helyett itt 2,5%-ot hasznosít a fényképezőgép.

A fehéregyensúly Kelvin értékben is meghatározható, amely nagyjából 300 Kelvin fokonkénti lépéseket jelent. Egyébiránt maradtak a D70s széleskörű WB beállításai, felhasználói mentéssel, finomhangolással, vagy akár fehéregyensúly sorozat készítésével.

A belépő szintű Nikon DSLR-eknél sokszor kifogásolt ISO 200 kezdő érzékenységet lassan elfelejthetjük. A Nikon D80 már ISO 100 -1600 között állítható, és választhatjuk a D200-ból átvett HI módot is, ahol 1/3 lépésekben további egy egész értéket ugorhatunk (HI-0,3, HI-0,7 és HI-1).

Az expozíció, vakukorrekció 1/3, vagy 1/2 lépésekben szabályozható. A záridő és a legrövidebb vakuszinkron idő csökkent a D70s-hez képest (max. 1/4000 és 1/200), ami áttervezett zárszerkezetet sejtet. A zár élettartamra vonatkozóan most nem kapunk hozzávetőleges adatokat a gyártótól, mint tették azt a Nikon D200-nál, de hát ez egy sokkal olcsóbb fényképezőgép és ebben a kategóriában ez sosem volt divat.

Az önkioldó több fokozatra állítható, így lehetőség van 2,5,10 vagy 20 másodperces késleltetésre.

Sebesség

Etéren nem érhette különösebb panasz a D70s-t, hiszen kategóriájához mérten igen fürge géppel volt dolgunk. Emlékeim szerint a D70(s) volt a maga idejében a leggyorsabb memóriakártyát kezelő amatőr DSLR. A Nikon D80-nál még tovább nyomja a gázpedált a gyártó. A D70s a bekapcsolás után 0,2 másodperc alatt került üzemkész állapotba, a D80-nál ez (a gyári mérések szerint) 0,18 mp. Nos, kétlem, hogy ezt a sebességkülönbséget bárki megérzi majd, de tény, hogy gyorsabb és tény, hogy nagyon gyors. A gép a bekapcsolás után valóban rövidebb idő alatt üzemkész, mint hogy mutatóujjunk az exponáló gombra tévedne. A memóriakártya kezelést is tovább csiszolták. A gép irási sebessége 9,5 MB/mp lesz (megfelelően gyors SD kártyával), olvasási sebességét pedig 12 MB/mp-ben állapította meg a gyártó. Csökkentették a hosszú expozíciók utáni zajszűrés idejét is, ami szintén jelentősen növelheti sebességérzetünket.

A képsorozat sebessége maradt 3 kép/mp, az így készíthető képek száma pedig max. 100 JPEG és 6 RAW. A Nikon D70s-nél ez 144 JPEG és 4 RAW volt, ami csalóka összevetés, abból a szempontból, hogy a JPEG értékeknél nem azonos minőséget adott meg a gyártó. A D70s 144 sorozatban menthető JPEG fotója Large képméretre (3008 x 2000 pixel) és Normal minőségre vonatkozik. A Nikon D80 max. 100 JPEG-je pedig Middle méretre (2896 x 1944 pixel) és Fine („finom”, legjobb) minőségre. A D200 maximum 37 JPEG mentésére képes, bár azt maximális felbontásban és tömörítési minőséggel, 5 kép/mp sebességgel.

Képminőség

Sajnos ez az a pont, amiről nagy bánatomra, nem szolgálhatok információval, mivel nem készíthettem fotókat a géppel. Egy gyártás előtti mintapéldány járt a kezeim között, nem végleges szoftverrel így egy gyári tesztfázisban lévő gép képeivel kár is lett volna bombáznunk a kedélyeket. Annyit azonban biztosra vehet a Kedves Olvasó, hogy a Pixinfo nem hagyja ki jövőbeli részletes tesztjei közül a Nikon D80-at. A tesztfotó kérdésre tehát még visszatérünk.

Energiaellátás

Új lítium-ion akkumulátort kapott a Nikon D80 és már le sem merem írni, hogy melyik „komoly” rokontól. Az EN-ELa akkut felváltó EN-ELe a gyári mérések alapján 200 képpel tovább bírja, mint elődje. Persze a D70s 2500 képes kapacitása sem nevezhető semmiségnek, a D80 ezzel szemben 2700 fotóra van „kalibrálva”. Az új akkumulátor egyik előnye, hogy a Nikon D80-ban is bevezethették a D200-nál bevált kapacitás figyelést. A menüben folyamatosan nyomon követhetjük, hogy a legutolsó töltés óta mennyi kép készült, hány százalékos jelenleg az áramforrás kapacitása és milyen az általános közérzete, azaz hol jár az élettartama tekintetében.

Ár, megjelenés

Nem hagyhattam ki, hogy fel ne tegyem, a Nikon prominensének, a hazai vásárlókat talán leginkább érdeklő két kérdést: Mikor lesz kapható a gép, és mennyibe fog kerülni? Nos, határozott választ nem kaptam, de megnyugtatott, hogy közel sem kell annyit várnunk rá, mint a D70-re, és az ősz folyamán biztosan a hazai boltok polcain lesz. Az áráról sincs még kész kalkulációja a magyar képviseletnek, de a váz nagyjából a D70s kit jelenlegi árszintjén lesz. Természetesen ezt az információt – szó szerint – nem kell kézpénznek vennünk, hisz a megjelenésig sok tényező (pl. a forint-euro árfolyam alakulása) befolyásolhatja.

Összegzés

Ahogy a cikk elején említettem, többféle nézőpontból szemlélhetjük a Nikon D80-at. Az optimistább megközelítés szerint a D70s új funkciókban gazdag utódjával állunk szemben, a kissé pesszimistább szemlélet pedig a D200 egyszerűsített változatának látja. Mindkét nézőpont helyes. A mostani DSLR szegmensben a gép pontosan betalált a két minőségi kategória közé. Egyrészt egy sok tekintetben fejlesztett haladó amatőr gép, másrészt egy főleg külső jegyeiben lecsupaszított középkategóriás modell. Ha az árra vonatkozó előzetes adatok nem csalnak, akkor egy igen erős versenyzővel gazdagodik a DSLR kínálat.

A fényképezőgépet a Nikon Magyarország jóvoltából próbálhattuk ki. Köszönjük!