Gép a kézben
A másfél órás előadás után kipróbálhattuk a béta állapotú Sony Alpha ILCE-6300-at, amely briliáns foókuszrendszerrel rendelkezik. Valóban ügyesen követi a mozgó témát, s ezt a keresőben is láthatjuk. A folyamatos fókusznak és a fázis-különbség alapú élességállításnak köszönhetően a fókusz is többnyire helyes lesz.
Volt lehetőség a fókusz sebességének kipróbálására is, ehhez az előtér világosabb részét vettem célba, ahol mindig pillanatok alatt fókuszált a fényképezőgép. Az előadás helyszínéül szolgáló teremben, ahol műfény megvilágítás volt, már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Amikor a fázis-különbség AF tette a dolgát, akkor valóban gyors volt az élességállítás, de itt már többször előfordult, hogy a csak a kontraszt alapú AF dolgozott, az is kissé lassan és a szokásos előre-hátra keresgélős módon. Hangsúlyoznunk kell, hogy a gép még béta állapotú volt, tehát a végleges, kereskedelmi forgalomba kerülő változat már finomhangolást kaphat.
Az ILCE-6300-zal készült fotókat sajnos nem mutathatjuk meg, mert a kártya nem volt kivehető a gépből.
A fotósok számára talán érdekesebb rész volt az objektívek kipróbálása. Ehhez mindenki kapott egy Sony Alpha ILCE-7S Mark II vázat, valamint egy-egy csoport a három objektívből egy-egy példányt. Összességében tehát mindenki tudott fotózni, az objektíveket pedig egymás között cserélgethettük. Mivel viszonylag kevés idő állt rendelkezésre, amiből sokat eltöltöttem a 24-70mm-es standard zoom és a 85 mm-es portré objektív próbálgatásával, sajnos a 70-200-as kipróbálására már nem volt lehetőségem. Valahogy a mi csoportunk 70-200-asa átkerült egy másik csoport tagjához, így aztán nehéz lett volna kideríteni, hogy honnan is lehetne most kerítenem egy 70-200-at, ráadásul a modellek is cserélődtek. Annyira azért nem kell sajnálni, hiszen a létrehozott fotózási helyszínek a fényerős portréobjektívvel is csak nyitott blendén engedtek ISO100 érzékenységgel fotózást, minden egyéb helyzetben emelt érzékenységet kellett használni.
A képeket automatikus ISO választással készítettem, s igyekeztem több rekeszértéket is bemutatni.
Az azért meg kell hagyni, hogy a Sony ügyesen csinálja a dolgokat. A kitalált fotózási helyszínek valóban szép képek készítését tették lehetővé azoknak is, akiknek a stúdióban történő fotózás kevésbé fekszik. Sajnálom azonban, hogy csak a vakuk modellfényénél lehetett fotózni, kioldókat nem osztottak ki, az így rendelkezésre álló fény pedig csak kompromisszumos tesztelésre volt elegendő. Ezen felül azt is érdemes megemlíteni, hogy az nagy felbontásával hirdetett objektívek képességeit esélyes, hogy nem egy 12 Mpixeles fényképezőgéppel kellene megvizsgálni, hiszen 12 Mpixelt full-frame szenzoron még a 10 évvel ezelőtti objektívek is vígan kirajzolnak. Tény azonban, hogy a kevés fény miatt sokkal célravezetőbb a kis felbontás alkalmazása, hiszen kézből történő fotózásnál 42 Mpixelen már a reciprok szabályt is illik legalább 2-vel felszorozni. Később azért talán lesz lehetőségünk a legkomolyabb vázzal is tesztfotókat lőni, jobban kontrollált körülmények között is.
A tesztfotókat RAW formátumból, Adobe Lightroom 6-tal konvertáltam, alap zajszűrési és élesítési beállításokkal. A fájlnévben, – amelyek alapbeállítás esetén a böngésző státuszsorában is látható, ha az egérmutatót a kép fölé visszük – olvashatók a használt gyújtótávolság és rekesz, valamint az érzékenység értékei.
A teljes felbontású képekhez a Shift nyomvatartásával kell a képre kattintani!
Sony 24-70mm f/2.8 GM tesztfotók:
Sony 85mm f/1.4 GM tesztfotók:
