Hogyan fényképezzünk tűzijátékot

0
1 031

Tűzijátékok jellemzője, hogy fekete égboltra előre meghatározott (de a néző számára nem kiszámítható) ütemben előre meghatározott módon és időben felrobbanó tölteteket lőnek, amelyek a robbanó- és egyéb anyagok függvényében festik színesre az eget. Ez a jelenség több szempontból is próbára teszi a mai fényképezőgépek többségét: mivel a kép legnagyobb része sötét az automatika hajlamos túlexponálni a képet, manuális módban hosszú expozíció alatt zajos lehet a kép és persze nem minden fényképezőgép alkalmas arra, hogy megfelelően hosszú ideig nyitva tartsa a zárszerkezetét.

Mire kell figyelnünk tűzijáték fotózásnál?

A feladat persze nem megoldhatalan. A Magyarországon forgalomba került digitális fényképezőgépek jelentős részénél van lehetőség arra, hogy az expozíciós értékeket befolyásoljuk.

A következő felsorolásban sok olyan tényezőre kitérek, ami a hagyományos fényképezőgépekkel készült felvételekre is igaz lesz, de főleg a digitális technológia sajátosságaira szeretném felhívni a figyelmet.

  • Feltétlen használjunk jó állványt!
    Ugyan lehet tűzijátékot fényképezni kézből, korlátnak támasztott vagy kocsi tetejére (elfordítható optikájú gépek előnyben) tett fényképezőgéppel is, de igazán biztosak csak akkor lehetünk, ha megfelelő állványt használunk. A kisebb amatőr gépekhez (apró tömegük miatt) egyszerűbb állvány is elég, de Nikon D1-hez már érdemes komolyabbat használni.

  • Válasszuk meg jól a helyünket!
    Tűzijátékot nézni és fotózni nem biztos, hogy ugyan az a hely a legjobb. Érdemes úgy helyezkedni, hogy a több egymás mellé lőtt petárda is beleférjen a képbe. Ha van rá módunk, akkor komponáljuk úgy a témát, hogy a robbanások fénye mellett megvilágított épületek vagy emberek körvonalai is rajtalegyenek a képen.

  • Állítsuk az élességet végtelenbe!
    A mai digitális fényképezőgépek többségén szerencsére már megtalálható a manuális élességállítás, így azokat egyszerűen be lehet állítani úgy, hogy a végtelenben legyen éles a kép. A teljesen automata gépek többsége tájképfotózásra (általában hegy ikon) állítva szintén képes a végtelenbe élességet állítani.

  • Válasszunk alacsony érzékenységet!
    Az amatőr digitális fényképezőgépek többsége nem alkalmas nagy érzékenységű film szimulálására, a legdrágább amatőr modellek érzékenysége sem magasabb ISO 400-nál (kivétel a Fuji SuperCCD-s modelljei). Nem is baj, mert itt csak bajt okozhatnak. Válasszunk 100-as vagy 200-as érzékenységet. Nagyobb érzékenységet a fényképezőgépek a CCD által érzékelt jel felerősítésével érik el. Ilyenkor azonban nem csak a jel, hanem a CCD által generált zaj is felerősödik, rontva a kép minőségét.

  • Használjunk kioldózsinórt, távirányítót vagy önkioldót az expozícióhoz!
    A fényképezőgép berázásának elkerüléséhez használjunk valamiféle távkioldó szerkezetet. Ennek hiányában a fényképezőgép önkioldója is megteszi, bár akkor csak a szerencsénkben bízhatunk, hogy az expozíció idején lesz valami az égen. Egyes Olympus és Sony gépeket ellátták infra távirányítóval is, célszerű ezeket használni.

  • Fehéregyensúly
    Tűzijáték fényképezésekor ne bízzuk a fehéregyensúly állítását a fényképezőgépre, mert nem valószínű, hogy az automatika a legjobb eredményt adja. Használjuk a napfény vagy a vaku programot. Nem javasolt a kézi beálltás használata sem.

  • Blende/Záridő
    Mivel egy-egy robbanás több másodpercig is eltarthat érdemes hosszabb záridőt választani. A hosszabb záridő hátránya, hogy a CCD-k többsége ź másodpercnél hosszabb expozíciós idő esetén az érzékelt kép már láthatóan zajos lehet. A zaj mennyisége a használt érzékenységtől, a záridőtől, a külső hőmérséklettől (illetve a CCD-jétől) és a páratartalomtól függ. Mivel augusztus 20-án nem várható túl hideg a képek többsége várhatóan zajos lesz. Ennek ellenére a megfelelően exponált képhez ISO 100-200-as érzékenység mellett használjunk f8-11 blendét és exponáljunk 2-10 mp-et. Az első (különböző beállításokkal készült) képeket érdemes az LCD monitoron visszanézni és szükség szerint korrigálni a beállításokat (illetve kiválasztani a legjobbat). Az LCD-n jónak tűnő beállítás mellett azért érdemes lehet más (rövidebb illetve hosszabb) expozícióval is képet készíteni, hogy biztosan legyenek jó képeink az eseményről.
    Ne használjunk 10 mp-nél hosszabb záridőt, mert akkor a kép már nagyon zajos lesz.

  • Fényképezés automata gépekkel
    Ha nincs lehetőség a blende és a záridő beállítására, akkor az automatika által kiszámított expozíciós értéket kell korrigálnunk 2 rekeszértékkel, hogy a végeredmény ne legyen túlexponált. Expozíció korrekció nélkül a képek valószínűleg túlexponáltak, a fények elmosódottabbak lesznek.

  • Zaj megszűntetése
    Az elkészült képen lévő zaj a legkönnyebben a képkivonásos eljárással tüntethetjük el. Ehhez szükség van előkészületekre és egy jobb képmanipulátor szoftverre. A tűzijáték fényképezése előtt készítsünk minden egyes használni kívánt blende/záridő párossal olyan felvételeket, ahol a gép optikáját (mondjuk a objektívsapkával) eltakarjuk. Így ha minden jól megy, akkor teljesen fekete, de a többi képhez hasonlóan zajos felvételeket kapunk. Ezeket a képeket semmiképp se töröljük le. A “digitális sötétkamrában” ha a tűzijáték képére rátesszük azt a fekete képet, amit a tűzijátékkal megegyező expozícióval készítettünk és a fekete képet kivonjuk (difference vagy subtract) a másikból, akkor a képről eltűnnek a zavaró pöttyök. A technika a CCD-knek azt a tulajdonságát használja ki, hogy azonos hőmérsékleten és páratartalomnál azonos záridő és érzékenység mellett a CCD által generált zaj a képen mindig ugyan oda esik. Így a színeltérés kivonható az eredeti képből, amitől az a pöttyök helyén olyan színű lesz, mintha nem is lett volna zajos. Az eljárás minden hosszú záridővel készült zajos felvétel korrigálására használható, csak legyen egy olyan fekete felvétel, amit az korrigálandóval egyidőben, azonos beállításokkal készítettünk.

  • Beállítások, akkumulátorok, memóriakártyák
    Fotózás előtt (lehetőleg még otthon) ellenőrizzük, hogy minden akkumulátor fel van-e töltve és hogy a memóriakártyák üresek-e. Szintén érdemes egyszer átnézni a fényképezőgép beállításait, nehogy a tűzijáték után hazaérve lepődjünk meg, hogy milyen beállítást felejtettünk bekapcsolva az esemény előtti utolsó fotózáskor.

Tippek: Nikon D1 használóknak

  1. Állítsuk az érzékenységet ISO 200-ra és lehetőleg ne használjunk hosszú záridőt!
    A D1 CCD-je a többi digtális fényképezőgéphez érzékeljőjéhez hasonlóan hajlamos a zaj felerősítésére ha nagy érzékenységre állítjuk vagy ha hosszú záridőt alkalmazunk. 200-as érzékenységnél 10 mp-es expozíciós időig a zaj nem olyan jelentés és a kivonásos technikával az is megszüntethető.

  2. Válasszunk megfelelő blendét!
    A legfényesebb robbanások rögzítéséhez 200-as érzékenységnél f11-f22 blendeérték használata javasolt. Ha több robbanást is szeretnénk rögzíteni egy képre, akkor válasszunk f16-f22-es bertományban rekeszértéket. A tűzijáték elején ellenőrizzük az első néhány képet az LCD-n (használva a beégett részek villogtatása funkciót).

  3. Állítsuk a wehéregyensúlyt vakus, napos vagy borult felvétel állásba!
    Tűzijáték fotózásra a három fehéregyensúly beállítás bármelyikét használhatjuk, azok szinte teljesen megegyeznek egymással.

  4. Állítsuk a tónus kompenzációt alacsonra!

    Ez az egyetlen mód, hogy megtartsuk a fényes és a sötét területeken a részleteket. Ha automatikus módban hagyjuk a fényképezőgép a legkisebb kompenzációt alkalmazza.

  5. Készítsen felvételt az objektívsapkával a gépen!
    Néhány perccel a tűzijáték előtt készítsünk az objektívsapkával betakart optikájú és eltakart keresőjű géppel fekete velvételeket. Lényeges, hogy minden olyan expozíciós beállítással készítsünk felvételeket, amelyekkel a tűzijáték közben fényképezni szeretnénk. Ezeket a képeket később felhasználhatjuk a zaj eltűntetésére a cikkben leírt módon.

  6. Használjunk RAW vagy JPEG FINE formátumot
    A kép későbbi feldolgozásakor a RAW formátum adja a legtöbb flexibilitást, egyben jelentősen megnövelve a kész képig szükséges munkafolyamatot. A RAW formátumot valahogy át kell konvertálni a képszerkesztő programok által is érthető formátummá. Erre PC-n a Bibble és a QImage míg Mac-en a MacBibble és a Nikon Capture használható. A feladat megoldására a Bibble tűnik a legalkalmasabbnak, bár a Mac-es változata nem mindenben azonos a PC-sel. Mac-et használó fotósoknak a JPEG formátum használata a legésszerűbb. A TIFF formátum a nagyobb fájlméreten túl nem nyújt annyival több információt és szabadságot, hogy érdemes lenne használni.