Milyen kategóriákra osztja egy ekkora cég, mint a Nikon a fotósok táborát?
Úgy gondolom, hogy hasonlóan kategorizálunk, mint a többi nagyobb gyártó: vannak az amatőr fotósok, majd a hobbifotósok, akiket haladó amatőröknek is lehet mondani, és végül a professzionális fotósok, akik a fotózásból élnek. Az egyes gépek vásárlóközönsége azonban ennél sokkal tágasabb. Gyakran haladó amatőrök is vesznek profi felszereléseket, mert szeretik a technikai újdonságokat, de vannak olyan profi fotósok, akik financiális okokból amatőröknek szánt felszerelést választanak maguknak. Hiszen egy D70-es sok munkára tökéletesen megfelel, és szinte mindenki számára elérhető.
Nehéz tehát éles kategóriákat kialakítani. Ha gépet kell ajánlanunk, akkor inkább a felhasználási területből szoktunk kiindulni. Megvizsgáljuk, hogy a gép leendő használója milyen viszonyban áll a fotózással: csak dokumentálásra szeretné használni, vagy például a fotózás élményét szeretné átélni. Aki élvezi a manuális beállításokkal való kísérletezést, annak vétek egy teljesen automata gépet a kezébe adni, hiszen könnyen elvehetjük a kedvét a fotografálástól. Az ilyen fotósnak egyértelműen a digitális tükörreflexes fényképezőgépeket ajánljuk.
Megpróbáljuk tehát feltérképezni az igényeket, és igyekszünk annak megfelelően ajánlani egy fényképezőgépet.
A Nikon a fotó ipar egyik legmeghatározóbb vállalata, a professzionális kategóriában a Canon-nal fej-fej mellett küzd a hivatásos fotósok figyelméért. Milyen tapasztalatokat ültetett át a kompakt kategóriába a Nikon a professzionális fejlesztésekből?
Nem könnyű kézzel fogható konkrétumokat mondani, de azért van néhány látványos fejlesztés. Ilyen például a VR technológia, ami a professzionális objektívekből került át a Coolpix 8800-asba, ami a kompakt kategória felső szegmensének tagja, így a haladó amatőrök egyik kedvelt készüléke. De említhetnénk a digitális tükörreflexes fényképezőgépekben debütált i-TTL vakuvezérlési rendszert, ami ma már megtalálható a Coolpix 8800-as és a Coolpix 8400-as modellekben is. Ez utóbbi eddig nem látott lehetőségeket, mint például a vezeték nélküli TTL vakuzás, tesz elérhetővé a hobbifotósok számára is.
Kevésbé látványos, de ettől még nagyon fontos elem a gépek megbízhatósága. A Nikon sokat tanul a professzionális fényképezőgépek építésekor, így a kompakt gépekbe már a jól kiforrott megoldások kerülnek. Megemlítendő még, hogy az optikaépítés terén is sok fejlesztés származik a profi világból, hiszen a megoldások jó része korábban profi objektívekben indult, de ma már megtalálható a kompakt gépek többségében is. Ilyenek például az aszférikus lencsetagok vagy az ED lencsék.
Az egyre olcsóbb tükörreflexes fényképezőgépek megjelenésével a fejlett kompakt kategória kezdi elveszteni létjogosultságát. Mi az oka annak, hogy ezeket a gépeket továbbra is érdemes gyártani, illetve a vásárlóknak megvenni?
Nagyon sokan már a filmes fotózás idején is idegenkedtek a tükörreflexes gépek bonyolultságától, méretétől, így a kompakt készülékek mellett döntöttek. Ez a megközelítés a vásárlók egy részénél a mai napig megfigyelhető, így igény van ezekre a tükörreflexes gépekével vetekedő tudású, mégis kompakt méretű és jó objektívvel egybeépített készülékekre.
De nem is csoda, hogy sokan ezeket a gépeket választják, hiszen megtalálható bennük minden: jó minőségű optika, alkalmanként igen nagy zoomtartománnyal és vibrációcsökkentéssel, illetve a manuális beállítások teljes skálája.
Persze ma már a tükörreflexes fényképezőgépek kezelése is ugyanolyan magától értetődő, mint a kompakt gépeké, így a hiedelmek egy része ma már megalapozatlan, de s kompakt felépítés, a fix, sok problémára megoldást nyújtó optika és a teljes felszerelés alacsony ára miatt a kompakt kategória felső szegmense ma is igen népszerű.
A Nikon eddig látványosan kerülte a teljes Leica képkocka méretű érzékelők alkalmazását. Jelenti ez azt, hogy a Nikon az APS-C méretű érzékelőket tartja a jövő sztenderdjének?
Nehéz azt mondani, hogy biztosan ezé a méreté a jövő, de a dolgok jelenlegi állása szerint a válasz igen. A Nikon a jelenlegi technológia mellett ezt a méretet tartja a legoptimálisabbnak, így ehhez fejleszti mind a gépeit, mind pedig az optikáit.
Az objektívek hátsó lencsetagja által a fényérzékeny felületre (digitális fényképezőgépeknél CMOS vagy CCD) vetített fény a kép közepén merőlegesen esik a lapkára, de ahogy haladunk a lapka sarkai felé, a beesési szög egyre csökken. Egy bizonyos szög alatt a fény egy részének útját a pixeleken lévő, a fény összegyűjtésére szolgáló mikrolencsék már blokkolják vagy rossz pixelre gyűjtik, illetve néha pontosan egy-egy pixel fizikai kiterjedése árnyékolja le a másik pixelt. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár a CCD felülete sík, a mikrolencsék apró kitüremkedésként vannak rajta. Ennek eredménye a hogy a sarkok felé haladva a beeső fény egy része elveszik, vagy nem megfelelő pixelre kerül. Mindkét dolog jelentősen ronthatja a kép minőségét, sötétedést vagy moiré hatást okozhatnak a képek szélein. Ez technológiai jellemző, nem Nikon specifikus.
Könnyen belátható, hogy minél nagyobb a lapka, annál nagyobb az ilyen fényvesztés és fény elterelés mértéke a képek szélein. A helyzetet az optikából kilépő fény kilépési síkjának a lapka síkjától mért távolsága tovább rontja: minél kisebb ez a távolság, annál laposabb a beesési szög a képek szélein. A Nikon gépeken ez a távolság állandó és nagyobb, mint a többi gyártó gépein, így akár viszonylag nagy méretű lapkákat is lehetne használni, a Nikon mérnökei mégis ezt a méretet, amit Nikon berkeken belül DX méretnek is hívnak, állapították meg az optimális méretnek. Ez az a felület, ami mellett garantálni tudjuk, hogy a képek a széleken is ugyanolyan jó minőségűek, mint középen.
Ezt a magas minőséget hivatottak szolgálni a DX-Nikkor optikák, melyek kifejezetten a digitális tükörreflexes fényképezőgépekhez lettek kifejlesztve és pont abban a nagylátószögű tartományban készülnek, melynek elvesztésére a 1,5-es szorzó miatt a fotósok nagy része panaszkodni szokott.
Népszerű terület ma a vezeték nélküli adatátvitel, ami a Nikon profi gépein is megjelent. Mik azok az alkalmazási területek, ahol a vezeték nélküli adatátvitelnek a gyakorlatban is hasznát veszik?
Legjobb példa talán a sportfotográfusok esete. Egy sportesemény során ők lent fotóznak a terepen, miközben a szerkesztői szobában, az eseménytől néhány száz méterre a szerkesztők és a grafikusok a kép elkészülte után néhány másodperccel már kielemezhetik azt.
A WT-1-es és WT-2-es egységek segítségével akár másik kontinensre is gond nélkül továbbíthatók a fotók, ha a sportesemény helyszíne fel van szerelve a megfelelő access pointokkal, illetve ezeken keresztül internetkapcsolattal. Ilyenkor a képek a memóriakártya mellett egy előre beállított ftp szerverre is felkerülnek. Az újabb WT-2-es készülék támogatja a gyorsabb IEEE 802.11g-s adatátvitelt és az újabb biztonsági megoldásokat is, de közvetlen számítógéppel használva IP kapcsolaton keresztüli PTP (Picture Transfer Protocol – elterjedt képátviteli protokoll, amit az USB kábelen keresztül a legtöbb fényképezőgép használ – a szerkesztő) adatátvitel is megvalósítható. Ennek műtermi fotósok vehetik hasznát, így a modellről elkészült fotót a fényképezőgép LCD-je mellett az asztali számítógép nagyméretű monitorán is egy szemvillanás alatt ki lehet értékelni. Ezt a funkciót a Nikon Capture 4-es szoftver már támogatja. Korábban ilyen megoldás kialakításához USB-s vagy FireWire-ös kapcsolatra volt szükség.
A rendszert akár a természetfotósok is sikerrel alkalmazhatják, hiszen a fészek mellé telepített gépet így már nem kell hosszú kábelekkel a távoli számítógéphez csatlakoztatni. A száz méterre lévő lesben megbúvó, notebookkal felszerelt fotós a Capture programból egy gombnyomással indíthatja az expozíciót és az elkészült képet is azonnal láthatja. Ez a felszerelés az i-TTL vakurendszerrel kiegészítve a ma kiépíthető legrugalmasabb megoldást biztosítja.
Tényleg nagyon ígéretesnek tűnik. Használják-e már a fotósok hazánkban ezt a vezeték nélküli adatátviteli rendszert? Milyen volt a hazai fogadtatása?
Magyarországon sajnos nagyon kevesen használják ezt a technikát. Ennek talán az infrastrukturális lemaradásunk a legfőbb oka. A WT-2 új PTP over IP protokollja azonban kisebb rendszerek esetén is hihetetlen előnyöket nyújt, így szélesebb körű hazai elterjedésére megvan minden esély.
A tavalyi olimpián a rendszert sok fotós használta és remekül vizsgázott. A magyarok közül Harsányi Péter dolgozott ilyen felszereléssel. Ő a képeket nem az internetre, hanem egy közelben lévő számítógépre továbbította.
Mely modellek tulajdonosai élvezhetik jelenleg ezeket a technikákat, illetve a jövőben várható-e, hogy a megoldás megjelenik az alacsonyabb kategóriákban is?
A WT-2 jelenleg a D2H-vel és a D2X-vel használható, de hogy a később megjelenő tükörreflexes fényképezőgépekben megjelenik-e ennek a rendszernek a támogatása, arról még nincs információnk.
(Az interjú készítése óta bejelentett D2Hs természetesen kompatibilis ezzel a rendszerrel. – a szerk)
A Konica Minolta Anti-Shake rendszere óriási áttörésnek tűnik a képstabilizáció terén. Számíthatnak-e a Nikon rendszer hívei ilyen jellegű fejlesztésekre?
A Nikon a képstabilizáció kérdését az optikákban oldja meg. A Vibration Reduction (VR) rendszer egyre több objektívben jelenik meg, és jelenleg nincs információm arról, hogy a Nikon a közeljövőben szakítana ezzel a megoldással, hiszen ez már bizonyított.
Az érzékelőre rakódó szennyeződés minden cserélhető objektíves gép problémája, ám igazi megoldást eddig csak az Olympus mutatott. Számíthatunk-e valamire ezen a téren?
A Nikon mérnökei már sokkal régebben megtalálták a problémára az igazi megoldást: ha a tulajdonos behozza tükörreflexes gépét bármelyik Nikon szervizbe, akkor annak érzékelőjét a szakemberek soron kívül, ingyenesen megtisztítják.
Nade a viccet félretéve. Az Olympus megoldása az apróbb, nem túl makacs porszemek ellen valószínűleg kiváló megoldás, de ezek a porszemek otthon egy kézi levegőpumpával is eltávolíthatók. A felületre tapadt szennyeződéseket azonban csak a felület fizikai tisztításával lehet eltávolítani. Ezt azonban érdemes szervizre bízni, hiszen egy ilyen érzékelő cseréje, ha megsérül, nem filléres mulatság.
A D70, D2h, D2x fényképezőgépeknél már lehetőség van arra, hogy egy referencia képet mentsünk el akkor, mikor az érzékelőlapka felülete mindenféle szennyeződéstől mentes. A későbbiekben pedig ezt a képet felhasználva a Nikon Capture 4 -es szoftver automatikusan kiretusálja az időközben rárakdott szennyeződéseket a már elkészített képről, mely nyers (NEF) formátumban került rögzítésre.
A tükörreflexes gépek alsó kategóriájában a D70 megjelenése rendesen megkavarta a piacot. Milyen sikerekről számolhatunk be a világpiacon és itthon?
Amikor a Canon 2003. őszén megjelent az EOS 300D-vel, akkor annak eladásai az egekbe szöktek. Ez nem is csoda, hiszen a gépnek nem volt alternatívája. A Nikon D70 megjelenésekor a havi eladások szinte azonnal elérték azt a szintet, amin a 300D szerepelt és azóta a két gép gyakorlatilag azonos eladásokat produkál. A D70 darabszámai annak ellenére ilyen jók, hogy a gép ára tudásának megfelelően jóval magasabb, mint az EOS 300D ára. 2004. során havi 16-17 ezer darab talált gazdára Európában, ami ebben a kategóriában nem kis mennyiség.
Ekkora gyártóknál, mint a Nikon már szinte természetes, hogy a termék mellé magas színvonalú szolgáltatás is jár. Hogyan kel ezt elképzelni a hobbi, illetve a professzionális fotósok esetén?
A CCD tisztításról már beszéltünk, de szintén a profik igényeinek kiszolgálására hozta létre a Nikon az NPS (Nikon Professional Service) rendszert, amit a feltételeknek megfelelő fotósok egy egyszerű regisztráció után vehetnek igénybe. Ezzel elérhetővé válik számukra az elsőbbségi, soron kívüli javítás – ami optimális esetben 3 nap – vagy ha ez nem lehetőséges, akkor cserekészülék igénybevétele. Ez nyilván bizonyos korlátok között működik, de sok fotóst tudtunk már így kisegíteni.
Az amatőr fotósok számára a technikai segítségnyújtás a legfontosabb. Ha a vásárlónak olyan, Nikonnal kapcsolatos kérdése van, amire a szaküzletekben sem tudtak válaszolni, akkor bátran fordulhat a mi szakembereinkhez személyesen, telefonon vagy akár e-mailben is. Bár nem vagyunk bemutatóterem, sok esetben a termékeket vagy a technológiákat személyesen is be tudjuk mutatni azoknak az érdeklődőknek, akik eljönnek hozzánk.
Az interneten keresztüli technikai segítségnyújtás is jól működik, az érdeklődések, kérdések jelentős része érkezik már ilyen úton.
2004. év eleje óta pedig minden második hónapban a regisztrált felhasználóinknak egy a nik Multimedia által kifejlesztett digitális szűrőt adunk ajándékba, melyek használatával gyönyörű, kreatív képeket készíthetünk, meglévő fotográfiáinkból.
Érdemes idén is regisztrált Nikon felhasználónak lenni, mert ezt a szokásunkat 2005. évben is megtartjuk!
Ha néhány szóban kellene összefoglalnia, hogy miért érdemes a Nikon digitális fényképezőgépeit vásárolni, akkor a jellemzők közül miket emelne ki a fotózással ismerkedő vásárló meggyőzésére?
A Nikon a fényképezőgép fejlesztés és gyártás világában szerzett majd hatvan éves tapasztalatát használja minden egyes fényképezőgépének megalkotásakor. Gépei nem számítástechnikai kellékek vagy multimediás eszközök. Fényképezőgépek.
