Archívum

Közhely, de a magyar fényképezés elnevezés nem véletlenül kezdődik a fény szócskával. Fény, megvilágítás nélkül nincs képalkotás, így érthető, hogy miért választotta ezt David Präkel könyvsorozatának második témájául.

A gyanútlan szemlélő egy képre nézve gyakran nem is veszi észre, hogy mennyire bonyolult, összetett alkotást vizsgál. Pedig rengeteg tényezőnek kell klappolnia ahhoz, hogy az a kép megfogja a szemlélőt, és elérje az alkotó céljait. Az egyik ilyen elem a kompozíció, aminek David Präkel, angol fotós, fényképész oktató A fotográfia alapjai című sorozatban egy teljes kötetet szentelt.

Majdnem hét éve már, hogy a digitális fotózás műhelytitkait bemutató könyvsorozat valamelyik eleme nálunk járt. Akkoriban, a digitális fényképezőgépek terjedésének hajnalán a cél még a CCD-k és a pixelek bemutatás volt, azonban a helyzet mára gyökeresen megváltozott. A könyvsorozat folyamatosan alkalmazkodva az igényekhez továbbra is frissül, aktualizálódik, hogy ma is segítséget nyújtson a fotózás iránt érdeklődőknek.

Aki fotózott már stúdióban az tudja, hogy a műtermi vakuk és fényformálók által nyújtott lehetőség a másik oldalon nagy kihívás is, ami főleg a kezdőket sokkolja igazán. Mit hogyan és mire célszerű használni, miből mit lehet kihozni. Scott Kelby, a népszerű fotós oktató most a stúdiófotózás fotósra háruló munkafolyamatát foglalta össze könnyed, mégis informatív formába.

Azt hihetnénk, hogy a fotósok inkább vizuális kifejezésmódjuk révén tudnak érvényesülni, miközben nem túl beszédesek. Pedig a fotósok nagy része igencsak bőbeszédű, ha engedjük őket kibontakozni, illetve ha a megfelelő kérdéseket tesszük fel nekik. A történeteik sokszor tanulságosak, máskor megdöbbentőek, de szinte mindig lebilincselőek. A most megjelent „Kapd el a pillanatot” című könyvben Joe McNally, szabadúszó magazinfotós sztorijaiból állított össze egy csokorra valót a laza hangvételű fotós könyveiről már idehaza is ismert Scott Kelby.

A Photoshopot azt hiszem mindenki ismeri, akit kicsit is megérintett a digitális fényképek világa. Volt aztán itt néhány éve egy legendás és ingyenes RAW konverter szoftver, RawShooter néven, melyet ügyesen felvásárolt az előbbi „nagy” gyártója az Adobe. Kettejük frigyéből született meg a Photoshop Lightroom, amely rövid idő alatt a konverter programok élmezőnyében találta magát. Működését ma már könyvek és videók tucatjaiból ismerhetjük meg. A magyar porondon az egyik ilyen úttörő vállalkozás az Adobe Photoshop Lightroom Gyorstalpaló nevet kapta.

A képek, negatívok archiválása, rendszerezése a filmes korszakban viszonylag egyszerű volt. A meghatározott méretű szeletekre vágott filmcsíkot jómódú nyugatiak erre a célra készített műanyag tartóban, csóró kelet európaiak papírba tekerve tették el egy erre a célra kialakított dobozba, mappába. A beszámozott tekercseket dátummal és kulcsszavakkal bevezették a nyilvántartásba – gy.k. kockás füzet – ahonnan akár évtizedekkel később is elő lehetett keresni, feltéve hogy nagyjából be tudták lőni az időszakot. A digitális fájlok nem megfoghatók, így archiválásuk, katalogizálásuk is nehézkesebb.

Egy időben érdekeltek a karrier tanácsadó és a hogyan legyünk gazdagok könyvek, így van ilyenből vagy fél tucat a könyvespolcomon. Gazdag ugyan nem lettem, de egy nagyon fontos tanulságot levontam belőlük: aki gazdag akar lenni, az írjon könyvet a meggazdagodáshoz vezető útról. Ez a tuti recept. Scott Kelby legújabb könyvének bemutatóját sem teljesen véletlenül vezetem fel pont egy ilyen ajánlóval.