Kipróbáltuk: Canon EOS 2000D – teszt

0

AF, sorozat, videó


Nincs változás a fókuszrendszer terén, ugyanazt a 9 pontos autofókuszt használhatjuk a 2000D-ben is, mint az 1300D-ben. A két felső fókuszpont vízszintes orientációjú (vagyis függőleges élre tud élességet állítani), a középsőn kívül a többi pedig függőleges orientációjú (vagyis vízszintes élre tud élességet állítani). Erre próbál utalni a keresőben látható fókuszmezők iránya is. Bár a szélső fókuszmezők nem négyzet alakúak, elég nehéz elsőre felismerni, hogy azok nem véletlenül téglalap alakúak és a téglalap irányának is van jelentősége.

Direkt rákérdeztem a lányomnál, hogy nézzen bele a keresőbe, mit lát, ami nem a szobája része (micsoda trükkös kérdés 😉 ). Mondta, hogy alul számokat, meg középen 9 négyzetet. Persze amikor úgy kérdeztem, hogy biztos négyzet? Akkor már jobban megnézte és látta, hogy vannak téglalapok is.

Tapasztaltabbak nyilván érteni fogják ezt, de a gépet elsősorban kezdőknek szánták, akik valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy csak a keresztszenzor tud bármire élességet állítani, a vízszintes orientációjú szenzorral (keresőben vízszintes téglalappal) pl. csak függőleges irányú élre tudunk fókuszálni, vízszintes élre nem. Szerencsére a legtöbb téma nem csupán függőleges vagy nem csupán vízszintes vonalból áll, de ha esetleg mégis ilyenre fókuszálnánk, jó ha tudjuk, ez a gép ilyen.

A középső fókuszpont keresztszenzoros, tehát vízszintes és függőleges élre is képes élességet állítani. Ennek érzékenysége 0 Fé, ami olyan megvilágítást jelent, amely ISO100-on, F2,8 rekesz mellett 8 mp-es záridőt igényel. A többi fókuszmező 1 Fé érzékenységű, vagyis működésükhöz kétszer annyi fény szükséges, mint a középsőnek.

Az AF terület kiválasztásához a hátlap felső részén lévő – nagyítós gombot kell lenyomunk, majd a négy irányú navigáló gombokat használhatjuk az AF mező kiválasztására.

A választható AF üzemmódok nem változtak:

  • One Shot: egyszeri AF mód. A készülék a képmezőben beállított AF-pont alatti területre állít élességet a kioldó gomb félig lenyomásával. A gomb nyomva tartása alatt az élességállítás távolsága változatlan marad, akkor is ha átkomponáljuk a képet, vagy a főtéma elmozdul.
  • AI Servo: folyamatos (követő) AF. Szintén a kioldó gomb aktiválja, de ha a téma elmozdul, vagy a fotós átkomponálja a képet az élességállítás távolsága leköveti a témát.
  • AI Focus: az előző két üzemmód ötvözete. A készülék alapesetben egyszeri AF beállítást használ, de ha a téma mozog, automatikusan folyamatos módba kapcsol.

Belépőszintű gépről lévén szó, folyamatos autofókusznál sincs ugrás az egyes fókuszmezők között, illetve a követés gyorsasága/sebessége sem állítható, valamint az autofókusz finnomhangolására sincs lehetőségünk, az objektív és a gép összekalibrálását csak szerviz végezheti el.

LiveView módban a korábbi modellhez hasonlóan itt is kontraszt alapú élességállítás érhető el, amelynek sebessége nem túl impresszív. Sajnos az alsó-belépőszint még nem kapta meg a fázis-különbség támogatást kínáló gyors Dual Pixel CMOS AF-et, amelyet viszont a 800D már kínál. Van azért lehetőség fázis-különbség érzékeléses AF használatára is, ha az AF Quick módot állítjuk be. Ez esetben az exponáló gomb félig lenyomására a tükör lecsapódik és aktiválódik az autofókusz, majd sikeres élességállítást követően a tükör újra felcsapódik és folytatódik a LiveView élőkép kijelzése. Elég buta megoldás, kb. 10 évvel ezelőtt volt még meg ez a kényszermegoldás az EOS 40D-ben.

Kézi élességállításra az objektív AF/MF gombjával kapcsolhatunk és a fókuszgyűrű valamint kereső segítségével végezhetjük el a beállítást. Élőképnél 5×-ös és 10×-es képnagyítás is kérhető, amelynek kivágása szabadon görgethető.

Sorozat fényképezés

Nem kell túl komoly sorozatképességre számítani az EOS 2000D-nél, ez egy belépőszintű modell, ahol általában a sorozat sebesség terén is kompromisszumot kell kötnünk. A 3 kép/mp sebesség nem nevezhető komoly teljesítménynek, a fő konkurens két évvel ezelőtti gépe is 5 kép/mp-et kínál. Szerencsére a puffer azért kellően nagy, így ezt a nem túl nagy sebességet legalább 11 RAW képig, illetve 150 JPEG képig tartja is. A puffer telítődése után a sorozatkészítés nem áll le, csak a kártyaírás sebességének függvényében lelassul.

Csendes sorozat, illetve csendes expozíció e modellnél nem elérhető, ez a magasabb szériás gépek kiváltsága (lásd 80D-től felfelé).

Automatikus sorozatokból az EOS 2000D is kétfélét kínál, az expozíció sorozatot és a fehéregyensúly sorozatot, de csak 3 képig. Előbbivel a fénymérő által kiszámolt expozíciós adatokhoz képest készíthetünk 3 képes sorozatot alá, illetve túlexponálva (az eltolás mértéke megadható), utóbbinál a kép színezetében készülhet melegebb, vagy hidegebb tónusú (pontosabban a borostyán-kék, illetve zöld-bíbor tengelyen választhatunk eltolást).
Időzített sorozat pl. time-lapse-hez nem elérhető.

Videofelvétel

Videofelvétel terén ugyanazt tudja az EOS 2000D, mint az EOS 1300D, vagyis hozza a kötelező minimumot. A felbontás maximuma 1920×1080 pixel (vagyis Full HD), a képfrissítés 30, 25 vagy 24 kép/mp lehet (30 kép/mp csak NTSC rendszerre átváltva érhető el). Ez eddig kb. még elegendő is lehet egy családi videózáshoz, az viszont már bosszantó, amikor a felvétel megkezdése előtt az exponáló gomb félig lenyomására megkezdődik a fókusz vadászat, a gyenge kontraszt AF miatt ez pedig lassú és sokszor oda-vissza keresgél. Könnyű így lemaradni fontos és megismételhetetlen pillanatokról, jobban járunk, ha inkább a telefonunkat kapjuk elő. Elvileg ez áthidalható az AF Quick fókuszmóddal, amikor az exponáló gomb félig lenyomására a tükör lecsapódik, elindul a fázis-különbség alapú AF, majd a sikeres élességállítás után ismét felcsapódik a tükör és folytatódok az élőkép megjelenítése.

Ugyanígy problémás, hogy felvétel közben az autofókusz nem működik önműködően, ha ezt engedélyezzük, az exponáló gomb félig lenyomásával újra elindítható, bár elég érdekes látványt nyújt, amikor a gép oda-vissza keresgéli a fókuszt.

Az sem segíti a kényelmet, hogy a videofelvétel elindításához mindenképpen át kell tekernünk a teljes üzemmódtárcsát a végállásába.
Ez azonban alapvetően egy belépőszintű tükörreflexes gép, amit nem videofelvételre hegyeztek ki. Ezt el kell fogaduk. A komolyabb videós képességű gépeket a magasabb kategóriákban kell keressük.

Elvileg kreatív videók is készíthetők, legalábbis a teljesen manuális mód ezt kínálná. Igaz, cserébe durván lebutították az automatikus módot, hiszen pl. 30 kép/mp-es felvételkészítésnél mindenáron 1/30 mp-es záridővel akar dolgozni, akkor is, ha ehhez F22 rekesznyílást kell beállítson. Vajon miért nem hajlandó F5,6 rekesszel 1/500 mp-es záridőt használni? Elképzelhető, hogy azért játszanak ennyire a maximális mélységélességre, hogy ne legyen probléma, hogy nincs jól használható autofókusz felvétel során.

A filmfelvételkor nem történik erős képkivágás, a teljes látószöget megkapjuk, viszont a részletgazdagság és a dinamika átfogás jelentősen elmarad egy azonos felbontású fotóhoz képest:

Az alábbi videofelvételeket a kitobjektívvel készítettük, kivéve a 2. videót, amelynek során Tamron 18-400mm f/3,5-6,3 Di II VC HLD objektívet használtunk.

Külső mikrofon, fejhallgató nem csatlakoztatható a géphez, csak a belső mono mikrofon használható.

A felvételek MP4 formátumban kerülnek a kártyára, IPB tömörítéssel.

Time-lapse videó készítésére nincs külön üzemmód.