Érzékenység
Az EOS-300D érzékenysége meglehetősen széles skálán állítható. ISO100 és ISO1600 között a következő értékek állnak rendelkezésre: ISO100, ISO200, ISO400, ISO800 és ISO1600. A relatív nagy méretű (közel APS filmkocka nagyságú) CMOS érzékelőnek köszönhetően a képzaj nem jelentős. ISO100 és ISO200 esetén gyönyörű homogén felületeket kapunk. ISO400-nál már kezd látszani a zajosodás, de ennek mértéke a kompakt gépek alapérzékenységénél tapasztalt szintű, tehát még mindig igen jó. ISO800 érzékenységnél 100%-os nézetben már láthatóvá válik a képzaj, de ez is tökéletesen használható, még nagyméretű nagyítások esetén is. ISO1600-nál már kezd jól észrevehetővé válni a zaj, bár elsősorban csak monitoron 100%-os nézetben nézve. Kár, hogy a 300D nem örökölte a 10D-ből az ISO3200 elérhetőségét, bár az ISO1600 is már igen szép érték.
| Érzékenység – zajtartalom | |
|---|---|
 | | ISO100, F9; 1 mp, 1463 kB |
 | | ISO200, F9; 1/2 mp, 1686 kB |
 | | ISO400, F9; 1/4 mp, 2177 kB |  | | ISO800, F9; 1/8 mp, 2496 kB |  | | ISO1600, F9; 1/15 mp, 2579 kB |
A felpattanó vaku – mint a bevezetőben említettük – 12-es kulcsszámú, vagyis a kategóriában átlagosnak tekinthető. A hatótávolság így ISO400 érzékenység esetén F5,6-os rekesszel 4,3 méter. Nagyobb fényerejű optikával, vagy nagyobb érzékenységgel nagyobb hatótávolságok is elérhetők természetesen. A vaku felnyitása, vagy felpattanása után az optikai tengelytől az 8 cm-re kerül, így jelentősen csökkenti a vörösszem-hatás kialakulásának esélyeit. A vaku üzemmódjai között egyébként nem találunk a vörösszem-hatás csökkentése esetén használt elővillantást, itt ezt egy külön erre a célra kialakított lámpa végzi. A vaku mindig az első redőnyre szinkronizált, a második redőnyre szinkronizálni sajnos nem lehet. A villanás teljesítménye sem módosítható, azt a gép számítja ki. A vakupapucsra Canon rendszervakuk, vagy középpontos érintkezőjű vakuk csatlakoztathatók.
Ha a fókuszáláshoz nincs elegendő fény, a beépített vakut felpattintva az használható segédfényként. Igen gyors felvillanásokkal megvilágítja a témát, így a fókuszrendszer be tudja állítani az élességet. Nem mondjuk, hogy ez a legszerencsésebb és legkevésbé feltűnő megoldás, de mindenesetre működik, mert az élességállítás a vaku hatótávolságán belül tökéletes.
A beépített vaku fényerőeloszlása az EF-S 18-55 mm-es alapoptika 29 mm ekvivalens fókusztávolsága esetén meglehetősen gyenge, ekkor a sarkok átlagos fényerőcsökkenése mintegy 85%-os, a fényerőcsökkenés viszont minden sarokban egyenletes. A beépített vakut inkább nagyobb fókusztávolságok esetén használjuk. Ha feltétlenül szüksége van nagy látószögű felvételekkor vaku használatára, vagy vásároljunk Canon rendszervakut.
| Vakuval készült felvétel fényeloszlása | |
|---|---|
Sarkokban tapasztalható fényerőcsökkenés: 85% |
