Kipróbáltuk: Canon EOS 5Ds R teszt

AF, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

A Canon némileg finomított az 5Ds R fókuszrendszerén, de az alap ugyanaz a 61-pontos, 41 keresztszenzoros AF-rendszer, amit a Mark III-ban láttunk. A középső 21 db mező f/5,6-tól, a szélső 10-10 f/4-től, a középső függőleges sor belső 5 fókuszpontja f/2,8 vagy jobb fényerejű objektíveknél dupla pontosságú. Amennyiben a gép felismeri a csatlakoztatott objektívet, a fényerejétől függően villogtatja azokat a fókuszterületeket, amelyek nem keresztszenzorként működnek. A rendszer -2-18 Fé között működőképes.

Nem kell feltétlenül mind a 61 pontot használnunk, a kiválasztás leszűkíthető a 41 keresztszenzorra, illetve 15 vagy 9 pontra is.

Az AF terület jellege szerinti beállítások

• pontszerű AF: csak egy kijelölt pont aktív, kis területen
• 1 AF pont: az előzőhöz hasonló mód, nagyobb fókuszmezővel
• 1 AF pont + 4 szomszédos: egy normál fókuszpont aktív, de a gép automatikusan válthat a szomszédos négy pont bármelyikére
• 1 AF pont + 8 szomszédos: egy normál fókuszpont aktív, de a gép automatikusan válthat a környező nyolc bármelyikére
• AF zóna (széles terület 9 pozíció): 9 (3×3 mező) csoport közül automatikusan választhatja bármelyiket a rendszer
• Teljesen automata (teljes szélesség): bármelyik fókuszpontot kijelölheti a készülék

Egyébként az előd is a csúcsmodell 1Dx-től örökölte ezt a rendszert, annyi különbséggel, hogy az egyszerűbb fénymérő szenzora miatt kimaradt az iTR AF. Hát, most megkapjuk ezt is.

Az iTR AF sokkal pontosabb, jobb hatásfokú témakövetést és arcfelismerést jelent, melyhez felhasználja a 150 ezer pixeles RGB szenzor információit is, mely ráadásul még fejlettebb is az egykori 1Dx-ben lévőnél. Ennek köszönhetően nem csak a követés pontossága javult, de arcfelismerésre kapcsolva is képes a készülék lekövetni az elmozgó portréalanyt. Ráadásul a téma mozgását a kereső AF pontjainak egymás utáni felvillanásával is kijelzi.

Az AF pontok kiválasztásához a gép jobb sarkára eső AF-mező választó gomb, illetve külön beállításra a joystick, vagy a hátsó gyorsvezérlő tárcsa használható. Az AF választó gomb megnyomása után van lehetőségünk a fentebb már ismertetett AF terület beállítására.

A választható AF üzemmódok nem változtak:

• One Shot: egyszeri AF mód. A készülék a képmezőben beállított AF-pont alatti területre állít élességet az AF-ON teljes, vagy a kioldó gomb félig lenyomásával. A gomb nyomva tartása alatt az élességállítás távolsága változatlan marad, akkor is ha átkomponáljuk a képet, vagy a főtéma elmozdul.
• AI Servo: folyamatos (követő) AF. Szintén az AF-ON, vagy a kioldó gomb aktiválja, de ha a téma elmozdul, vagy a fotós átkomponálja a képet az élességállítás távolsága leköveti a témát.
• AI Focus: az előző két üzemmód ötvözete. A készülék alapesetben egyszeri AF beállítást használ, de ha a téma mozog, automatikusan folyamatos módba kapcsol.

Azt már az 5D Mark III-nál is láttuk, hogy elképesztő mennyiségű AF testreszabási lehetőség került a gépbe, melyek egy többoldalas különálló menüt megtöltenek. Kapunk például hat AF profilt, melyek fotótéma szerinti gyári beállításokat kínálnak. Van itt gyorsuló, lassuló, szabálytalanul haladó témára hangolt profil, különböző követési, AF-pont váltási érzékenységgel, és sebességgel. Letilthatjuk bármelyik fenti AF terület módot, meghatározhatjuk, hogy felvillanjon a keresőben a választott pont, vagy sem, megadhatjuk, hogy mely kezelőszerv legyen felelős a kiválasztásért, vagy a gép vegye figyelembe a portré állást, illetve azt, hogy a kiválasztási terület szélén vagyunk, és még sorolhatnám. Az elődhöz képest két új opció jelent meg, mindkettő a témakövető rendszerhez alkalmazkodik. Egyrészt kiválaszthatjuk az AI Servo AF kezdőpontját, másrészt engedélyezhetjük, vagy letilthatjuk az automatikus AF-mező választást iTR AF esetén.

Megkapjuk az elődből ismert autófókusz finomhangolási lehetőséget is, ha nem vagyunk elégedettek optikánk élességállítási pontosságával. Beállításunk vonatkozhat az összes objektívre, ez esetben a megadott +/-20-as érték bármely csatlakoztatott optikára érvényes lesz. Hangolhatunk azonban egy objektívre vonatkoztatva is, melynél +/-20 lépésben külön állítható az adott „lencse” nagylátószögnél és tele állásban mutatott fókusz pontossága.

Kézi élességállításhoz elég az objektíven lévő AF/MF kapcsolót használnunk. A beállítás az optika fókuszgyűrűjével történhet, melyhez a rajta lévő távolságskála (ha van), illetve a kereső nyújthat segítséget. Ha a fókusz kézi beállítása közben félig nyomva tartjuk az exponáló gombot, az élességet a készülék is figyeli és a fókuszpont, valamint egy kis zöld lámpa felvillanásával jelzi.

Sötétben nincs segítségünkre külön segédfény lámpa. Szükség esetén a külső vaku beépített AF segédfény lámpája lép működésbe.

Ahogy az 5D Mark III a 7D-től vette át 63-zónás fénymérését, az 5Ds R annak utódjától, a 7D Mark II-től örökölte megújult rendszerét. Ezúttal egy 150 000 képpontos RGB+infra szenzort kapunk, mely a fénymérés és fehéregyensúly beállítás feladatát is ellátja. Ezáltal mindkét funkció pontosabb lehet. A fénymérés 252-zónás, működési tartomány egy egész fényértékkel jobb az előző modellnél (0-20 Fé). Üzemmódjai a Canon DSLR gépeiből ismertek:

• Kiértékelő (evaluative): a készülék a teljes képmezőn mér. A legtöbb esetben ajánlott, pontos mérést adó beállítás.
• Részleges (partial): csak a képközép 6,2%-án mér fényt a gép. Nagyobb objektumok fotózásánál ajánlott, ha a főtéma és a háttér világossága eltér egymástól.
• Szpot (spot): a képközép vagy a kiválasztott fókuszterület közelében, a kép 1,5%-án mér. Makrofotózásnál hasznos, ha a kis téma és a háttere eltérő világosságúak.
• Középre súlyozott (center-weighted): a gép a teljes képmezőben mér fényt, de nagyobb súllyal veszi figyelembe a képközép eredményeit, a széleket pedig kevésbé. Portréfotózásnál ajánlott.

A mért expozíciós értékek a hátsó AE-Lock (csillag) gombbal rögzíthetők.

Egy kisebb fejlesztést a fehéregyensúly állítás keretében is kapunk. Az automatikus beállítás a korábbi normál (AutoWB) mód mellett egy AutoWB/W beállítást is kapott. A ‘W’ jelzés a fehér színek prioritását jelenti. A normál mód elsősorban a környezet meleg színeire ügyel, a fehér proiritás pedig csak a fehér színek hű visszaadására hajt wolfram izzós megvilágítás esetén is.

Élőkép

A élőkép nézet bekapcsolása ugyanúgy működik mint a korábbi modellekben. Egyrészt fényképezésnél aktiválhatjuk a hátsó Start/Stop gombbal, másrészt videónál, egyszerűen átkapcsolva az előbbi gomb körüli gyűrűt mozgókép módba. Ez a gomb ekkor a videofelvételt indítja és állítja le.

Élőképnél ezúttal is rendelkezésünkre állnak a segédrácsok, az élő hisztogram, és a vízszintjelzés is, melyek között az Info gombbal válthatunk. Ugyanez a kezelőszerv szolgál a fontosabb felvételi adatok, valamint kétoldalt a beállítások ikonjainak megjelenítésére is. Az ikonok egyben egy gyorsmenü részei, amit a Q gombbal kapcsolhatunk be és sokkal több beállítást tartalmaz, mint a korábbi modellek hasonló megoldása. Beállítható az autofókusz mód, az egyképes vagy sorozat (önkioldó) állások, a fénymérés, a képkivágás, méret és minőség, a fehéregyensúly (finomhangolásával együtt, a képstílus, valamint az automatikus megvilágítás optimalizálás.

Az automata fókusz ezúttal kontraszt alapú és azt kell mondjam, ha nem is villámgyors, de érezhetően gyorsabb a három évvel korábbi modellnél. Ez persze nem akkora érdem, hiszen az borzasztó lassú volt. Másodpercek is eltelhettek az élességállítással, most átlag 1 mp alatt fókuszt talál, sokkal kevesebb a holtjáték és a „hintázás”. A kívánt AF-pont a joystick gombbal állítható, csakúgy mint normál (fázis alapú) módban, itt azonban eltérő módokat kapunk és az AF-mezők helye sem ugyanaz. Kétféle AF mód áll rendelkezésünkre:

FlexiZone: ennél mi választhatjuk meg az élességállítás helyét 59×35 pont közül. Az AF rendszer erre a helyre igyekszik élességet állítani.
Arcfelismerő+követő: a korábbihoz képest a követő funkcióban újult meg. Az arcfelismerés a képen detektált arc(ok)ra állít élességet, és ha azok elmozdulnak leköveti őket.

Ha élőképes módban állítunk kézzel élességet, egy kicsit több lehetőségünk van pontosságának ellenőrzésére, hiszen kapunk képnagyítási lehetőséget. Ez nem interpolált nagyítás, így az élesség elég jól ellenőrizhető. A nagyító gomb segítségével 6×-os és 16×-os érték között lépkedhetünk, legközelebb azonban nem jönne rosszul az élkiemelés bevezetése sem. Ez manapság egyre több gépben megjelenik, és a nagyítás mellett is sokat hozzátehet a beállítás biztonságához.

Sorozat fényképezés

Nagyon komoly adatmennyiséggel kell megküzdenie a gép feldolgozórendszerének ezért nem meglepő, hogy a dupla processzor ellenére is némi kompromisszumra kényszerülünk a sorozatok terén. Persze ez ismét csak a korábbi Mark III modellel való összehasonlításra igaz. Ott 6 kép készülhetett másodpercenként. Egy kellően gyors CF kártyára JPEG-ben a memória kapacitásáig, RAW-ban pedig 18 képig fényképezhettünk. Az 5Ds R-nél 5 kép/mp a csúcssebesség 510 JPEG és 14 RAW fotó erejéig. A gyors (H) mód mellett rendelkezésre áll egy lassú (L) is, mely 3 kép/mp-es sebességet ad.

Nem árt megjegyezni, hogy a leggyorsabb sorozat értékek és a nagyobb képszám csak nagyon gyors kártyákkal érhetők el. Mi is megmértük őket, és igyekeztünk minőségi kártyákat használni. Egyikük egy 90 MB/mp adatátvitelre képes UDMA CF, a másik pedig egy hasonló kvalitású (UHS-I U3) SDHC volt.

Egy kellően fürge CF vagy SD memóriakártyát bármilyen lassulás nélkül megtölthetünk JPEG képekkel. RAW-ban valóban a gyárilag mért 14. kép környékén kezd akadozni a sorozat, de a 20. fotóig viszonylag szépen lehet vele dolgozni, ezután viszont erősen belassul. A 3 kép/mp-es sorozatnál kb. dupla ennyinél, a 28. expozíciónál kezd akadozni a sorozat. SD kártyánkkal kicsit rosszabbul bírta a RAW sorozatot. Gyors sebességnél itt is 14 képig volt folyamatos a rögzítés, de 16 után kezdett nagyon belassulni. A lassú sorozatnál 19 képig bírta ugyanazzal a sebességgel.

A sorozat menüben választható ki a csendes expozíció, valamint a csendes sorozat is, melynek sebessége max. 3 kép/mp lehet. Ugyanide került a 10 és 2 mp-es önkioldó is.

A menüben automata expozíció sorozat (AEB) is beállítható, amely 2, 3, 5 vagy 7 kép hosszan tarthat 1/3 – 3 fényérték lépésközökben. A C.Fn menüben állítható a hossza és a képek sorrendje. Választhatunk ezen kívül fehéregyensúly sorozatot is ±1 – 3 lépésben, legfeljebb 3 kép erejéig, akár csak az elődöknél.

Videó, mozgóképrögzítés

Videofelvételben jórészt ugyanazt kapjuk mint az 5D Mark III-nál. Amiben jobb a helyzet, az az új élőképes gyorsmenü, mely – mint a fényképezésnél – itt is sokkal több, kényelmesen és gyorsan elérhető beállítást hoz a kijelzőre. Például az AF-mód beállítását, melyek között újdonságként az arcfelismerő+témakövető állás is megtalálható. Ahogy a fotó élőkép módban, itt is gyorsabb, használhatóbb automata élességállítást kapunk. Az AF „hintázás” persze még mindig zavaró lehet mozgókép közben, de sokkal jobb mint azelőtt. A kontraszt alapú AF-rendszer persze sötétben kevésbé érzékeny, mint a fázis-alapú. Ezúttal 0-18 Fé között garantált a működése.

Akadnak negatívumok is a videóval kapcsolatban. Az egyiket már említettem: eltűnt a fejhallgató kimenet. A másik a HDMI kimeneten továbbítható nyers videojel lehetőségének a hiánya. Ezek persze csak a haladó videósokat zavarhatják, átlagos használatban nem jelentenek hátrányt.

A fentieket leszámítva nincs változás a három évvel ezelőtti modellhez képest. FullHD felbontás a maximum, melyre legfeljebb 25/30 kocka/mp képfrissítéssel képes a gép, de választhatunk 24 kocka/mp-es értéket is. 1280 x 720 pixelre csökkentve a felbontást 50 és 60 kocka/mp-es sebesség érhető el.

Mindehhez két tömörítési beállítás választható. Az ALL-I közel 90 Mbit/mp-es minőséget ad azoknak, akik utólag fel szeretnék dolgozni videóikat. Percenként 654 MB-nyi tárhelyet igényel. A IPB mód erősebb tömörítésével több helyet spórolhatunk a memóriakártyán, hiszen nagyjából harmad annyit foglal. Az igazán spórolósok beállíthatnak 25 kocka/mp-es VGA (640 x 480 pixeles) felvételi módot is.

A mozgóképek MPEG-4 AVC/H.264 formátumban .MOV kierjesztéssel kerülnek kártyára. A hangfelvétel továbbra is mono, automatikus, vagy 64 lépésben manuálisan szabályzott jelszinttel, illetve szélzaj szűréssel. A készülékre sztereó mikrofon is köthető. További extraként időkód lehetőséget, illetve csendes vezérlést is kapunk, így a hátsó nagy tárcsa lenyomásával hangtalanul állíthatjuk a fontosabb opciókat felvétel közben.

Az 5D Mark III-nál sokan fanyalogtak, hogy bár a moirét ügyesen eltünteti, a videó képe meglehetősen lágy. Mások azzal vágtak vissza, hogy ez így van rendjén, hiszen így könnyen utómunkázható, élesíthető. Az 5Ds R az előbbi tábornak kedvez, mivel a Full HD videók sokkal részletesebbek, mint az előd hasonló felbontású mozgóképe.

A videók rögzítése alatt (Tv, Av, M módokban) szabadon állítható a rekeszérték és záridő, valamint az érzékenység. Közben az expo gombbal akár állókép is készíthető, melyet a videóval megegyező oldalarányú (16:9, vagy 4:3) legnagyobb felbontású képként ment a gép. A dolog szépséghibája csak annyi, hogy a fotó készítésének pillanatában 1 mp-re megfagy az mozgókép.

A felvett videók a kijelzőn visszajátszva szabadon, akár kockánként léptethetők és vághatók. A vágott mozgókép új fájlként is elmenthető a memóriába.