Optika II.
Az optika 35 mm-nek megfelelő fókusztávolság esetén kis mértékű, 0,7%-os hordótorzítású. Ez a torzítás kis zoom használata esetén jelentéktelenné csökken. A legnagyobb tele állásban mérhető párnatorzítás sem túl jelentős, 0,3% közeli. Ugyan az optika egyik állásában sem mentes a torzításoktól, összességében mégis egy alacsony torzítású optikáról beszélhetünk.
Torzítások a fókusztávolság függvényében | |
---|---|
nagylátószög esetén (f=35 mm*) hordótorzítás ~0,7% | tele állásban (f=140 mm*) párnatorzítás ~0,3% |
Normál esetben a legkisebb tárgytávolság 50 cm lehet, a makró bekapcsolása után azonban nagylátószög esetén akár 6 cm-re, tele állásban 15 cm-re lévő tárgyak is lefotózhatók. Makró használata esetén a teljes zoomtartomány használható. Nagylátószög esetén legjobb esetben 71 mm-es szélességű terület fogható be, ekkor 1,4%-os hordótorzítás nehezíti a helyes leképzést. A legkisebb befogható terület tele állásban érhető el, ilyenkor 55 mm szélességű terület kitölti a teljes képet. A torzítás 0,3%-os, párnatorzítás jellegű. A Canon PowerShot G5 makró képességei tehát közepesek. Makrónál még egy problémát találtunk, ami a fókusz-rendszerrel kapcsolatos. Makró módban ugyanis hiába engedjük el a félig lenyomott exponáló gombot, a gép nem hagyja abba az élességállítást. Ez azért problémás, mert makró módban egyébként is lassú a fókusz-rendszer, főleg ha a fókuszkeret sincs középen. Ekkor ugyanis akár 5 mp-et is várnunk kell a következő próbálkozásig!
Makró képességek | |
---|---|
nagylátószög esetén (f=35 mm*) legkisebb szélesség: 71 mm hordótorzítás ~1,4% | tele állásban (f=140 mm*) legkisebb szélesség: 55 mm párnatorzítás ~0,3% |
Az optika tele állásban egyáltalán nem vignettál, míg nagylátószögnél átlagosan 30%-os vignettálással kell számolnunk, elsősorban a kép alsó sarkainál. A legerőteljesebb elsötétedés a jobb alsó sarokban tapasztalható.
Vignettálás | |
---|---|
nagylátószög esetén (f=35 mm*) sarkok fényerőcsökkenése: ~30% | tele állásban (f=140 mm*) sarkok fényerőcsökkenése: <10% |
A fókuszt kézileg is beállíthatjuk, ehhez a gép hátlapján lévő, az optikai keresőtől jobbra eső MF gombot kell megnyomnunk. Ekkor a felvétel menüben beállított értéktől függően (MF Point Zoom) az LCD-n megjelenik a kép 2x-esre nagyított része, ami a kézi fókusz megkönnyítését hivatott szolgálni. Sajnos a megjelenített kép túl pixeles ahhoz, hogy hatékony segítséget nyújtson a kézi élességállításhoz. Ehelyett jobban használható a kijelző jobb oldalán megjelenő skála, ahol az aktuális tárgytávolságot olvashatjuk le. A két elvégzett kézifókusz próba alkalmával mindkétszer jól sikerült beállítani a fókuszt. Összességében elmondható, hogy a kézi fókusz inkább csak a fókusz rögzítésére használható (a SET gomb megnyomására az élességállítás az automatika által is elvégeztethető), de ha feltétlenül szükséges, álló téma esetén állvánnyal, jó megvilágításban jó eredmény érhető el.
Kézi fókuszpróbák kis mélységélesség mellett (F2,2; 62 mm) | |
---|---|
fókusz a második, piros spulnira tökéletes fókusz | fókusz a negyedik, középkék spulnira tökéletes fókusz |