Sigma SD9
A Sigma első digitális fényképezőgépe az SD9. Mivel a tükörreflexes digitális fényképezőgépek piacán már olyan nagy nevek vannak jelen, mint a Canon, a Fuji és a Nikon, a Sigma térnyerése egy hagyományos géppel biztosan reménytelen vállalkozás lenne. Ezt valószínűleg a Sigma vezetése is tudta, ezért olyan technológia alkalmazása mellett döntöttek, aminek nincs még múltja a digitális fotózásban. Az SD9 ugyanis az első olyan digitális fényképezőgép, amelybe a Foveon három rétegű CMOS lapkáját szerelték. Ez az érzékelő az összes többi CCD és CMOS lapkával ellentétben minden képpontban három, egymás alatt elhelyezkedő érzékelőt tartalmaz, így minden pontban mindhárom alapszín egyidejű érzékelésére képes. Ennek megfelelően egy 3 megapixeles kép előállítására képes Foveon CMOS lapka 9 millió érzékelővel rendelkezik, és nagyon leegyszerűsítve olyan részletgazdagságú és élességű képet eredményez, mint egy 9 megapixeles hagyományos szenzor. Ez persze a valóságban nem ennyire egyszerű, de mikor a Sigmával készült képeinket megláttuk leesett az állunk.
Méretben a D60 és az S2 között van.
A hátlap nem tűnik bonyolultnak, de szerintem több rajta a gomb, mint szükséges.
A markolaton látszik, hogy ezt a gépet nem azok a formatervezők készítették, mint a másik kettőt.
A bajonett mögött alig néhány mm-rel egy üveglap gátolja meg a por bejutását.
Közepes kezelőfelület. Nem rossz, de nem is letisztult.
Az összeszerelés és az anyagfelhasználás jónak tűnik. Persze a tartósságról csak hosszú használat után lehetne beszélni.
De ne menjünk ennyire előre. A Sigma SD9 első ránézésre nem egy szép darab. Olyan, mintha baltával faragták volna. Ez sajnos nem csak a külsőre, de a belső működésre is igaz. A Canon és a Fuji gépek a Sigmához képest finom műszerek. A Sigma tükrének csapódása a szovjet ipar remekműveire emlékeztet. A kezelőfelület kialakítása közepes. Nem voltak vele gondjaink. Viszonylag kényelmesen használható.
Mivel a Sigma objektívjeiről is jól ismert, nem csoda, hogy digitális fényképezőgépén nem Canon vagy Nikon kompatibilis objektívcsatlakozást, hanem Sigma bajonettet találunk. Ez előny is és hátrány is egyben. Előny, mert a Sigma jó áron kínál nagyon jó minőségű objektíveket, ráadásul sok félét. Hátrány, mert ha valaki már felszerelkezett Nikon vagy Canon objektívekből, akkor a váltás nem olcsó mulatság.
A Sigma és a Foveon nem sokat bajlódott a CMOS adatainak konvertálásával. Ezt a lehetőséget a gépből ki is hagyták, így az elkészült felvételeket csak RAW formátumban lehet elmenteni, JPEG-ben nem. A RAW fájlokból a számítógépen, a gépez mellékelt szoftverrel, lehet további felhasználásra is alkalmas képet készíteni. A RAW formátum használata biztosítja ugyan a képek kiváló minőségét és a finomhangolás szabadságát, de sokat lassít a munkafolyamaton az, hogy minden képet minden esetben konvertálni kell. Ez a gép valószínűleg nem kerül a napilapok fotóriportereinek kívánságlistájára. Jó lenne, ha az SD9 a többi géphez hasonlóan képes lenne JPEG formátum mentésére is. Remélhetőleg a következő változatban ez is benne lesz majd.
Még mielőtt rátérnénk a Foveon lapka erősségének, a részletgazdagság, elemzésére, essen néhány szó a színekről. A színvisszaadásnál az SD9 jól szerepelt. Nem olyan jól, mint a Canon és a Fuji, de még elfogadható módon. A fényképezőgépnek általában a piros színek okoznak gondot. Ezeket enyhén barnásan jeleníti meg mind a monitoron, mind pedig papírképen. A többi színben is látható némi zajosság, de egyáltalán nem jelentős. Az összhatás egyébként remek.
A teszttéma automatikus RAW konvertálással.
A teszttéma manuális beállításokkal konvertálva.
Eszméletlenül éles kép. (200%-os nagyítás, részlet)
A kép ugyan enyhén zajosabb, mint a másik két gépnél, de a SUPERIA szó S betűje tisztán kivehető. (200%-os nagyítás, részlet)
A felvétel 6 megapixelesre nagyítva. Részletgazdagságban bármikor felveszi a versenyt bármelyik 6 megapixeles tükörreflexes géppel. (200%-os nagyítás, részlet)
Illetve 12 megapixeles változatban. Így már kicsit túl lett nagyítva, de a 3 millió pixeles forrásfájlhoz képest nem rossz. (200%-os nagyítás, részlet)
A hajszálak is nagyon élesek.
Ezeknél a részleteknél a hagyományos 3 megapixeles gépeken már vagy összemosódik vagy moire-s lesz a kép.
A részletgazdagságot nehéz leírni. Szinte hihetetlen. Egy barátom másfél éve arra kért, hogy ajánljak neki egy olyan gépet, aminek a képét ha betölti Photoshop-ba és a nagyítást 100%-ra állítja, akkor éles képet lát. Akkor nem igazán tudtam ilyen gépet mondani, mert minden gép képe jobban mutatott, ha az eredeti felbontás felére konvertáltuk és egy kicsit élesítettünk rajta. A képek ugyanis nem tartalmaztak annyi információt, mint amennyi pixellel leírtuk őket. A Foveon X3 CMOS megjelenésével azonban ez megváltozott. A Sigma SD9 által készített 3 megapixeles kép ugyanis részletgazdagságban bármikor felveszi a versenyt a 6 megapixeles Canon-nal és a 12 megapixeles képet készítő Fuji S2-vel is. Mindezt úgy, hogy a képfájlokban mindössze 3 millió pixel adatát kell elmenteni. Ez kevesebb helyet igényel, és kevesebb adatmozgatásra van szükség, mint a 6 vagy a 12 megapixeles fájlok esetén. A felbontás ilyen irányú megközelítését személy szerint sokkal célszerűbbnek tartom, mint például a Fuji SuperCCD alapgondolatát. A Sigma 3 megapixeles képfájljait 6 vagy 12 megapixelesre nagyítva a képek legalább olyan részletgazdagok, mint a D60 felvételek, de egy hajszálnyit talán azokat is felülmúlják.
Mivel a gép nem ment JPEG fájlokat, a géphez mellékelt RAW konverter használhatósága nagyon lényeges. Ezzel szerencsére nincs gond. A Sigma Photo Pro a másik két gép RAW konverterénél sokkal használhatóbb. Egyszerűen kényelmes vele dolgozni. A módosítások gyorsan láthatók a képernyőn és a nagyító funkcióval a részletek is kényelmesen és villámgyorsan ellenőrizhetők.
Persze a részletgazdagság önmagában még nem lenne elegendő a vásárlók megnyeréséhez, ezért a Sigma az árat próbálta okosan meghatározni. A fél millió forint alatti nettó árral az SD9 már komoly vetélytársa lehet akár a D60-nak, akár a Fuji S2-nek.
Kattintson a képre az SD9-cel készült a többi modellfotó megtekintéséhez.
Azt már bizonyára mindenki tudja, hogy fotózni kétféleképpen lehet: vagy megelégedve a rendelkezésre álló fényekkel, vagy módosítani, kiegészíteni azokat és kreatív megvilágítást használva.
Utóbbi nyilván...
Viktor Elizarov kanadai fotós készítette el az alábbi expozíciós háromszöget, amely segít megérteni a rekesz, a zársebesség és az érzékenység hatásait.
A képen feltüntette azt...
A digitális fényképezőgépek kisméretű, ám nagy felbontású érzékelőlapja miatt az objektívekre nagy feladat hárul: kis területre kell nagyon részletgazdagság képet vetíteni.
Dave Morrow bemutatja, hogyan lehet hatékonyan zajszűrni éjszakai fotóinkat a nemrégiben ingyenessé tett NIK plug-inek segítségével. Nem egyszerű a módszer és elsőre...
Rövid sorozatunk második felében az előző részben bemutatott stúdióeszközök közül válogattunk össze jónéhányat, hogy a legnyilvánvalóbb módon, példafotókkal illusztrálva mutassuk be működésüket.
