Canon EOS 3 és Provia
Canon EOS 3 + Fujifilm Provia ISO 100
 |
Ezt a fényképezőgépet azért vettük le a polcról, hogy azokat is meggyőzzük, akiket az eddigiek nem ejtettek gondolkodóba. Persze a film és a digitális technika összehasonlítása nem igazán egyszerű, de azért teszünk egy próbát. Az általunk választott eljárás vitatható ugyan, de egy dolog miatt reálisnak tartottuk: a mai digitális laborok világában a filmre készült felvételekből a mi általunk is választott módszerrel készülnek a képek, még akkor is, ha ezt nem látjuk.
Mit is csináltunk? A digitális fényképezőgépekkel azonos beállításokkal filmre is elkészítettük a felvételt. A Fuji Provia filmet egy szintén Fuji hívógépen lehívtuk, majd egy Fujifilm Frontier 330-as digitális laborgép szkenner egységével szkenneltük. Ez a laborgép papírkép készítésekor is ugyanezt a szkennelési műveletet végzi el, így az elmentett kép minősége megegyezik a papírkép készítésnél felhasznált adatfájl minőségével. A Frontier labor ezzel a módszerrel a filmekről nagyságrendekkel szebb képeket készít, mint a hagyományos analóg laborgépek.
A filmre készült felvételek egy nagyon lényeges dolgoban különböztek az összes digitális felvételtől: ez pedig a fedettség. A filmre készült felvételek valamiért sokkal világosabbak lettek, mint amiket a 4 digitális fényképezőgép készített. Mivel azonban a film sokkal szélesebb skálán rögzíti az árnyalatokat, így az itt kiégettnek tűnő részletek is megjeleníthetők, ha a képet laborgépen nagyítjuk. Erre a mai digitális fényképezőgépek még nem képesek.
|
|
| A teszttémánk. A képek filmen annyira világosak lettek, hogy már-már túl lettek lőve. Szerencsére a film sokkal szélesebb skálán rögzíti a színárnyalatokat, így ebből szűréssel még lehet sötétebb képet készíteni. | A részletgazdagságban a filmet még nem verik a 6 megapixelesgépek. A SUPERIA szó S betűje ezen a legélesebb. De meg kell említeni a zajt, ami a mai digitális technikánál már szokatlan. (200%-os nagyítás, részlet) |
|
|
| A modell (részlet) | A részletgazdagság ismét jól látható. (200%-os nagyítás, részlet) |
A laborgép által szkennelt képek 7,5 megapixelesek. Ez egy kicsit nagyobb ugyan a 6 megapixelesnél, de a különbség nem számottevő. A képek részletgazdagsága jól mutatja, hogy a Provia film sokkal élesebben képes rögzíteni az apró részleteket, mint a hagyományos bayer szűrős 6 megapixeles fényképezőgépek, de a képek tisztaságában már inkább hátrányban van. A képek sokkal zajosabbak, mint a digitális fényképezőgépek képei, így hiába a nagyobb felbontás, az összhatás nem nevezhető jobbnak.
Persze az eljárással nem általánosságban a filmes technológiát, hanem egy filmet, egy szkennert és egy technológiát próbáltunk. A filmünkről biztosan lehetne sokkal jobb minőségű képet is szkennelni, de próbáltunk olyan mindenki számára elérhető technológiát választani, aminek valamilyen módon van közös pontja a digitális fotózással (ami jelen esetben a képkidolgozás).
